A SÁROSPATAKI CSELÉDTARTÓK, CSELÉDEK

SZOCIÁLIS GONDOZÓK ÉS BEJÁRÓNŐK GYŰJTEMÉNYE

1900-2010

Az 1928-29-es kivándorlás idején apa nélkül maradt család

TAMÁS ERZSÉBET

2010
 Szerző: Tamás Erzsébet

Szerkesztő: Stumpfné Gyöngyösi Etelka

Tapa András
Kurucz Tamás

A könyv szövegének és képeinek előkészítésében részt vett személyek:

Gépelte: Tapa András
Képeket fotózta: Tímári István
Csajka Ágnes Bajka Péterné

A cselédkönyvet rendelkezésre bocsátotta: Kovácsné Géczi Juliánna

A címlapot tervezte: Tamás Erzsébet

A képeket rendelkezésre bocsátotta: A Sárospataki Református Kollégium

Adattára és Múzeuma
Márki Bertalan
Tamás Erzsébet

2010
 A SÁROSPATAKI CSELÉDTARTÓK, CSELÉDEK
SZOCIÁLIS GONDOZÓK ÉS BEJÁRÓNŐK GYŰJTEMÉNYE
1900-2010
 ELŐSZÓ

Helytörténeti írásom anyagául egy mostohán kezelt témát választottam, a

cselédség, a szociális gondozók és a bejárónők munkásságát.

A téma tükrözi a XX. század első és második felének társadalmi felépítését

és annak változásait.
Nincs tudomásom arról, hogy Magyarországnak valamely településén
összegyüjtötte-e valaki a cselédtartók és a cselédek valamint a szociális
gondozók és bejárónők neveit azzal a szándékkal, hogy e társadalmi
rétegnek emléket állítson.

1900-tól 1945-ig a társadalom szerkezetéből adódóan a rangos, módos

családok tartottak cselédeket, akik kétkezi szorgos munkájukkal
biztosították ezeknek a családoknak a kényelmét. Írásomban főleg a
háztartásokban foglalkoztatott személyeket dolgoztam fel.
A témát hét fejezetre osztottam.

1945-től a háztartási alkalmazottak, szociális gondozónők, bejárónők

neveit gyűjtöttem össze.
Nem a széles olvasóközönségnek szántam írásomat, inkább a jövő
kutatóinak dolgoztam fel a témát.

Szerző: Tamás Erzsébet

 I. FEJEZET

A XX. század történelmi eseményei

Sárospataki korrajz
1900 – 2010
A téma, melyet feldolgoztam, megkívánja, hogy a XX. század történelmi eseményeiről és
a társadalom szerkezetéről rövid korrajzzal jelenítsem meg a Sárospatakon élő emberek,
ezen belül a nők helyzetét.
Az 1867-es kiegyezés után Magyarország a polgári fejlődés útjára lépett.
Az 1900-as években a társadalomban új erőként jelent meg az iparosság, és erőteljes
fejlődésnek indult a polgári társadalom kialakulása. Ebben az időben kiváló árut termelt a
magyar mezőgazdaság, és fejlődött az ipar.
Sárospatak társadalmi felépítése tükrözte a korban élő szegényebb sorsú nők
elhelyezkedési lehetőségeit.
Sárospatakon a ranglétra felső fokán a Várkastélyban élő id. hg. Windisch -Graetz Lajos
családja állt, aki 1904-ben meghalt.
Fia, az ifj. hg. Windisch-Graetz Lajos, aki édesapja vagyonát örökölte, 1907-ben
megnősült, feleségül vette gr. Széchenyi Máriát.
Az akkori birodalmi Magyarország egyik legjelentősebb és legismertebb
földbirtokosaként 9531 és ½ kataszteri holdon gazdálkodott.
Nagyszámú belső személyzet és külső dolgozó biztosította a mesébe illő életüket.
A hercegi család témáját külön fejezetben dolgoztam fel.
A hercegi család után fontos személyként említem meg gr. Dr. Hoyos Viktor járási
főszolgabírót.
A továbbiakban a sárospataki társadalom felépítését ismertetem.
1. A város vezető emberei
2. A földbirtokos családok
3. A Református Kollégium tanárai (1531)
4. A Református Tanítóképző tanárai (1857)
5. Az Ipariskola tanárai (1916)
6. A Római Katolikus Koedukált Polgári Fiú- és Leányiskola tanárai (1935)
7. A város iparos családjai (1877-1902-1920-1926)
8. A városban élő zsidó családok (1780)
9. A mezőgazdaságban dolgozó emberek és családjaik
10. A ranglétra legalsó fokán éltek a cigány családok és a koldusok

5
A kor foglalkoztatási lehetőségeit figyelembe véve a felsorolt társadalmi csoportok
jómódú családjainál sokan dolgoztak háztartási alkalmazottak (cselédek).
Az 1900-as évek elején mindenki végezte a dolgát, élte a nyugodt életét.
Tanítottak, kereskedtek, az iparosok munkájukkal segítették az emberek mindennapjait, a
zsidó családok között sok orvos, ügyvéd tette a dolgát, volt közöttük gyár-, szőlő-, föld-
és üzlettulajdonos. Virágzott a tudomány és a kultúra, társadalmi összejöveteleket és
bálokat tartottak.
Az Alsóhatár településein, a földbirtokosok földjein dolgoztak a parasztok, jöttek a
részaratók (summások), akik segítettek az aratásban. A gazdatisztek irányították a
munkát. Kispatakon a nagygazdák és a kisgazdák szorgalmasan dolgoztak, gyarapították
a földterületeiket. Bővítették ismereteiket, „Aranykalászos Gazdatanfolyam”-ra jártak. A
földnélküli családok harmadosban kapálták a földeket. Beálltak kocsisnak, szolgának és
cselédnek.
Sajnos, a történelmi események megzavarták ezt a harmonikus életet.
1914-ben az I. világháború, az ún. „Nagy Háború” sok magyar család életét keserítette
meg. A hozzátartozók vagy meghaltak vagy fogságba kerültek.
Az itthon maradt asszonyok dolgoztak, gyermekeket neveltek. A férjhezadó lányok
elszegődtek (cselédnek), hogy segítsék a család életét, és megkeressék a kelengyére valót.
Sárospatakon a cselédséggel kapcsolatosan nem történtek olyan tragédiák, mint a
Kosztolányi Dezső által 1926-ban megjelent Édes Anna című regényben.
De a Bakaruhában című filmben ábrázolt cselédsors Sárospatakon is előfordult, hiszen itt
is éltek katonák. A “megesett” cselédlányok megszültek egy pár “szerelemgyereket”.
Öröm volt, amikor a fogságból hazatértek a katonák.
Egy pár boldog év után ismét megzavarta az emberek életét az 1919-ben kitört
„őszirózsás forradalom”, mely 133 napig tartott.
1920. március 1-én Vitéz Nagybányai Horthy Miklóst kormányzóvá választották. A
forradalomban résztvevőkre a Fehérterror idején kínzás és halál várt.
1920. június 4-én Versailles-ben gr. Apponyi Albert vezette küldöttség jelenlétében
aláírták a magyarok szempontjából nagy veszteséggel járó Trianoni „békediktátum”-ot,
békeszerződést. Magyarország elvesztette területének 70 %-át, ami pontosan azt jelenti,
hogy 325.000 négyzetkilométerről 93.000 négyzetkilométerre csökkent.
Lakosságának 40 %-át, számokban kifejezve 18 millióról, 7,6 millióra csökkent.
Embereink, földjeink, erdeink, bányáink a szomszédos országok fennhatósága alá
kerültek.
A NEMZET GYÓGYÍTHATATLAN SEBET KAPOTT.
Mivel Ady Endre szavai szerint „Az élet szent okokból élni akar”, így az emberek élték
tovább a mindennapjaikat. Ezekben az években a ranglétra szerinti felsorolásban
olvasható családoknál sok cselédet foglalkoztattak.
Szintén következett egy pár nyugodt év. Majd a történelem folyamán bekövetkezett a
második gazdasági válság az 1929-30-as évben, melyet a New York-i tőzsdekrach indított
el. Emberek milliói kerültek az utcára, váltak munkanélkülivé. Ez a válság megrázta a
pataki családokat is.

6
Ötvennégy ember vándorolt ki Amerikába, folytatva az 1900-as évek előtti és utáni
kivándorlást. Tették ezt a meggazdagodás reményében. Bizonyos idő után pénzt küldtek a
családjuknak, majd néhányan hazajöttek, és szép, bádogtetős házakat kezdtek építeni.
Egy pár boldog év következett: nyugalom, gyarapodás és béke honolt a városban. A
társadalmi szerkezet nem változott. A fiatal nők továbbra is sokan dolgoztak cselédként,
többen férjhez is mentek. Szinte sorsszerűen a boldog és szenvedéssel teli évek
megismétlődése következtében 1939. szeptember 1-én a német hadsereg megtámadta,
lerohanta Lengyelországot, kitört a II. világháború.

