Professional Documents
Culture Documents
A zsellérek sem voltak többnyire földtelenek. Az úrbéres földből töredéktelket bírtak, házuk
volt, vagy ideiglenes művelésre átengedett majorsági földön gazdálkodtak. A teljesen
nincstelenek szolgának álltak, az ügyesebbek céhen kívüli falusi mesteremberek, kontárok
lettek.
A módos gazdák a konyhából balra és jobbra nyíló két tágas szobában laktak. Bútoraikat (pl.
pad, tölgyfa asztal, támlás karosszék) iparos készítette. Gyakran ettek sült tésztát, főtt és sült
húsokat, befőtteket. A férfiak kék vagy zöld posztóban és bundában, a nők rékliben,
kartonszoknyában, ünnepi alkalmakkor selyemben, vállkendővel jártak.
A nemesség
A XIX. század elején még nem létezett egységes nemesség. Körülbelül 700 000 ember nagy
része egy-két telken maga gazdálkodó vagy jobbágytelken ülő. Ún. bocskoros nemes volt.
Volt egy kb. öt-hatszáz családot számláló arisztokrácia, amit mély szakadék választott el a
nemességtől. A leggazdagabbak 100 000 holdas nemzetségek a válság időszakában is fedezni
tudták külföldi utazásaikat, szórakozásaik költségeit. Még birtokait korszerűsítésére is futotta.
Gazdasági erejük természetesen politikai hatalom is volt egyben: ők álltak a
kormányszékek élén. Érdekeik a feudális rend megőrzését és a kormányzat támogatását
sugallták.
A földuzzadt értelmiséggel az ország nem tudott mit kezdeni. Míg az ügyvédeknek is gondot
okozott a megélhetés. A reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei az értelmiségiek
köréből kerültek ki.