Magyarország

társadalomtörténete

Pető Bálint 30/701-1920

1) A magyar társadalom a honfoglalás korában
2) A középkori magyar társadalom sajátosságai
3) A reformkortól az első világháború végéig
4) Trianon és társadalmi következményei
5) A két világháború közötti magyar társadalom; a második világháború
társadalmi hatása
6) A Rákosi- és a Kádár-korszak társadalma
7) A magyarországi nemzetiségek
8) A hazai zsidóság története
9) A magyar cigányság története
10) A határon túli magyarság Trianontól napjainkig
1) A magyar társadalom a honfoglalás korában
• Törzsi szervezet  apajogú nemzetségek, nagycsaládok
• Hét törzs + később kabarok három törzse csatlakozik
• Társadalmi tagozódás:
 kende (v. kündü) – szakrális vezető
 gyula – tényleges vezető
 horka (bírói hatalom)
 törzsfők („úr”)
 nemzetségfők („bő”)
 köznép („ínek”)
 szolgáló népek
• + a törzsfők és nemzetségfők katonai kísérete

Legfőbb érték a társadalom teljes jogú tagjai számára: a személyes szabadság.
A sajátos harcmodor…
A honfoglaló magyarok primitív, nomád közösség volt,
akik a nyereg alatt puhították a húst, és mentesek
voltak a legtöbb civilizált vívmánytól?
2 nagy változás a társadalmi szinten a honfoglalás után:
a) letelepedés (állattenyésztés + földművelés) – falvak kialakulása, a
mezőgazdasági technikák átvétele az itt élő szlávoktól
b) kereszténység felvétele később, a X. század végén (a régi hitvilág
kötelező elhagyása, de ez több évszázadig tartott!)
2) A középkori magyar társadalom
sajátosságai
Középkori magyar társadalom legfőbb jellegzetessége: sajátos magyar feudalizmus  nincs hűbéri
láncolat, mert birtokadományt csak a király tehetett  familiaritás

Rendek kialakulása az Árpád-kor végéig:

 Egyházi rend (klérus)  főpapok (érsekek, püspökök, apátok)
 Nemesség  Főurak (bárók)
 Köznemesek
 + később a polgárság (szabad királyi városok, erdélyi és szepességi szász városok, királyi bányavárosok
lakosai)

Rendi jogok: személyes szabadság; adómentesség (nemesség, papi rend) vagy külön adózási rendszer
(városi polgárság); földtulajdon; képviselet a rendi országgyűlésben; önálló rendi bíróság mindegyik rend
számára

Középkori nemzetfogalom sajátossága  újkor előtt nem egyenlő a politikai közösség fogalmával

Jobbágyság helyzete + Mezővárosok

Öt fontos fordulópont a nemesség és a jobbágyság történetében:
• Államalapítás + István király törvényei
• Aranybulla (1222)
• 1267-es törvények – egységes jobbágyság létrejötte
• Ősiség törvénye (1351)
• 1514 – Tripartitum

+ 1767 – Mária Terézia úrbéri rendelete, 1785 – jobbágyrendelet (II.

József)  teljes jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, ősiség eltörlése
majd csak az 1850-es évek első felében

Polgárosodás folyamata  Nyugat-Európához mérten igencsak

megkésett, majd csak a reformkorban indul meg
3) A reformkortól az első világháború végéig
Polgárosodás folyamata ekkor kap új lendületet  de így is lassan halad
+ probléma: a középkori viszonyok átöröklődnek a 19. századba (marad a nemesség vezető szerepe, a jobbágyság
fejletlen és kiszolgáltatott, a polgárság gyenge és kis létszámú)
A kiegyezés után a megerősödő vállalkozó nagypolgárság átveszi a gazdaság modern szektorainak irányítását.
De! Magyarországon sajátos helyzet: a nagypolgárság és a polgári középosztály többnyire zsidókból és
németekből áll (előbbi miatt táptalaja az antiszemita mozgalmak éledésének).
A parasztság kisebb része a kiegyezés nyertese, a többség viszont vesztese.
1890-es években gazdasági válság  parasztság, munkásság mozgalmai erősödnek (sztrájkok, tüntetések,
bérharcok)  új kiegyezés az addig szembenálló polgárság és a nemesség (arisztokrácia + úri középosztály =
dzsentri) között, hogy lenyomják az alsóbb rétegek szervezkedéseit.
De hiába a politikai egység, a két tábor szembenállása eddigre véglegesedett:
Nemesség = földbirtok, államapparátus, politikai vezetés) vs. Polgárság = gazdaság, kultúra