7
A II. világháborúban, az orosz fronton a Don-kanyarnál 140.000 magyar katona vesztette
életét. Sárospatakra 1944. decemberében értek ide a román és orosz csapatok. 1945.
május 8-ával véget ért a II. világháború.
1945 után megváltozott a helyzet, megszűnt a társadalom rétegződése. A gyárakat
államosították, és földet osztottak a parasztságnak. 1946. augusztus 1-én megjelent az új
pénz, a forint. 1946-ban eltörölték a rangokat. Megalakult a Magyar Dolgozók Pártja.
Rákosi Mátyás vezetése alatt az ország népe sokat szenvedett. Kötelező volt a
terménybeadás, elkobozták az élelmet. Ezt a tűrhetetlen élethelyzetet az 1956-os
forradalom, szabadságharc meg akarta változtatni, NEM SIKERÜLT! Sajnos,
Magyarország a nyugati államoknak nem volt politikailag fontos tényező.
Kádár János lett az ország vezetője, megtorlással válaszolt a próbálkozásra. 22.000-en
börtönbe kerültek, 600 személy halálbüntetést kapott. Az 1980-as évek környékén
enyhült a szorítás, Magyarországot a „vidám barakk országá”-nak nevezték. Az 1990-es
évekre a szocializmus eszméje elfáradt, kiürült. A termelés gazdaságtalan volt, változásra
volt szükség. Az Állami Gazdaságokban és a TSZ-ekben volt gazdaságos a termelés.
1989-ben vér és halál nélkül megkaptuk a szabadságot. A piacgazdaság keretein belül
kezdték el szervezni az új életet. Privatizáltak, megszüntették a TSZ-eket, kárpótlási
jeggyel kárpótolták az 1960-as években erőszakkal megalakított TSz-ek miatt
kisemmizett embereket.
MEGSZŰNT A CSELÉDSORS! A falvakból a városokba özönlöttek az emberek,
panelfalvak jöttek létre. Sajnos, 2010-re a falvakban már csak öregek élnek. Kevesen
vállalkoznak állattenyésztésre és mezőgazdasági munka végzésére. A multicégek uralják
a kereskedelmet.
Ebben a történelmi vonulatban próbálom a Sárospatakon lakó emberek múltját és jelenét
bemutatni, ezen belül a háztartási alkalmazottak, az ún. cselédek életét.

8
 II.FEJEZET

A WINDISCH-GRAETZ HERCEGI CSALÁD SZEMÉLYZETE

ÉS MUNKATERÜLETEI
1875-1944

A XX. század első felében Sárospatakon Hg. Windisch-Graetz Lajos és családja a

ranglétra legmagasabb fokán állt.
A család bemutatását azzal kezdem, hogy 800 éves múltra tekinthet vissza, az ősök
Bajorországban éltek 1218-tól, a leszármazottak legtöbben Bécsben élnek a mai
napig. A bárói rangot a család 1551-ben, a grófi rangot 1557-ben, a hercegi rangot
1804-ben kapta meg a család.
A történetet Hg. Windischgraetz Alfréd császári tábornagynak a személyével
kezdem, aki sajnos a magyarok ellen vezette a császári csapatokat az 1848-as
szabadságharc idején. Felesége gr. Schwarzenberg Eleonóra volt, akit a prágai
forradalom idején egy eltévedt golyó halálra sebzett. Házasságukból 6 gyermek
született: Alfréd, Viktor, Ágost, Lajos, József, Matild, ezek közül egy került
Sárospatakra, id. Hg. Windischgraetz Lajos, lovassági tábornok, csapatfelügyelő.
1870-ben nősült, feleségül vette gr. Dessewffy Valériát. Házasságukból négy
gyermek született: Karolina, Matild, Emil és Lajos.
1875-ben Sárospatakon meghalt gr. Schwarzenberg Carolina, Hg. Bretzenheim
Ferdinándné, a sárospataki óvoda megalapítója. Mivel a két Scwarzenberg
hercegnő testvérek voltak, így Carolina hercegnő halála után a sárospataki
várkastélyt megörökölhette id. Hg. Windischgraetz Lajos, a testvéreinek
járó pénzösszeget kifizette.
1900. körül került Ondéka János anyai nagyapám az idős herceg szolgálatába,
mint parádéskocsis, a Szentnegyedben kapott szolgálati lakást a
Vízikapu mellett. 1936-tól mint kisgyermek sok időt töltöttem a
nagyapámék környezetében.
1904-ben id. Hg. Windischgraetz Lajos 74 éves korában meghalt.
1907-ben fia ifj. Hg. Windischgraetz Lajos feleségül vette Gr. Széchenyi Máriát.
Házasságukból hat gyermek született: Lajos, Gabriella, Magdolna, Vince,
Natália és Erzsébet.
1912-ben id. Hg. Windischgraetz Lajosné Gr. Dessewffy Valéria, az édesanya is
meghalt.
A felsorolt hat hercegi fiatal közül, gyermekkori emlékanyagom
Hg. Windischgraetz Gabriella, báró Rechlin Meldegg von Farkasné
gyermekeihez kötődik, így ezzel a családdal folytatom a történetet.

9
1933. Hg. Windischgraetz Gabriella házasságot kötött báró Reichlin Meldegg
von Farkassal a bajor király jószágigazgató fiával.
Házasságukból két gyermek született: Mária és István. Abban a
szerencsében volt részem, hogy gyermekkoromban együtt játszhattam a
két hercegi unokával. Boldog óvodáskori emlékek, az évszakoknak
megfelelő játékok a nevelőnő felügyelete mellett.
Tavasszal virágot szedtünk, nyáron fürödtünk, ősszel a kisszekérbe gesztenyét
gyűjtöttünk, télen szánkózni vitt minket nagyapám, és a gazdagon felszerelt
gyermekszobában tölthettük az időt.
1939-ben tragikus körülmények között meghalt báró Reichlin Meldegg von
Farkas.
1944 november elején a háborús hírek következtében a hercegi család
elhagyta Sárospatakot.
Hosszú évtizedekig nem tudtunk egymásról semmit.
1995-ben Sárospatakon megalakult az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi
Társaság.
2000-ben Hg. Windischgraetz Natália meglátogatta a Társaság kerekasztal-
beszélgetését. Véletlenül mellettem ült le és beszélgetni kezdtünk, így
tudtam meg, hogy ki is ül mellettem. Nagyon megörültünk egymásnak,
elmondta, hogy nagyon szerették nagyapámat. Több levélváltás után
meghívást kaptam Bécsbe.
2003-ban a meghívásnak eleget tettem, és több hétig a hercegnő vendége
voltam. Találkoztam Rechlin Máriával Schell bárónővel a
játszópajtásommal is.
Sárospatakon hg.Windisch-Graetz Lajos és családja a ranglétra legmagasabb fokán
állt. A család az arisztokrácia életét élte. Nagykiterjedésű földbirtok, szőlő és
erdőbirtok, valamint a Várkastély működtetéséhez nagyszámú személyzetre volt
szükség.
1875-ben az id. Windisch-Graetz Lajos herceg Ausztriából idetelepülve hozott
magával kisebb létszámú személyzetet: a fontos beosztású Knoll Ferenc Györgyöt,
aki a várnagy tisztségét töltötte be, a gazdasági ügyek intézését Wáger Vince látta el.
A főkertész Kussbach Károly volt.
Évtizedek gyűjtőmunkájának köszönhetően összegyűjtöttem az 1875-1944-ig
alkalmazásban álló személyek neveit, és egy pár képet is sikerült még találnom.
Bizonyos szempontok szerint csoportosítottam a személyek neveit.
Az első csoportba a Várkastély és a gazdasági ügyek intézőinek,
a másodikba a szaktudással rendelkező mesterek
a harmadikba a belső személyzet
a negyedikbe a Várkastély külső területein dolgozók
az ötödikbe a mezőgazdaságban: szőlő, erdő, major, konyhakertben dolgozók
a hatodikba a sátoraljaújhelyi és a sárospataki iparosok nevei kerültek.

10
 GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐK

1. Gazdasági ügyintéző: Wáger Vince

2. Intéző gondnok: Filep Károly
3. Jószágkormányzó: Bombelesz Miklós
4. Pincészetvezető: Prókai Antal
5. Tiszttartó: Szauter József
6. Uradalmi főpénztáros: Bideskúti Sándor
7. Ügyvéd: Dr. Binét Jenő

A VÁRKASTÉLY SZAKTUDÁSSAL RENDELKEZŐ MESTEREI

1. Főkertészek: Kussbach Károly, Steimann György, Egyed Gábor

Jaksa Sándor (1875-1944)
2. Gépész, vízvezeték-szerelő: Mózes András (vízhúzóház dolgozója)
3. Cséplőgép-tulajdonos: Cserépi Ferenc
4. Kőműves: Orehovszki József
5. Asztalos: Hudák József, Kósa Szabó János
6. Kovács: Lánczki Lajos
7. Gombaszakértő: Supán Kornél
8. Gombatermesztő: Fischer Lipót
9. Pincemester: Id. Kasalyák József

A VÁRKASTÉLY BELSŐ SZEMÉLYZETE

1. Várnagy: Knoll Ferenc György

2. Ügyintéző, komorna, gyermekgondozó: Fodor Józsefné sz. Jelics Rozália
3. Tanárnők: Knoll Ferenc Györgyné sz. Müller Jozefa, Novotny kisasszony
4. Tanítónő: Leviczki Istvánné sz. Réthi Ilona
5. Hitoktató: Fenczik Sándor
6. Lelkész: Fenczik Nikon Győző
7. Nevelőnő: Rózsika néni (Neni)
8. Szobalányok: Réthi Pálné sz. Dezsőffy Mária, Bodnár Józsefné sz. Karajz Margit,
9. Komorna: Málika kisasszony
10. Komornyikok: Kovács Gáspár, Szueta Mihály, Hoffmann József, Henczel János
11. Szakácsnő: Spránicz Katalin (Katus)
12. Személyzeti szakácsnő: Lipták Andrásné
13. Konyhalányok: Somogyi Lászlóné sz. Dévald Erzsébet, Rohály Rozália
Kardos Erzsébet, Tóth Andrásné sz. Kardos Juliánna,
Longa Gáborné sz. Ondéka Anna, Ádám Zsófia, Kósa Istvánné,
Spisák Jolán
14. Kenyérsütő asszony: Karajz Józsefné sz. Ondéka Margit
15. Vizsgázott mosónő: Magossányi Istvánné
16. Mosólányok: Iván Rozália, Tóth Rozália

