Magyarország a

Habsburgok alatt (2)

1800-1914
Felvilágosodás, romantika
 Magyar társadalom a 19. században
• Nemzetiségek felvilágosodása, öntudatra ébredése jellemző
• Az 1800-as évek elején kb 8 millió Magyarország lakossága – látványos gyarapodás száz év alatt - 1900
körül 21 millió lakosú Magyarország, de nagy még az elhalálozás, a gyerekek egyharmada meghal 10
éves koráig
• A társadalom csúcsán: nagybirtokosok, akik hatalmas földekkel rendelkeztek, és nagypolgárok, akik
gyárak, vállalatok tulajdonosai (zsidó és német származásúak), ők vezették a politikát és a kulturális
életet is
• A úri középosztály: városi polgárok, közepes üzemek tulajdonosai, vezető banktisztviselők,
elszegényedő nagybirtokosok (dzsentri), a réteg alján a kispolgárok, ami 2 millió embert jelentett –
kisiparosok, szakmunkások
• Mezőgazdasági (parasztok – kb 7 millió ember) és ipari munkások, cselédek, szegénységben élők,
ezekből sokan emigrálnak a 20.század elején (Amerika)
 A városi társadalom
• 1847-ben 1,5 millió városi lakos, a termelést illető kiváltságok megváltoznak, elvesz a
mesterek tekintélye, szaporodnak a kontárok – átlagáru, kevés a szakmunkás, sok a
tömegmunkás – 1835-ben 450 „gyár” volt, 1860-tól a gyárak száma megszaporodik, vele
együtt a női és a gyerekmunka is, 1890-re már több millió munkás él Magyarországon,
munkásegyesülések jönnek létre, 1900 után a vezetőik zsidók, sztrájkokat szerveznek,
hallatják hangjukat
• Fejlődik a kereskedelem, sok a házaló árus, görögök, örmények, zsidók, főleg azért, mert a
magyar még mindig megvetette a kereskedést, derogált neki
• Honorácior réteg befolyása erősödik: képzett, okleveles hivatalnokok, prókátorok, a
táblabírók, ügyvédek, orvosok – nem nemesi származású értelmiségi
• A városi tanácsosok, vezetők már inkább jogászok, nem iparosok
 A falusi közösség
• Magyarországon minden 20-ik ember nemes, felhígult közösség: 30000 nemesi család,
500 ft feletti jövedelemmel, ebből 3000 családnak volt 3000 ft feletti jövedelem
• Az átlag magyar paraszt földje nagyobb a nyugati parasztokénál
• Vannak telkes jobbágyok, föld nélküli zsellérek, akiknek van munkája, állatai,
kézműveskednek
• A 19. század elején 1,2 millió család jobbágy, 1830-ig marad fenn a jobbágyság, de már
azelőtt a rendek átjárhatóvá váltak
• 1848-tól az úrbéri telek a parasztoké lett, 1870 33% paraszti föld, 38% ezer hold feletti
nagybirtok
•
 Széchenyi szerepe
• Közlekedésügy előmozdítása - nagy volt az elmaradottság, földutak mindenhol,
amit sokszor beszántottak, így el is tűntek, betyárok, vadállatok támadtak az
utazókra – úthálózati terv, 1900-ra 46000 km közút építése
• Hajózás, hídépítés a Dunán, 1896 a Vaskapu használata
• Vasútügy: Rotschild család fektet be, 1914-ra 10000 km vasút épül
• Hitelintézetek fejlesztése, a bankrendszer kiépülése kihat a teljes gazdaságra
• Ipar fejlesztése: malom, gép, cukor, bőr, textil, vas és vegyi
• Nemzeti Kaszinó, lóverseny, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Tudós Társaság
megalapítása
 Életmód a barokk után
• Egyszerűbb viseletek, bútorzatok (paróka helyett természetes haj, térdnadrág helyett hosszúnadrág, sima
vonalú bútorok)
• A társadalom feleszmél a németesítés ellen, ez viseletben is kifejeződik, újra divat a magyaros ruha, a
magyar urak már nem Bécsben építkeznek, itthon készítenek palotákat klasszicista stílusban, magyar
nyelvet használják, kiszorul a latin
• Beszivárognak a különböző felfedezések, pl számológép, megjelenik a szaktudós a polihisztor helyett
• Magyarok olvasmánya a kalendárium, a Biblia, szórakozás a ló, a pipázás, vadászat, újságolvasás,
társasjátékok, kocsmázás, tekézés
• A családi élet rendezett, de már enyhül a szigor (urak cselédlányokkal), a zabigyereket már nem tiltották
el a társadalmi élettől
•
 Nagy változások Budapesten
• Budapesten 5 társadalmi réteg: főnemesek, nemesek/katonák/hivatalnokok, kereskedők, kézművesek, munkások
• Kiegyezés után látványos fejlődésnek indul, a németesítés nem sikerül, de politikailag nehéz idők
• 1896 a Millenium éve, Budapest nyugatias várossá alakul, villamosság, villamosközlekedés, gázvilágítás, parkok,
múzeumok, könyvtárak, hidak, gyárak
• Dandy korszak, az urak felfuvalkodottak, jól éltek, nem vették komolyan a szegény réteg elégedetlenkedését,
proletariátus kialakulása – veszélyes szervezkedések
• A nők helyzete is változik, nem csak a férjhez menés a cél, munkába állhatnak –gyárokba, hivatalokba, iskolákba
• Erőteljesebb az értelmiségiek hatása – írók, költők, művészek, a vidék leszakad („Mucsa”), Budapesten világpolgárság
• Az egyház szerepe is változik, a katolikus egyház a korszak végére veszít werejéből, 1867 után egyházellenes hangok
is megjelennek, mivel a gazdag papság nem érzékeny a szociális problémákra