 Ez a szembenállás felgyorsította az első világháború utáni gyors politikai, gazdasági és társadalmi összeomlást.
 1867-1914 között kb. 2 millió kivándorló, csak a negyede jön majd vissza  óriási demográfiai veszteség!
 Első világháború: 530–660 ezer hősi halott (eltérő adatok) + járványok (tífusz, spanyolnátha) polgári áldozatai
4) Trianon és társadalmi következményei
• 1920. június 4. – Trianoni békediktátum

• Területi, gazdasági, kulturális veszteségek (+ Budapest „vízfejűsége” megteremtődik, addigi
fontos nagyvárosok határon túlra kerülnek)
• Demográfiai katasztrófa
 20 886 487 főről a lakosság 7 615 117 főre csökken
 Az új országhatárok gyakran nem követik a nyelvi vagy
nemzetiségi határokat (színmagyar területeket is elcsatoltak)
 Kb. 3,3 millió magyar kerül határon túlra
 A ma Szlovákiához tartozó területen: 884 000 fő, a helyi lakosság 30%-a
 Árva vármegye és Szepes vármegye Lengyelországhoz került részein: 1000 fő,
a helyi lakosság 1,2%-a
 A ma Romániához tartozó területen: 1 662 000 fő, a helyi lakosság 32%-a
 A ma Szerbiához tartozó területen: 420 000 fő, a helyi lakosság 28%-a
 A ma Ukrajnához tartozó területen: 183 000 fő, a helyi lakosság 30%-a
 A mai Horvátországban: 121 000 fő, a helyi lakosság 3,5%-a
 A mai Szlovéniához tartozó területen: 20 800 fő, a helyi lakosság 1,6%-a
 A mai Ausztriához tartozó területen (Burgenland): 26 200 fő, a helyi lakosság
9%-a
 Fiume városában (ma Horvátország): 7000 fő, a helyi lakosság 24%-a
• Családok szétszakadása
• Tömeges átköltözés a határon túlról (kb.
500 ezer ember)
 belpolitikai feszültségeket
eredményez
5) A két világháború közötti magyar társadalom; a
második világháború társadalmi hatása
• Őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság is kudarcba fullad, mert egyiknek sem volt társadalmi bázisa
• Ismét hatalomra jut a régi elit (nemesség, nagypolgárság)  a bethleni konszolidáció a földreformmal lecsendesíti
a parasztságot, a munkásság szervezkedéseit is izolálja a városokra (nem hagyja a parasztságra való átterjedését)
• Revízió szellemisége, Klebelsberg Kunó tevékenysége
• Vezető réteg: nagybirtokosok (1000 hold felett) + nagytőkések (kb. 50 ember, nagyrészt zsidók) + miniszterek,
igazgatók, államtitkárok (havi 800–1200 pengő jövedelem)
• Középréteg: középbirtokos nemesség (kb. 2000 ember, 200–1000 hold birtok  felemelkedéshez kevés) +
hadsereg főtisztjei, állami tisztviselők, kisebb vállalatok vezetői; kisiparosok, kereskedők; szellemi foglalkozásúak
(orvosok, ügyvédek, színészek stb.)  havi 200 pengő, mint elérendő cél
• Alsóbb rétegek: kisbirtokos nemesség (200 hold alatt) + parasztság (többségnek minimális vagy nulla földje) +
munkások (13-ról 25%-ra nő az arányuk)  a többségnek alacsony életszínvonal
• (Két komolyabb ellenállás a rendszerrel szemben: munkásság (bérharcok, sztrájkok) + a történelmi középosztály új
nemzedéke (akik az elsikkasztott ellenforradalmat kérték számon a rendszeren  Szabó Dezső)
• Jelentős társadalmi változások: közlekedés fejlesztése, városi infrastruktúra, házépítések, egészségügy, életmód
(rádió megjelenése, nyaralás, sport, egyletek, film stb.)
• 1930-as évek – gazdasági válság  Bethlen bukik  Gömbös Gyula célja a kapitalizmus megrendszabályozása, a
történelmi középosztály helyzetbe hozása a régi rend híveivel szemben (nagybirtokos nemesség, nagypolgárság) 
zsidótörvények, fokozatos jobbra tolódás 
• II. világháború tragédiája (közel egymilliós demográfiai veszteség)
6) A Rákosi- és a Kádár-korszak társadalma
A Rákosi-korszak
• Személyi kultusz, sztálini modell
• Beavatkozás a családok életébe is, megfélemlítés, terror 
„Aki nincs velünk, az ellenünk van”
• Az addigi keresztény értékek, hagyományok megtagadása
(világnézet, ünnepek, történelemhamisítás, határon túli magyarok)