11
 17. Portások: Kordik Vencel, Dobránszki János, Stumpf Ferenc
18. Baromfi gondozó: Zsibóczki Gyuláné

A VÁRKASTÉLY KÜLSŐ TERÜLETEIN DOLGOZÓ SZEMÉLYZET

1. Lovászmesterek: Makkai Sándor, Kordik Viktor, Balogh László

2. Lovászok: Újhelyi Sándor, Magossányi István,
3. Parádés kocsis: Ondéka János
4. Fuvaros kocsisok: Kolega György, Karajz József, Kasalyák József
5. Kertészlegények: Ifj. Kolega György, Godzsák Sándor, Cséplő Miklós
6. Konyhakerti fuvarozó: Pidem Pál
7. Parktakarítók, falevélgyűjtők: Vavrek József, Templom Mihály
Tóbiás János, Pidem András
8. Favágó: Tamás Gyula

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN DOLGOZÓ SZAKEMBEREK

HALÁSZHOMOK

1. A mezőgazdasági területek bérlője: Pavletits Ödön

2. Pavletits Ödön gazdatisztje: Jászai Miklós
3. Főintéző: Halász Sándor
4. Intéző: Osvald Viktor
5. Gépész: Kuzsmiczki Péter
6. Erdész és vadőr: Petrásovics János
7. Tehenész: Szegedi András
8. Gyümölcsösök irányítója: Varga Ferenc

MAKKOSHOTYKA
Erdész és vadőr: Nagy János
VÉGARDÓ

1. Gazdatiszt: Császár Rezső

2. Uradalmi kertész: Krizsó Pál

12
CSELÉDSORI HÁZAK – HALÁSZHOMOK
2010

13
14
 SÁTORALJAÚJHELYI ÉS A SÁROSPATAKI IPAROSOK

1. Szabómesterek: Martinecz József (férfiszabó)

Weisz Benő (női szabó)
1. Patkolókovács: Ifj. Dobai István
2. Szíjgyártó: Jáger László
3. Kerékgyártó: Horváth Pál
4. Cserépkályha-mester és cserépkályha tisztító: Csicseri József
5. Fazekasmester: Szkircsák Bertalan
6. Borbélymester: Trojna Ferenc
7. Cipészmester: Tóth Ferenc
8. Urasági kocsmáros: Szalma Károly
9. Ifj. hg. Windisch-Graetz Lajos kedves cigányprímása: Jónás Barna

A VÁRKASTÉLY ÉPÜLETEI ÉS BELSŐ HELYISÉGEI

A Várkastélyon belüli élet elképzeléséhez szükségesnek tartom, hogy leírjam az

épületrészeket és a hercegi család életteréül szolgáló helyiségeket.
Első helyen említem az 1529 és 1541 között Perényi Péter és fia, Perényi Gábor
által építtetett büszkén álló Vörös-torony monumentális kőépítményét.
A Windisch-Graetz család idejében a Vörös-toronyban csak két helyiséget
használtak: az egyik a Várkápolna volt, melyben egyházi és esküvői szertartásokat
végeztek, a másik az un. Bokályos-házként ismert helyiség, melyben egy rézből
készült nagyméretű víztartály állt, ebből látták el vízzel a Várkastély szükségletét,
majd később a Windisch-Graetz családhoz tartozó szolgálati lakásokat is.
A Vörös-toronyhoz építtette Lorántffy Zsuzsanna a reneszánsz loggiát. Majd
később a Vár urai észak, nyugat és dél felé megépíttették a lakórészeket, és így
bezárult a szabálytalan ötszögű épületegyüttes.
A lakórész emeletén azok a helyiségek voltak, ahol a hercegi család a
mindennapjait élte, a földszinti helyiségekben a személyzet végezte a dolgát.
A déli oldalon a földszinten a duffart végében a konyha volt, melyből egy ajtón
keresztül le lehetett menni az Üvegházba friss zöldségféléért, de a konyhából nyílott
az éléskamra is.
A nyugati oldalon a durchfahrt=fedett kapualj, közhasználatban dufart a főbejáratú
kapu mellett volt a portáshelyiség, vele szemben egy szolgálati lakás. Beljebb a
lépcsőnél az északi oldalon a lépcső tetején két oroszlán trónolt.
Továbbmenve a nyitott, boltíves, oszlopos tornácon a sarokban a mosókonyhába
lehetett bemenni. Hatalmas asztalok, üstök, edények, szekrények és vasalók segítették
az ott dolgozók munkáját. A folyosón jobbra fordulva középtájon egy
raktárhelyiségben játékok, szánkók, kisszekerek, labdák álltak. A kastélynak a
lakórészét a Bretzenheim család idejében 1806-1823 között átalakították.

15
 A VÁRKASTÉLY KÜLSŐ TERÜLETEI
Gondolatbeli sétánkon kelet felé vegyük az irányt. A kastély keleti kapuja mellett
volt a Hera kutya ólja, az ól mellett egy lejárat volt az istállóba, ahol csak a hercegi
család tagjai közlekedtek. Átlépve a Lorántffy-loggia alatti kapun, balra a földszinti
részen volt az istálló, benne pihentek a szép lovak. Előtte a füves domboldalon
sorakoztak a széna- és szalmakazlak. Észak felé továbbmenve egy elkerített kis
udvaron Zsibóczki Gyuláné nevelte a sokféle baromfit. Rögtön a kiskert után a
kocsiszínben szekerek, kocsik, hintók álltak. A kocsiszín épületében volt egy kis
helyiség, ahol a kocsisok tartózkodtak, ebben a helyiségben tartották a díszes parádés
kocsis ruháit és a lószerszámokat. Mivel sok díszgomb díszítette a ruhákat,
szerszámokat, és ezek tisztítása gondot jelentett, egy nagyon praktikus eszköz
segítette az emberek munkáját. Készítettek egy aprólyukú fából készült hosszúkás kis
kalodát, melynek egyik részébe beleigazították a gombokat, majd összezárták, és így
végezték a fényesítést.
A Bodrog-parton a szénakazlaktól jobbra épült a Vízhúzó-ház=Gépház, melyben
egy gőzgép zakatolt, ez húzta fel a vizet a Bodrogból, és nyomta fel a Lovagteremben
álló, rézből készült, nagyméretű tartályba.
Sárospatakon az 1910-es, 1930-as években még nem volt vízvezetékes ellátás.
A Vízikapu felé haladva az előző fejezetben található képeken látható a várfalhoz
épített szolgálati lakások sora. A harangozó háztól elindulva végig lehetett menni a
Retel utcán, az ún. Cigánysoron egészen a hídig.

A SZENTNEGYED
A Vízikapu északi oldalánál a római katolikus parókia alatti részen lakott Czibere
Géza harangozó. A Vízikapun átmenve a felfelé vezető úttól jobbra található ma is a
római katolikus plébánia épülete (épült: XIV. század). Ebben az időben Salamon
József volt a plébános. A kegyúri jogokat a Windisch-Graetz hercegi család
gyakorolta.
A parókia mellett közvetlenül a polgárosodó város életében fontos feladatot
teljesítő Ipariskola képezte a fiatal iparos tanoncokat, Hanuszik József igazgató
vezetésével. Ennek az épületnek a földszintjén tanítói és igazgatói lakások voltak
(épült: XVI. század). 1916-ban emeletet építettek rá, és a XX. század elejétől
működött az Ipariskola. Az épület a II. világháború után Zrínyi Ilona Zenei Általános
Iskola lett, majd később Esze Tamás Általános Iskolaként működött. 1999-ben a
Római Katolikus Egyház visszakapta az épületet, és 2003-tól száz évre helyet adott a
Római Katolikus Egyházi Gyűjteménynek, de ebben az épületben működik a Szent
Erzsébet Történelmi Társaság Háza is.
A Szentnegyed északi részén az évszázadok történéseit megélt 1492-ig
visszavezethető eredetű római katolikus templom áll, melynek tornyát az 1737-es
tűzvész után áthelyezték a nyugati irányba.

16
Egy 1886-ban készült térképen „Szent Boldogasszony Fogantatása” névvel jelölik.
2007-től Római Katolikus Bazilika várja a hívőket.
Szemben az Ipariskolával működött a Polgáriskola (épült? XVI. század), eleinte
csak leányok tanultak itt. Nagyműveltségű tanárnők és tanárok tanítottak ebben az
intézményben, Klacskó Béla volt az igazgató.
A Polgáriskola szomszédságában 1900-ban végleges helyére került az óvoda (épült:
XVI. század).
1929-ben Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter látogatásának
köszönhetően 25.000 forint állami segítséggel a meglévő emeletes épületet
átépítették. Sok szépre, jóra tanították a gyermekeket az itt lakó kedvesnővérek.
A zárda Paulai Szent Vincéről elnevezett Szatmári Irgalmas Nővérek néven volt
ismert a városban, 1945-ig működött. Az alapítóról, Schwarzenberg Carolina
hercegasszonyról elnevezett Carolina Óvoda működött az épületben 2010-ig.
Az egyházi épületekhez illően elnevezett Szentnegyedben, mely a Szent Erzsébet út
elnevezést kapta, régen és ma is magántulajdonú házak is találhatók.

A KÖZPONTUDVAR=BOROSTYÁNUDVAR
A Windisch-Graetz család idejében éppen úgy, mint a Rákócziak korában a
gazdasági ügyek intézését az ún. Központudvarban lévő irodákban végezték (épült:
XVI. század).
Itt volt és van a messze földön híres Rákóczi-pince főbejárata és a Liftház, mely segít
a hordók le- és felszállításában. A sikeres és jövedelmező vállalkozás ifj. Windisch-
Graetz Lajos tulajdona volt 1945-ig.
A Központudvarban laktak a hercegi család alkalmazásában álló személyzet
családjai, de később olyanok is laktak ebben az udvarban, akik nem tartoztak a
személyzethez.
A Trinitárius kolostorban, ebben az időben fát tároltak. Évekig lomtár volt, az
1950-es években gyógynövényt is szárítottak benne, majd 1968-tól Borostyán Szálló
néven megnyílt, és 1999-ig működött. Ekkor megvette a Magyar Nemzeti Múzeum
Rákóczi Múzeuma, és 2003-tól Múzsák Temploma névvel helyet ad a tudományos és
kulturális rendezvényeknek. A kolostor nyugati oldalát 1930 körül egy helyen
megnyitották, és az ajtó nélküli kis helyiségben csapot szereltek fel az ott lakók
vízellátását biztosítva.
A magas, hideg, sötét, mohás helyiséget „Vízháznak” nevezték el az emberek. A
vizet a Bodrogból felhúzott víz biztosította.
A villanyvilágítást a Várba 1920 körül, a szolgálati lakásokba 1935-1937-es években
vezették be.
Az udvar nyugati sarkában hátul a Kruczik-gödör feletti részen ásták ki a mély sok
húst befogadó, szalmával fedett jégvermet. A jeget télen a Bodrogról hordták be
szekerekkel.

17
 AZ ANGOLPARK

A Várkastélyt körülölelte az az Angolpark, melyet még a Bretzenheim család

terveztetett meg, Henry Cavet angol tervezővel 1826 környékén.
1851-ben meghalt Hg. Bretzenheim Ferdinánd, majd 1875-ben követte felesége, így
örökség útján id. Hg. Windisch-Graetz Lajos családjáé lett a Várkastély. Az
Angolpark kényelmét és szépségét a herceg halála évéig, 1904-ig, felesége, a
hercegasszony 1912-ig élvezhették.
A Várkastély déli részén lévő Üvegház és a szökőkutas medence különleges
látványt nyújtott a kastély hátterével, a virágokkal és a fákkal együtt.
Az idők folyamán mindkettőt elbontották.
A kastély kazamatáit az 1919-es Tanácsköztársaság idején cseh és román katonák
szállták meg és bizonyos részükben fegyvereket, lőszereket tároltak, hosszú, zárt
szekereken a hadszíntérre szállították, majd az 1930-as években gombát termeltek itt.
Az ún. Mélyútban ma is áll a török meggyfa, és amikor tavasszal virágba borul,
olyan, mint egy nagy viráglabda.

A WINDISCH-GRAETZ CSALÁD GAZDASÁGI KÜLTERÜLETEI

A családnak nagykiterjedésű birtokai voltak. Hg. Windisch-Graetz Lajos 9531 és

fél kataszteri hold területen gazdálkodott. A birodalmi Magyarország egyik
legjelentősebb és legismertebb földbirtokosa volt. Említésre méltó a makkoshotykai
erdőbirtok, melynek egy része 1928-ban a Magyar Királyi Erdőbirtok tulajdona lett.
Erdésze: Nagy Sándor. Ide sorolható a halászhomoki erdőség is, a hercegi család
kedvenc kiránduló- és vadászóhelye, az Oroly, ahol rengeteg gyöngyvirág fehérlett.
De itt volt a híres tehenészet is. A tehenész Szegedi István volt. Két majorban is
dolgoztak az emberek: az egyik a végardói, a másik a hustáci major. A konyhakert a
Kruczik-gödörrel szemben terült el. Jól termő gyümölcsfák, bokros növények és
kapásnövények adták a gazdag termést. Képzett kertészek vezették a munkákat.
Minden területen képzett jószágkormányzó, gazdatiszt, tiszttartó irányította és
felügyelte a munkát.
Ebben az időben a bérezés attól függött, ki milyen beosztásban dolgozott.
A személyzet hat pengőt kapott egy hónapra, de volt természetbeni juttatás
(komenció): tűzifa, gabonaféle, ruhanemű, tehéntartás, feles, harmados földterület
megművelési lehetősége. Nagy ünnepenként ajándékcsomag a családoknak.
Karácsonykor a személyzet minden tagját meghívták a nagy hallba, és a karácsonyfa
körül lerakott ajándékokat átadták. Az aratás végén az aratógazda behozta a
kepekoszorút, felakasztották a dufart közepén lévő szögre, és az aratógazda feleségét
felkérve Hg. Windisch-Graetz Lajos megnyitotta az arató mulatságot. A talpalávalót
Jónás Barna és zenekara szolgáltatta.

18
A WINDISCH-GRAETZ CSALÁD SZEMÉLYZETÉNEK FÉNYKÉPANYAGA
(1875-1944)

A képen ül Müller Jozefa, mellette áll férje

Knoll Ferenc György

Kussbach Károly főkertész

19
Id. Hoffmann József komornyik Wáger Vince gazdasági ügyintéző

Prókai Antal, Knoll Karolina

20
 Középen ül Müller Jozefa, Knoll Ferenc Györgyné
Fekete ruhában Prókai Ilona (a többi személy ismeretlen)

Henczel János főkomornyik 1940 Málika kisasszony

ifj. Knoll Ferenc Knoll Karolina

Magossányi Istvánné mosónő

21
 Szkircsák Bertalan Nagy János erdész Réthi Ilona
fazekasmester Leviczki Istvánné tanítónő

Dezsőffy Mária Fischer László, Fischer Lipótné (Ondéka Zsuzsanna )

Réthi Pálné szobalány ifj. Fischer László és Fischer Lipót (gombaszakértő)

22
 Mózes András gépész

Pavletits Ödön és felesége (1942) földbirtokos és főbérlő

23
 A Windisch-Graetz család személyzete
és azoknak családtagjai, valamint a két hercegi unoka

Fodor Géza Kozma István Neni báró Reichlin István Fodor Józsefné Dobránszki János
Hg. Windisch-Graetz Lajos Jelics Mária Báró Reichlin Mária Gabriella Spránicz Katalin
Leviczki Istvánné Ismeretlen hölgy Henczel Lajos Hera(kutya) Fodor Erzsébet

Fodor Józsefné született Jelics Rozália és

leánya Sarkadi Antalné sz. Fodor Irén (Csuri)

24
 Ondéka János parádés kocsis

Ondéka János (a Juci és a Sári lovával)

25
Tóth Andrásné sz. Kardos Julianna Dévald Erzsébet sz. Somogyi Lászlóné

Longa Gáborné sz. Ondéka Anna Karajz Józsefné sz. Ondéka Margit

26
Merényi János Báró Reichlin Mária Gabriella és felesége Henczel Erzsébet
Hg. Windisch-Graetz Lajos Kostenszki László főjegyző és felesége

27
 SZOLGÁLATI LAKÁSOK

A Vörös-torony a Várkastély és a szolgálati lakások 1948

A várfalhoz épített szolgálati lakások

28
 A Vízi-kapu baloldalán látható szolgálati lakás

A Trinitárius kolostor, melynek belső un. Központ udvarában

szintén szolgálati lakások voltak

29
 III.FEJEZET

A XX. század első évtizedeiben élő

közismert személyek névsora

1900-1970

A XX. század tömör történelmi és társadalmi korrajzának mezsgyéjén haladva először a

század első évtizedeiben élő, a város életében vezető tisztségeket betöltő személyek
névsorát gyűjtöttem össze a teljesség igénye nélkül.
A felsorolt személyek családjában bizonyára alkalmaztak olyan személyeket (cselédeket),
akik elvégezték a házimunkákat. Az alább felsorolt személyek között voltak: fiatalok,
középkorúak és idősek. Egyetlen személy, név szerint Daróczy Pál élettörténetét külön
részben fogom feldolgozni, mert a nála alkalmazásban álló asszonyt idős korában én is
ismertem, és sikerült az életével kapcsolatos adatokra és képekre rátalálnom.
Az alább felsoroltak nevének említését többször hallottam a családom tagjaitól, sőt a
korosabb vezetőket én is ismertem. De ezen családok személyzetének neveit már kevés
esetben tudtam felkutatni és rögzíteni, gondolok itt az 1900-tól 1930-ig terjedő időszakra.