• Teljes társadalmi átalakulás: a társadalmi mobilitás nő, új favorizált társadalmi csoport: munkásság
(propaganda)  leszámolás a nemkívánatos társadalmi rétegekkel (pl. kulákperek)
• Kétpólusú társadalomra való törekvés: városi munkásság + szövetkezeti parasztság
• Cél: uniformizálás, csökkenjenek a társadalmi csoportok közötti különbségek
• De! Az elit marad kiváltságos, csak lecserélődik: nemeseket és nagypolgárokat leváltják a kommunisták

• Településszerkezet erőszakos megváltoztatása: iparvárosok létrejötte, falvak elsorvasztása

• Ratkó-korszak (1950–1956)  abortusz betiltása, gyermekvállalás propagálása, gyermektelenségi adó 
demográfiai robbanás
Az 1956-os forradalom

• A társadalom hirtelen, sok év után

megtapasztalja a szabadságot 
Kevesebb mint két hétig tart.

• Társadalmi következmények:
Közel 300 kivégzett, sok ezer ember börtönbe,
kb. 200 ezer ember elhagyja az országot.
A Kádár-korszak

• A Rákosi-korszakkal való szakítás a megtorlás után,

az 1960-as évek elejétől „gulyáskommunizmus”
(ÁVH feloszlik, helyette Munkásőrség; Coca-Cola, televízió, Hofi)
• Gazdaságban is enyhülés, a magánszektor engedélyezése („maszek”)
• A nemzetpolitikában folytatódik az internacionalista szemlélet (határon túli magyarok megtagadása, Kárpátalja
visszautasítása)
• Társadalmi cél: a lakosság életszínvonalának növelése  lakhatási körülmények, biztos megélhetés, Balaton, stb. 
gazdasági következmények
• Látens munkanélküliség  gazdasági következmények…
• Városiasodás folytatódik  70-es években panelek tömeges építése, ingázás kialakulása
• Falvakban a „Kádár-kockák” a 60-as évek végétől  a szocialista uniformizálás szimbólumai
• Kádár János ügyes személyi kultusza (krumplieves, csirkék a háza udvarán, stb.)  sokan emiatt (is) sírják vissza az egész
rendszert (+ mert nem gondolnak bele a gazdasági következményekbe)
• Kultúrában TTT rendszere (Aczél György); pozitívum: irodalom, filmművészet, színház jelentős támogatása
• Az elitrétegben a 70-es évektől nagyfokú professzionalizáció  1983-ra már 72,3% diplomás (igaz, ezek jelentős része az
MSZMP Politikai Főiskoláján végzett)
• 80-as évek második felétől jelentős enyhülés, a rendszer recseg-ropog  1989 rendszerváltozás
A rendszerváltozás után…
• Teljes társadalmi átalakulás 
• Szabadság, az egykor üldözött társadalmi
csoportok egy része ismét megjelenik (papság,
nagypolgárság)
• De! A Kádár-korszak szellemisége, visszásságai a rendszerváltozás
ellentmondásai miatt nagyrészt átöröklődnek  a mai napig súlyos
társadalmi vitákat eredményez (pl. kárpótlás, elkobzott javak
visszaszolgáltatása, az egykori kommunisták elitben maradása, nosztalgia a
Kádár-korszak iránt stb.)
• 1989 óta több százezer magyar vándorol ki nyugatra  súlyos demográfiai
veszteség
7) A magyarországi nemzetiségek