30
31
32
 SÁROSPATAK ELÖLJÁRÓSÁGA
1900-1945
Barkóczy László Törkölyfőző-Furmint tisztviselő
Bartha Ernő pénzügyi tanácsos
Bálint József festőtanár
Bán József MÁV alkalmazott
Dr. Bessenyey Zénó nemzetgyűlési képviselő
Boda Béla Tápintézeti felügyelő tanár
Boros Adolf bodrogközi vasúti üzletvezető
Búza Barna iparhatósági biztos
Id. Dr. Bukoveczky Nándor járásbírósági díjnok
Vitéz Csajka Endre banktisztviselő
Dávid Zoltán Főiskolai nyomda felügyelő
Deák Géza rajztanár
Dókus Ernő főgondnok
Dókus Ödön alispán
Dr. Egey Antal igazgató, tanár
Elekes Imre főiskolai közigazgtó
Emődy László ny. törvényszéki tanácselnök
Eötvös Jenő hangyaszövetkezeti igazgató
Faltisz Ferenc mérnök
Farkasfalvi Farkas Géza gimnáziumi gondnok
Dr. Finkei Ferenc Magyar Királyi Kúriai Tanácselnök
Füzesséry Sándor főszolgabíró
Fhillip Curt ezredes és jegyző
Glosz Nándor MÁV főnök
Dr. Gulyás József főkönyvtáros
Hallgató Sándor tanár
Harsányi Gyula Takarékpénztár vezérigazgató
Dr. Hoyos Viktor járási főszolgabíró
Harsányi Gyula táblabíró, takarékpénztári vezérigazgató
Harsányi Zsolt író
Herszényi László tábornok
Dr. Izsó Bertalan főtanácsos
Dr. Jakob Károly régiségtár őre
Janka Károly országgyűlési képv., lelkészi gondnok
Dr. Kostenszky László főjegyző
Kulai Móré Ödön adóügyi jegyző
Katona Géza Magyar Királyi Járásbíró
Kazinczy Gábor kúriai bíró
Dr. Koncz Endre miniszteri főtanácsos
Kussbach Károly bankcégvezető

33
 Vitéz Kunfalvi Elemér alezredes
Dr. Mátyás Ernő theológiai professzor
Id. Dr. Mauks György nyug. jegyző
Mészáros Bálint adóhivatal vezető
Id. Miskei István Magyar Királyi Járásbírósági Elnök
Merza Pál adóhivatalnok
Molnár János országgyűlési képviselő
Nagy Endre kollégium igazgató
Nagy Ernő országgyűlési képviselő
Nagy Gusztáv községi főjegyző
Nagy János kisvasúti tisztviselő
Némedi Gyula banktisztviselő
Novák Sándor tanár
Dr. Panka Károly fiókvezető, P. D. O.
Rácz Jenő jegyző
Radácsi György főszolgabíró
Rácz Rezső nyug. számtanácsos
Somodi József főszolgabíró
Spóner Ödön vármegyei fogalmazó
Szabó Ernő énektanár
Szabó Gyula tanár
Szabó Károly tanár
Szívós Géza MÁV-titkár
Szívós Mihály tanár
Tatár Lajos bankigazgató
Tárczy Árpád tanár
Dr. Trócsányi József theológiai tanár, gazdasági választmányi elnök
Vitéz Tudja Géza katonatiszt
Urbán Barnabás tanár
Hg. Windisch-Graezt Lajos földbirtokos

FÖLDBIRTOKOSOK

Id. Asbóth Endre földbirtokos

Bogyai Zsigmod okleveleskisállatt-és
baromfienyésztő
Id. Csajka Endre földbirtokos
Csajka Sándor “
Faltisz Ferenc földbirtokos, mérnök
Hódi József földbirtokos
Katona György ”
Láczay Szabó László szőlőbirtokos
Id. Pavletits György földbirtokos

34
 Pavletits Ödön földbirtokos
Rick Éva ”
Sváger Andorné ”
Római Katolikus Egyház ”
Református Kollégium (2.921 kh) ”
Hg. Windisch-Graetz Lajos (3.502 kh)

Bajka Péter és Csajka Ágnes családja Amerikában

2008

35
36
37
38
 GYÁRTULAJDONOSOK

Asbóth Aladár Törkölyfőző és Furmint

Bogyai Zsigmond Gőzmalom
Brozorád Kornél Malomkőgyár
Baksi István ”
Erdélyi Sándor Kismalom
Molnár János Mozgószínház
Padrah Sándor Nyomda
Princz Dávid Gőzmalom főrészvényes
Niezner Ferenc Téglagyár
Priscsák Adolfné Malom részvényes
Rácz István Nyomda
Ulrich Károly Kerámiagyár
Várszély Béla Kőbánya
Várszély Ödön Kőbánya
Zambon Miklós Okleveles Kőműves Mester Betonárú készítő és Vállalkozó

POSTATULAJDONOSOK
Nagy Sándor
Id. Bukoveczky Nándor
Deim György
Láczay Szabó József
Galovics András
ORVOSOK 1900-1970

Dr. Abaházi István (orvos)

Dr. Botfalussy Mihály (orvos)
Dr. Jakó János (orvos)
Dr. Jancsó Sándor (állatorvos)
Dr. Kókai Kun Béla (orvos)
Dr. Lázi János (tüdőgyógyász )
Dr. Horváth László (állatorvos)
Dr. Minay Lajos (orvos)
Dr. Póth György (állatorvos)
Dr. Ramocsa Manasesz (állatorvos)
Dr. Révész Menyhért (járási tisztiorvos)
Dr. Salacz Tibor (községi főorvos)
Dr. Sánta Elek (orvos)
Dr. Stoll László (fogorvos)
Dr. Szabó Gyula (fogorvos)
Dr. Szamuelisz Mária (gyermekorvos)
Dr. Szepsi László (orvos)
Dr. Takács András (állatorvos)

39
 ÜGYVÉDEK 1900-1960

Dr. Benyovszki László

Dr. Hartai István
Dr. Kun Viktor
Dr. Mauks György
Dr. Nónai György
Dr. Novák József
Dr. Siska István

TANÍTÓK 1900-1970

Géresi István (iskolaigazgató)

Gyulai János ”
Ipolyi Mihály (tanító)
Kéri Ferenc ”
Mészáros József ”
Nagy Gusztávné (tanító)
Palumby Béla ”
Rozsondai István ”
Reskó János ”
Sarkady Nagy János (nyugdíjas tanító)
Id. Szhatmáry Ferenc (iskolaigazgató)
Ifj. Szhatmáry Ferenc (tanító)
Szhatmáry István ”
Szhatmáry Mária ”
Szatmári Lajos ”

40
 REFORMÁTUS KOLLÉGIUM TANÁRAI
1900-1960

A mellékelt képeken majd olvasható az igazgatók és tanárok nevei, akik az alább

felsorolt névsorban nem olvashatóak.

Dávid Zoltán (tanár)

Debreczeny Bertalan (gimnáziumi gazdasági igazgató)
Gulyás József ” ” ”
Hallgató Sándor ” ” ”
Id. Harsányi István (theológiai tanár)
Ifj. Harsányi István (pszichológus és tanár)
Kiss Elek (tanár)
Mészáros Lajos (háznagy)
Szabó Károly (tanár)
Szilágyi Benő (tanár)
Szívós Mihály ”
Szinyei Gerzson ”
Dr. Tóth Erzsébet ”
Zelles Lajos ”

41
 A Nagykollégium udvara (1930)

Sárospataki Református Gimnázium belsõ udvara (1950)

42
43
 REFORMÁTUS LELKÉSZEK, THEOLÓGIAI TANÁROK
1900-2000

Bárány István (lelkész) HITOKTATÓK

Czegle Imre (theológiai professzor) Horkay Barna
Czinke Zoltán ” Hetmanek József
Darányi Lajos (püspök)
Kocsis János ”
Magda Barna (lelkész)
Magó Ferenc ”
Maklári Miklós (lelkész)
Dr. Mátyás Ernő (theológiai professzor)
Nagy Barna (lelkész)
Dr. Trócsányi József ”
Dr. Újszászy Kálmán (theológiai professzor)
Dr. Vasadi Béla (lelkész)
Virágh Sándor ”
Dr. Zsíros József ”

TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET
1869-1950

Ecsedi Lajos (tanár)

Fráter István (tanító)
Gonda Sándorné (tanító)
Hodinka Ágoston (tanár)
Kertész Irén (tanító)
Kurucz Béla (tanító)
L. Nagy Ilona ”
Lázár Károly (tanfelügyelő)
Polányi Aranka (tanár)
Rátkai Márton (tanító)
Révai Ödön (tanár)
Sipos György ”
Tóth Károly (tanár)
Tóth Mihály (tanító)
Ifj. Szhatmáry Ferenc ”
Varga Gábor (internátusi felügyelő)
Zilahy Ferenc (Tanítóképző igazgatója)

AZ 1917-BEN INDULT KÖZSÉGI IPAROSTANONC ISKOLA IGAZGATÓJA

Hanuszik József

44
45
46
 IV. FEJEZET

AZ IZRAELITA CSALÁDOK LETELEPEDÉSE

XVI - XVIII - XX. század

Az 1600-as évek elején zsidó bevándorlók telepedtek le Olaszliszkán és

környékén. Galíciából és Sziléziából jöttek erre a vidékre. A törökök kiverése
után, a XVIII. század második felében számuk jelentõsen megnövekedett.
Ekkor már Lengyelországból és Csehországból is érkeztek a Hegyaljára.
Vonzotta õket a jó bor híre, és letelepedésük után bor- fa- és a terménykereskedéssel
foglalkoztak. Lengyel mondás szerint: ,,Az igazi bor a hegyaljai bor.”
Sárospatakon zsidók a XVIII. században, 1780 körül telepedtek le. Akik
Galíciából jöttek, azok vallásilag az ortodox irányzatot képviselték, és
szegényebbek voltak, mint akik Sziléziából vándoroltak be. Az ortodox zsidók
a Cigány soron laktak, melynek közepén volt a kistemplomuk (zsinagóga). A
zsidó ispotály a Vízikaputól nem messze, bal oldalon állt. A sziléziaiak vallásilag
a neológ irányzatot képviselték. A neológ imaház a Rákóczi úton, a mai
mûszaki üzlet helyén volt. A zsidó temetõt 1776-ban nyitották meg. A rituális
fürdõ (mikve) 1780-tól a mai Kisiparosok Székházával szemben mûködött.
A zsidó iskolát 1922-ben nyitották meg.
A Kossuth utcán a zsidó kereskedõknek sok üzletük volt; kereskedőként tették
a dolgukat. A második világháború vége felé a hozzávetőleg 13300 fős
pataki összlakosságból kb. 1100 polgártársunk számított zsidónak. 1944-ben
deportálták õket, és koncentrációs táborokba kerültek, ahonnan - a
megsemmisítésükre kiagyalt szörnyű fasiszta program miatt - alig 200-an tértek
vissza.
A későbbi években csak 10-15-en éltek Sárospatakon.

47
 Neológ izraelita templom (épült 1895-ben)

Sárospataki Cigánysor 1929

48
A sárospataki Cigánysoron lévő ortodox sinoagóga
Festette: Győri Elek 1932

Izraelita rituális fürdő

49
A SÁROSPATAKON ÉLŐ IZRAELITA CSALÁDOK TAGJAI
(1900-1945)

Rabbi, tanító

Friedmann Mendel főrabbi

Fischer Fülöp főrabbi

Iskolaigazgató
Szegő Lipót

Tanító
Adler Ervin
Szegő Lipót
Weisz Jenő
Zeherman József

Héber tanító

Glück Mór
Krausz Béni

Orvos
Dr. Kondor Mihály
Dr. Moskovics Ervin
Dr. Fischer Dezső (állatorvos)
Dr. Lória Aladár (fogorvos)
Dr. Lória Aladárné (fogorvos)

Ügyvéd
Dr. Bein Tibor
Dr. Binét Menyhért
Dr. Friedmann Imre
Dr. Fisch Ignác
Dr. Fischer Gyula
Dr. Goldblatt Gábor
Dr. Gálos Rudolf
Dr. Horovitz Gyula
Dr. Iszkovics Vilmos
Dr. Moskovits Artúr
Dr. Moskovics Zoltán
Dr. Schwartz Lázár
Dr. Szász Miklós

50
 Bankigazgató
Goldblatt Mór

Földbirtokos
Heimlich József
Klein Sámuel
Id. Rosenblum Ármin

Szőlőtulajdonos
özv. Trattner Mártonné
Róthbart Herman

Szülésznő
Weinstock Hermanné
született Filipovits Hanni,

Gyártulajdonos
Danczinger József (Téglagyár)
Fischer Lajos (Nyomda),

Mozitulajdonos
ifj. Müller Ármin

Patikatulakdonos

Dr. Goldblatt Ferenc

Kósa Sándor

Vendéglő- és szállodatulajdonos

Vámos Dezső
id. Heimlich József
Orstein Irén (szálloda)

Cukrász

Horstein Lajos

Fatelep-tulajdonos
Rosenblum Ármin
Rosenblum Jenő

51
 Órás
Spitz Pál
Kalmanovits Hugó

Pék
Dick Béni
Klein Miksa
Klein Manó
Steinberger Sámuel
Schlesinger Fülöp

Férfiszabó
Burger Lajos
Stern Ignác
( Schwartz) Sugár Nándor

Hangyaszövetkezet alapító elnöke

Róth Lajos

Asztalos
Auspitz Sámuel

Hentes
Lusztig Lajos
Blitz Sándor

A felsorolt személyek családjainál a kor szokásának megfelelően szintén dolgoztak

cselédek, akik az orthodox rituálék miatt nagyon sokat dolgoztak.

52
53
54
55
 V.FEJEZET

A SÁROSPATAKI SZEMÉLYZETTARTÓK ÉS A SZEMÉLYZET (CSELÉDEK) NEVEI

1920-1945

Hosszú gyűjtési munka után ebben a fejezetben már konkrétan megnevezem a

személyzetet alkalmazó és a személyzet neveit, akik a háztartásoknál munkát végeztek.
Ebben az időben a cselédszerző asszony Szajkó Józsefné volt, aki a Vörösmarty úton lévő
Imre István tanár által építtetett házban lakott.
Sajnos, cselédkönyvet nem sikerült találni, de egy szegénysorsú, név szerint Plattner
Mária élettörténetét sikerült feldolgozni.
A városban a legtöbb alkalmazottat Hg. Windisch-Graetz Lajos családja foglalkoztatott.
Ez a rész külön fejezetben olvasható. Hogy az olvasó számára világos legyen az anyag,
külön csoportban dolgoztam fel: az értelmiséget, a földbirtokosokat, a zsidó családokat,
az iparosokat, a kis- és nagygazdákat, valamint a családoknál foglalkoztatott (cselédek)
neveit. Rétegződésenként más-más alkalmazottra volt szükség. Értem ezalatt a
családoknál lakó és bejáró személyeket.
Az értelmiségi és jómódú családoknál alkalmaztak: házitanítót, nevelőnőt, szobalányt,
szakácsnőt, konyhalányt, takarítónőt, házivarrónőt és kertészt.
Külön említem a szoptatósdadát, gyermekekre vigyázó dadát.
A földbirtokosoknál a fent leírt személyeken kívül a birtokkal kapcsolatosan
foglalkoztattak gazdatisztet, uradalmi gazdát, titkárt, ügyvédet, parádéskocsist,
igáskocsisokat és nagyszámú földmunkást (parasztot, uradalmi cselédeket), részaratókat
(summásokat).
A gazdag zsidócsaládoknál értelemszerűen a fent leírt házicselédek végezték a
házimunkát. Az ortodox zsidóknál be kellett tartani a kóserétkeztetéssel együttjáró
szokásokat. Ezeknél a családoknál szombati napon (a cselédnek) amikor a gazdaasszonya
a templomba ment még az imakönyvet is vinnie kellett utána. A zsidóknál szolgáló cseléd
sok vizet hordott a város kútjáról, mert a család tagjai gyakran mosták a kezüket. A
cserépedényben elkészítették a sólettet, a pékhez a cselédnek kellett elvinnie pénteken, és
szobaton kellett érte mennie.
A nagygazdák olyan embereket alkalmaztak, akik a földeken és az állatok körül és a
háznál is tették a dolgukat. Tartottak (pesztonkát) gyermekvigyázót, kocsist, bérest,
libapásztort stb.
Az állattartáshoz közös összefogással felfogadtak gulyást, kondást, juhászt, csordást.
Ennél a rétegnél igen kevés cselédnevet tudtam összegyűjteni., egypár háziszolgát és
pesztonkát.

56
 SZENT ERZSÉBET ÚT

PAULAI SZENT VINCE ZÁRDA, SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉREK

SZEMÉLYZETE

Czuder Juliánna szakácsnő

Stefán Mária konyhalány
Stefán Rozália “
Karajz Józsefné mosónő)
(Ondéka Margit )
Vitányi Mária takarítónő
Vitányi Erzsébet takarítónő

Derzsényi M. Magdolna Hegedüs M. Marisstella Kósa Matild Kovács M. Oktávia

Pank M. Eleonóra Szolvel M. Ilona tanárnő ? M. Ernella
Kovács M. Rozamunda
A két férfi és a három kendős asszony neve ismeretlen.

57
A Római Katolikus Koedukációs Polgári Fiú és Leányiskola tanári kara és
növendékeinek csoportképe

1944

Kiss Meszlényi Kelsánszky Kelsánszky Klacskó Róth Salamon Kósa Fenczik Dr. Laczkó ? ?
Ilona Villma György Györgyné Béla Margit József Matild Sándorné József

58
 A Római Katolikus Koedukációs Polgári Fiú és Leányiskola tanári kara és
növendékeinek csoportképe

1946

? , Meszlényi Kelsánszky Róth Klacskó Kelsánszky Dr.Bartha Kósa Hídvégi Bajánházi Sinka ?
Vilma György Margit Béla Györgyné Béla Matild Nándorné Etelka Imréné

59
 A kép 1960-ban készült a fodrász és asztalos ipari tanulók vizsgája után.
A tantestület nevei a kép alatt olvashatóak.

Szentpéteri Tölgyesi Sinka Osváth Zombori Várhegyi Kelsánszky Hanuszik Pataki Hetmanek Bátkai
Istvá n István Imre Lajos Emil Károly Györgyné József József János József

60
 RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA

Plébánosok: Salamon József Kántor: Hetmanek József

Dr. Bartha Béla Kéri Ferenc
Bodnár József Harangozó: Czibere Géza
Kurtos András Szűcs Imre
Götz Pál
Deli Lajos
Hitoktató pap: Bacsúr Sándor

Személyzet: ? Mariska szakácsnő

Egyed Margit mindenes
Kopcsai Magdolna
Szűcs Imréné mindenes

A plébánián bent lakott Salamon József plébános úr két leánytestvére, akik szintén
segédkeztek a házimunkában.