• Németek (kb. 60 ezer fő)
• Szlovákok (kb. 15 ezer fő)
• Horvátok (kb. 15 ezer fő)
• Románok (kb. 8000 fő)
• Ukránok (kb. 5000 fő)
• Szerbek (kb. 4000 fő)
• Szlovének (kb. 3000 fő)
• Lengyelek (kb. 3000 fő)
• Görögök (kb. 2500 fő)
• Bolgárok (kb. 1300 fő)
• Ruszinok (kb. 1000 fő)
• Örmények (kb. 600 fő)
• + a rendszerváltozás utáni új bevándorlók várhatóan hamarosan megjelennek a
statisztikában önálló nemzetiségként is (pl. kínaiak)
8) A hazai zsidóság története
• Vallási-kulturális közösség, nem tartozik a hivatalosan elismert nemzetiségek közé; létszám kb. 75–100 ezer
fő (nehéz megbecsülni az asszimiláció miatt + ki számít zsidónak…)
• Európa második legnagyobb zsidó közössége él Magyarországon
• Már a honfoglalókkal is érkeznek zsidók Magyarországra. Az Árpád-házi királyok alatt a korabeli európai
viszonyoknál biztonságosabb körülmények között élhettek  III. Béla alatt sok zsidó (főleg kézművesek)
érkezik Bizáncból  IV. Béla 1251-es zsidó kiváltságlevele: a zsidók a király kamaraszolgái, a kincstárnak
adóznak  jogvédelem biztosítása. (A zsidók kereskedelemmel, pénzügyletekkel foglalkoztak, a királyi udvar
gyakran vette igénybe a pénzüket, szakértelmüket.)
• Középkori magyar zsidóság virágkora Mátyás király idején, aki létrehozta a zsidó prefektus (elöljáró) országos
hatáskörű hivatalát, élére Mendel Jakabot állította. 1541 után különböző bánásmód: a királyi
Magyarországon inkább üldözték őket, a török hódoltság területén viszont nagyrészt nyugodtan élhettek (pl.
Buda híres zsidó közössége); akárcsak az Erdélyi Fejedelemségben, ahol Bethlen Gábor 1623-ban
engedélyezte a letelepedésüket, szabad kereskedésüket és vallásgyakorlásukat + a szokásos zsidójel
viselésétől is mentesítette őket. A török kiűzése során a virágzó hazai zsidó közösségeket ismét üldözni
kezdik, sokan elmenekülnek.
• XVIII. század – német nyelvű askenázi zsidók vándorolnak be cseh és német területekről (több tízezer fő) 
főleg mezőgazdasági termékkereskedelemmel foglalkoztak  II. József 1781-es türelmi rendelete lehetővé
teszi nekik a szabad királyi városokba történő beköltözést, az iskoláztatást, az iparűzést, a földvásárlást is. 
a XIX. század első felére a hazai zsidóság egy viszonylag kis létszámú, jómódban élő, városi közösség volt.
Legnagyobb bevándorlás az 1800-as évek utolsó harmadában: főleg szegény, falusi,
földműves, jiddis anyanyelvű askenázi zsidók Galíciából és Oroszországból a jobb
megélhetés reményében.  nagyfokú asszimiláció indul
1910-re már 932 458 fő zsidó a Magyar Királyságban (4,47%). Pl. Budapest 23,1%-a,
Munkács 44,4%-a, Dunaszerdahely 43,6%-a zsidó. + Számos szakmában
felülreprezentáltak  antiszemitizmus számára újabb táptalaj  1920/25. tc.:
Numerus Clausus  a felsőoktatásban tanuló zsidók aránya 10-12%-ra esik vissza a
háború előtti 30-34%-ról.