Dr. Csík Lajos Sárosi Anna mindenes

adóhivatali tanácsos
Hegedűs András Spisák Mária mindenes
Balogh Józsefné
Kósa Matild Ondéka Zsuzsánna bejárónő
tanárnő
Dr. Meczner Béla
ny. jogakadémiai tanár Kiss Erzsébet szakácsnő
Kiss Irén mindenes
Pecze János intéző
Priscsák Sándor Ondéka Mária bejárónő
mérnök Mogyorósi Ferencné

Révai Ödön Ondéka Erzsébet bejárónő

tanár Tamás Gyuláné

Özv. Sváger Andorné Karajz Mária mosónő

Virga Miklósné
Várszély Béla Pachmann Magdolna mindenes
bányatulajdonos Braun Anna mindenes
Tomkó Jánosné

61
 SZENT JÓZSEF ÚT

Görög katolikus parochia

Parochusok: Fenczik Nikon Győző Hitoktató káplán:

Pintér Andor Takács Miklós
Szilvási Miklós Sebődi Miklós
Körte Ferenc Bodolóczki Emil
Szarka János
Mosolygó Tamás

Kántorok: Simai Mihály

Ipolyi Mihály
Laczkó Ferenc

Harangozók, templomszolgák: Durányik János

Kovács Ilona
Kistóth Józsefné
Szkircsák Irén
Varga Gyuláné
Simai Margit
Keresztúri Ferencné

Cziráki Károly: Juhász Erzsébet mindenes

jegyző Pusztai Lászlóné

Dévald János: Bartha Terézia mindenes

kisgazda Farkas Gyuláné

ARANY JÁNOS ÚT

Várszély Ödön: Tóth Anna mindenes

kőbánya-tulajdonos Lipták Andrásné
Lipták András kocsis
Matisz József: Gombos József mindenes
kisgazda Gombos Béla

62
 MÓRICZ ZSIGMOND ÚT

Vitéz Tudja Géza: Fehér Juliánna mindenes

Varga Istvánné
Id.Dr. Salacz Tibor: Tuss Anna szakácsnő
orvos

LORÁNTFFY ZSUZSANNA ÚT

Református egyház

Lelkészek: Forgács Gyula -----------------

Darányi Lajos: Csomós Irma mindenes

Vígh Juliánna
Falat Istvánné bejárónő

Kocsis János: Sütő Mária mindenes

Taskovics Andrásné

Bárány István: Plattner Mária mindenes

Márki Bertalanné

Czinke Zoltán: Plattner Mária

Márki Bertalanné

Virágh Sándor: Csikó Juliánna

Durányik Ernőné mindenes

Harangozó, templomszolga: Balogh János

Templomszolgák: Plattner Mária

Márki Bertalanné

Tóth Etelka
Bálint Jánosné

Csikó Juliánna
Durányik Ernőné

63
 EÖTVÖS ÚT

Kuklay Zoltán: Kolenkó Borbála

tanító

TOMPA ÚT

Barkóczy Boldizsár: Srott Erzsébet

MÁV tisztviselő Stefán Erzsébet mindenesek 1948
Szűcs Mária

Ifj. Csajka Sándor: Benkő Juliánna mindenes 1942

földbirtokos Szatmáriné
? Margit szakácsnő 1940
Kenézlő, Láplótanya Kohuth Ferenc kocsis 1940
gépjavító
sofőr
munkafelügyelő

ISKOLAKERT

Angol-internátus Bártfai Istvánné mosónő 1940

Ondéka Margit mosónő 1950
Karajz Józsefné

Az 1931-ben épült Angol-internátus mosodája modern eszközökkel volt felszerelve:

nagyteljesítményű mosógép, csavarógép könnyítette a mosónők munkáját.
A szárítóhelyiségben megszáradt ruhákat a hosszú vasalóasztalon vasalták és rendezték.

DAMJANICH ÚT

Dr. Tornallyay János Heppné Oszlánszki Katalin mindenes 2005

állatorvos

ERDÉLYI JÁNOS ÚT

Csordás Györgyné Heppné Oszlánszki Katalin ápoló 2005

64
 RÁKÓCZI ÚT

Gr. Hoyos Viktor Dr. Varga Dániel altiszt

főszolgabíró Kocsi Tamás altiszt

Dr. Idrányi László Marosi Borbála mindenes

orvos

Dr. Benyovszky László Pusztai Juliánna mindenes

ügyvéd Orosz Anna Mazin Béláné

Molnár Pál Plattner Mária mindenes

vendéglő tulajdonos Márki Bertalanné
Boldi Balogh Anna

Katona György Hagymási Rozália szakácsnő

Nagy Miklós gazdaságszervező
Baranyi Pál parádes kocsis

Dr. Fischer Dezső Beregi Juliánna mindenes

állatorvos Karajz Mártonné

Hódi József Csatlós Borbála mindenes

földbirtokos

Dr. Urbán Barna Bacsó Erzsébet mindenes

tanár Sikora Andrásné

Maller Sándor Durányik Anna

Kanyik Jánosné mindenes

KAZINCZY ÚT

Dr. Csontos Ernő Polenyák Jolán mindenes

fényképész Dr. Csontos Ernőné feleség

Dr. Kérészi Sándor Vígh Márta mindenes

ügyvéd Jedlinszki Mihályné

Lázár Károly Szilágyi Margit mindenes

tanfelügyelő Könyves Istvánné

65
Dr. Újszászy Kálmán Palicskó Laura mindenes
theológiai professzor

Asbóth Endre Vígh Juliánna mindenes

gyártulajdonos Falat Istvánné

Vitéz Asbóth Aladár Varga Valéria mindenes

földbirtokos Kerékgyártó Istvánné

Id. Csajka Endre Dávid Borbála mindenes

földbirtokos
Princz Dávid Hagymási Mária
gőzmalom-főrészvényes Horváth Sándorné mindenes

SZEMERE ÚT

Dávid Zoltán Mátyásné Czimermann Erzsébet mindenes

tanár
Ondéka Margit mindenes
Karajz Józsefné

KASSAI ÚT

Kocsis János Sütő Mária mindenes

lelkész Taskovics Andrásné

VAY UTCA COMENIUS ÚT

Gelb Sándor Zsoldos Lídia mosónő

fuvaros Matisz Andrásné
SárosiAnna takarítónő
Pusztai Károlyné
Vajkó László fuvaros

Merényi János Soltész Margit mindenes

szobafestő

Dr.Kókay Kun Béla Kiss Juliánna mindenes

Dr. Koncsol Bertalanné

Frics József Kiss Juliánna mindenes

mérnök Dr. Koncsol Bertalanné

66
 Foky Imre Szendrei Juliska mindenes
gyógyszerész

Pavletits Ödön Vígh Márta szakácsnő

földbirtokos Jedlinszki Mihályné
Vígh Magdolna dada
Hohol Anna dada
Sztrella Erzsébet szobalány
Papp Etelka mindenes
Leskó Istvánné
Csikó Erzsébet mindenes
Vígh Bertalanné
Vígh József paradés kocsis
Egy németül beszélő nevelőnő.

KOSSUTH LAJOS ÚT

Hernádi Zsigmond Sári Anna mindenes

gyógyszerész Kocsmáros Istvánné

Id. Vitek Ferenc Kolenkó Rozália mindenes

borbélymester

Dr. Jakó János Szabó Eszter mindenes

orvos Tóthbegyi Jánosné

Dr. Radácsy György Tóth Mária mindenes

főszolgabíró

Trócsányi József Marosi Borbála mindenes

theológiai tanár

Id. Szepessy István ? Erzsébet péksütemény kihordó

pék
Kovács Irén péküzleti eladó

Ifj. Szepessy István Becskeházi Zsófia mindenes

cukrász

Fekésházi János Tóth Emma mindenes

tanító

67
 Harsányi István Csapó Margit mindenes
Theológiai tanár Czibere Gézáné

Dr. Kun Viktor Váradi Lídia mindenes

ügyvéd

JÓZSEF ATTILA ÚT

Kovács Irén Varga Lajosné gondozónő

Dr. Pécsi Sándorné

VÉGARDÓ
Görögkatolikus Parochia

Szekerák Miklós Lados Erzsébet harangozó

görögkatolikus parochus Kálmánczi Miklósné mindenes

Melles Tivadar
görögkatolikus parochus

BODROGHALÁSZ

Szentimrei Mihály Molnár Istvánné mindenes

református lelkész (Juliska) harangozó
Nagykönyvtár igzagató

Szentimrei Márk Kiss Gyula harangozó

református lelkész templomszolga
levéltárvezető

ALSÓHATÁR FÜZESÉR

Bogyai Elemér
malomtulajdonos

Bogyai Zsigmond Egyed János gazdaságvezető

földbirtokos

68
 VI. FEJEZET

PLATTNER MÁRIA MÁRKI BERTALANNÉ RÖVID ÉLETTÖRTÉNETE

Született: 1927. Tolcsva Meghalt : 2002.

Anyja neve: Plattner Mária
Iskolai végzettsége: hat elemi iskola
Testvérei: Plattner János
” Mihály
” Katalin
” Rozália
„ Mária
A gyerekeket rövid ideig az édesanyjuk nevelte. Majd 1937-ben a fülöpszállási
menhelybe kerültek. Plattner Mária mint legkisebbik leány ismeretlen
körülmények folytán Sárospatakra került Molnár Pál vendéglős családjához. A
Rákóczi úton lévő ún. Kaszinó vendéglőként működött, természetesen igen sok
volt a munka, így Marika háztartási alkalmazottként sokat dolgozott. Az évek
elteltével megszerették, és családtagként élt közöttük. 1948-ban Daróczy Pál
járásbírósági irodavezetőnek meghalt a felesége. Plattner Mária 1949-ben kikerült
az Újtelepre az egyedül maradt Daróczy Pál háztartását vezetni.
A hosszú évek alatt Plattner Mária és Daróczy Pál között meghitt viszony alakult
ki, melyből két gyermekük született. A két gyermeket a férfi nem törvényesítette,
de házat örököltek.
1969-ben Plattner Mária férjhez ment Márki Bertalanhoz, így kapott a két gyermek
Márki Bertalan István és Márki Erzsébet a férj után nevet.
Márki Bertalan István szorgalmas munkája után elnyerte a mesterszakácsi címet.
A törvényes házasságból még egy gyermek született, Márki Szilvia.
Plattner Mária testvéreinek életéről nincsenek adataim.
Plattner Mária munkakönyvét sikerült megszereznem, melyet ebben a fejezetben
mellékelek, a munkakönyvben életének munkahelyei megtalálhatóak.
Márki Erzsébet és Márki Szilvia Cigándon élnek családjuk körében.

69
Pusztai Erzsébet Daróczy Pálné

Daróczy Pál járásbírósági irodaigazgató

70
Daróczy Pál, a másik férfi ismeretlen

Plattner Mária, Márki Bertalanné

71
 id. Plattner Mária

Plattner Mária, Plattner Katalin

72
Márki Bertalan mesterszakács

73
 VII. FEJEZET

SZOCIÁLIS GONDOZÓK, HÁZTARTÁSBAN SEGÍTŐK,

BEJÁRÓNŐK
1945-2010

1945 után megváltozott a társadalom szerkezete, ezen belül a lányok és az asszonyok

élete. Sokan a helyi tsz-ekbe mentek dolgozni, és tömegesen helyezkedtek el a városban
mint gyári munkások.
A “cseléd” szó használata megszűnt, helyette háztartási alkalmazott, beteggondozó,
gyermeket őrző “bébiszitter” szó került a hétköznapi használatba.
A betegek és rászorulók gondozását éveken keresztül a családtagok látták el. Nagyon
kevés család pl. orvos, ügyvéd alkalmazott ezekben az években segítőket.
A beteggondozás állami feladat lett. Sárospatakon 1982-től a Szociális Otthon keretén
belül oldották meg ezt a feladatot. Később Papp Imréné lett a Gondozási Központ
vezetője, 11 hivatásos szociális házigondozó végzi el a napi feladatokat. 2000-től
Önkormányzati intézmény lett. A Művelődés Háza és Könyvtára felnőttképzés keretén
belül tanfolyamot indított szociális segítők képzése céljából, a tanfolyam 2011. január 24-
én ért véget, és tanúsítványt kaptak a szociális munka végzéséhez. 2010-ben 456
gondozott kap házi segítségnyújtást, ezt a munkát 11 hivatásos gondozónő látja el.
A hivatalos gondozási formától eltérően a családok alkalmaznak ismerősöket, akik a
beteggondozási, takarítási feladatokat is elvégzik.
Megpróbáltam összegyűjteni azoknak a családoknak és személyeknek a neveit, akik
ezeket a feladatokat igénylik, természetesen a teljesség igénye nélkül.

74
 SZOCIÁLIS GONDOZÓK, HÁZTARTÁSBAN SEGÍTŐK, BEJÁRÓNŐK
1945-2010

RÁKÓCZI ÚT

Munkát igénylő Munkát elvégző

Dr. Botfalussy Mihály Kopcsai Magdolna mindenes 1960

orvos Szűcs Imréné

Buchalter Henrik Szava Juliánna mindenes 1946

szakszervezeti vezető Kiss Károlyné
1946-47-ben Buchalter Henrikné konyhájában Joint kifőzde működött, Kiss Károlyné
együtt lakott a főzde tulajdonosának a lakásában, s így főzött a lágerből hazatérő
sárospataki zsidóknak.
Dobozi Istvánné Veres Jolán mosónő 1970
Mertán Istvánné
Hazagh Mihály Boós Márta bejárónő 1960
tanár Szabó Istvánné
Kaczián Ilona Karajz Erzsébet mindenes 1960
Nagy Sándorné Rusznák Jánosné családtag
fodrászmester Nagy Andrásné mindenes
Ködöböcz Józsefné Lánczi Ágnes mindenes 2000
Braun Józsefné
Dr. Minay Lajosné Tárkányiné Molnár Mária
Nagy Jolán mindenes 1995
Sajtos Istvánné
Rétlaki Dezsőné Kocsis Erzsébet bejárónő 1960
tanárnő Czifra Rita
Gulyás Jánosné takarítónő 2005
Déry Zoltán Lőrincz Márta masszőr
ny. pénzügyi előadó Zádori Miklósné takarítónő 2005

Békési Mihályné Siklósi Ágnes gondozónő 1990

ny. pénzügyi előadó Pribél Pálné

Vaszilkó Ferencné Czifra Rita takarítónő 2000

vállalkozó Gulyás Jánosné

75
76
 KOSSUTH UTCA

Munkát igénylő Munkát elvégző

Koncz Sándorné Tallárom Mária beteggondozó 1990

Srott Józsefné
Heppné Oszlánszki Katalin mindenes
2006
Gazsi Józsefné takarítónő 2006
Deák Vécsi Béláné “ 2008
Bertha Zoltán Lukács Györgyné mosónő 1960
tanár Julcsa néni

KAZINCZY FERENC ÚT

Dr. Polányi Mária Budai ? betegápoló 1995

orvos Németné Sáfrányos Magdolna
Varga Irén
Vojzen Istvánné

Dr. Hörcsik Richárd Rácz Jánosné 2000

országgyűlési képviselő Hokvártné
Frikkel Erzsébet takarítónő 2008

ALKOTMÁNY ÚT

Varga László Czifra Rita takarítónő 2005

kereskedő Gulyás Jánosné
Pásztor Piroska

KASSAI ÚT

Dr. Komáromi Éva

jegyző Czifra Rita takarítónő 2004
Gulyás Jánosné

77
 VAY ÚT COMENIUS ÚT

Kussbach Klára Kocsmárszki Borbála társalkodónő 2007

Lakos Ernőné Vajtó Jenőné Deák
Vécsi Béla ebédhordó 2005

Dr.Cserkúti Sándor Bártfai Pálné takarító

Id. Szabó Dániel Kreiter Mártonné társalkodónő 1990

Rozgonyi Piroska “ “
Diósi Ferencné

BARTÓK BÉLA ÚT

Juhász Lajosné Ferencz István bevásárló 2004

PETŐFI SÁNDOR ÚT

Id. Ruszkay András Heppné

tanár Oszlánszki Katalin takarítónő 2000
Ifj. Ruszkay András hivatalos gondozó

HUNYADI ÚT

Kuklay Ferenc Dohányos Terézia bejárónő 2005

tanár

MUNKÁCSY ÚT

Dr. Mészáros József Lánczi Ágnes bejárónő 2000

Braun Józsefné
Keresztesi Jolán
Kállai Ernőné “ 2004

78
 DOBÓ FERENC UTCA

Gróza Miklós Bányácski Erzsébet beteggondozó 1960

kocsmáros Tuss Jánosné

Veress Györgyné Keresztesi Jolán mindenes 1998

Kállai Ernőné

Ifj. Szabó Dániel Nyitrai Emőke takarítónő 2006

Gazsi Józsefné
Nagy Márta
Csököly Istvánné “ 2009

Fábián Istvánné Miskolczi Sándorné beteggondozó 2000

Horváthné
Szabó Erzsébet “ 2004
Jancsó Istvánné Jutka “ 2006
Nyitrai Emőke
Gazsi Józsefné “ 2008

ÚJTELEP

Daróczy Pál Plattner Mária mindenes 1948

járásbírósági tisztviselő
Lénárt Ferenc Rozgonyi Piroska bevásárló 1995
Diósi Ferencné

ESZE TAMÁS ÚT

Bodnár Józsefné Stumpfné Simon Enikő betegápoló 1995

Kertész Jánosné “ 2000

EÖTVÖS ÚT

Dr. Kaselyák András Pásztor Katalin takarítónő 2005

orvos Szebényi Zoltánné alkalmazott

Szkircsák István Kocsi Mária bevásárló 2006

79
 JÓZSEF ATTILA ÚT

Kiss János Ondéka Erzsébet alkalmi mosónő 1960

hentes Jaskó Istvánné
Dr. Kántor Irén Márki Bertalanné takarítónő

SZENT ERZSÉBET ÚT

Pécsi Judit Fekésházi Károlyné éjszakai gondozó 2006

Rozgonyi Piroska éjszakai gondozó 2000
Diósi Ferencné
Barna Erzsébet takarítónő “
Lovas Ferencné
Lovas Ferenc udvari munkás “

Dr. Molnár István Borjus Erzsébet takarítónő 1990

orvos Bárány Jánosné

DEÁK FERENC ÚT

Illés János Kocsmárszki Borbála

Vajtó Jenőné beteggondozó

KISPATAK

GÁRDONYI GÉZA ÚT

Id. Bánhegyi Miklósné Gaál Ilona betegápoló 2002

ÁRPÁD ÚT

Telenkó Miklós Labancz Róbert betegápoló

görög katholikus parochus Vajdics Péter betegápoló 2005

80
 FORRÁSANYAG

Asher Zohár Fényes György: Öt generáció

Beer-Sheva Israel, 1994.

Elekes Imre közigazgató: Emlékkönyv

Sárospataki Református Főiskola Fennállásának negyedszázados ünnepélyéről
A Sárospataki Református Főiskola, Sárospatak, 1932.

Dr. Ladányi Miksa: Magyar Városok Monográfiája : Sárospatak és Vidéke

A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest, 1933.

ADATKÖZLŐK

Bertha Csilla
Csajka Ágnes Bajka Péterné
Dávid Sándor
Jedlinszki Mihályné
Koncz Éva
Labbancz Jánosné
Márki Bertalan
Somossy Jánosné
Szkircsák István
Tamás Erzsébet

81
 TARTALOMJEGYZÉK

Előszó
I. A XX. század történelmi eseményei Sárospataki korrajz 5.o.
1900-2010

II. A Windisch-Graetz hercegi család személyzete és munkaterületei 9.o.

1875-1945

III. A XX. század első évtizedeiben élő közismert személyek névsora 30.o.
1900-1970

IV. Izraelita személyek nevei 1900-1944 47.o.

V. A sárospataki személyzettartók és a személyzet (cselédek) nevei 56.o.

1920-1945

VI. Plattner Mária Márki Bertalanné rövid élettörténete 69.o.

1927-2002

VII. Szociális gondozók, háztartásban segítők, bejárónők 74.o.

1945-2010

Melléklet: Plattner Mária munkakönyve (10 lap)

82