Zsidótörvények (1938, 1939, 1941)  1944 – nyilas hatalomátvétel  deportálás,

holokauszt (kb. 600 ezer halott)
1945 után újabb csalódás, az 1956-os kivándoroltak nagy része zsidó. A Kádár-
korszak alatt viszonylagos nyugalomban élhettek, de a zsidókérdés tabutéma lett,
ami a kulturális kibontakozást gátolta.  a rendszerváltozás óta szabadság
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) – legnagyobb hazai
zsidó szervezet

Híres zsidó származású magyarok: Neumann János, Wigner Jenő, Radnóti Miklós,
Kabos Gyula, Kertész Imre…
9) A magyar cigányság története
• Őshaza: India (Pandzsáb, Gudzsara, Radzsasztán tartományok)
• „Cigány” = „atsziganosz” (görög, eredeti jelentése: „érinthetetlen”) – Cigány
vagy roma?
• XV. században érkeznek először hazánkba, életmódjuk miatt egész Európában
a megtűrt vagy az üldözött népek közé tartoztak.
• Mária Terézia és II. József: több rendelet a cigányok letelepítésére, erőszakkal
végre is hajtják elrettentő büntetések alkalmazásával hajtottak végre.  A
falvak határában jelölnek ki nekik telepeket  putrik létrejötte  A
vándormesterségek űzése lehetetlenné válik  addigi megélhetésüktől
(edényjavítás, késélezés, fémmunkák, teknővájás) megfosztják őket  egy
részük ezután a helyi lakosság szükségleteit próbálja kielégíteni, más részük
viszont az erőszakos asszimiláció elől nyugatra menekül.
• A XIX. század elejétől második nagy bevándorlási hullám a román
fejedelemségek felől, a mai oláhcigányok és beások elődei.
Mai hazai cigányok 3 nagy csoportja: romungró (többség, magyar nyelven beszélnek) +
oláhcigányok (cigány nyelv oláhcigány nyelvjárásai, pl. lovári) + beások (archaikus román
nyelv)
Ezen kívül kis létszámban élnek még: kárpáti cigányok (magyar, vagy a cigány nyelv kárpáti
cigány dialektusa; főleg Szlovákiában és Csehországban, a délszláv államokban élnek,
hazánkban csak néhány közösség) + szintók (a cigány nyelv kárpáti cigány dialektusának szinti
nyelvjárását beszélik, vándorolnak – főleg Németország, Olaszország, hazánkban csak kevesen
vannak) + román cigányok (románul beszélnek; Magyarországon a román határ mellett,
például Méhkerék, valamint Erdély románlakta területein) + Gábor-cigányok (magyar, román,
cigány nyelven is beszélnek – Erdélyben élnek, hazánkban csak nagyon kevesen)
Társadalmi problémák, bűnözés, mélyszegénység, felemelkedés-kitörés nehézségei, a
többségi társadalommal szembeni konfliktusok (pl. Cosma-gyilkosság 2009-ben, 2006-os,
olaszliszkai lincselés, cigány-gyilkosságok 2008-2009-ben stb.)
Híres cigány származású magyarok: Deák-Bill Gyula, Babos Gyula, Szakcsi-Lakatos Béla, Dankó
Pista, Csányi Sándor, Oláh Ibolya, Pege Aladár, Cziffra György, Snétberger Ferenc, Radics Béla,
100 tagú Cigányzenekar stb.

Mai létszámuk nehezen megbecsülhető, a népszámlálásokon kevesebb mint 200 ezren vallják
magukat annak  becsült létszámuk ma 900 ezer és 1 millió között van, folyamatosan
növekszik.
10) A határon túli magyarság Trianontól napjainkig
 1920–1989…
• Beneš-dekrétumok
• Romániában a magyar autonóm tartomány megszüntetése, közigazgatási
átszervezés
• Magyar kommunista vezetők érzéketlensége
• Kitelepítések, deportálások
• Betelepítések az etnikai arányok megváltoztatása érdekében
• Gyilkosságok
• Hatósági zaklatások, elbocsátások
• Oktatás ellehetetlenítése
• Falurombolás
A rendszerváltozás után…
• Magyarverések (pl. délvidéki esetek, 2006-os Malina Hedvig-ügy), pogromok
(pl. „fekete március”)
• Oktatás ellehetetlenítése
• Vezetőkkel szembeni provokációk
• Magyarság számára hátrányos törvényi rendelkezések
• Közigazgatási átszervezés
• Magyarellenes retorika
• Nemzeti jelképeink, ünnepeink becsmérlése
• Történelemhamisítás
• Hatósági zaklatások, diszkrimináció
Marosvásárhely, 1990. március 20.
Hantz Péter, Kovács Lehel kizárása (2006. november 27.)
A temerini fiúk (2004. június 26.)
Malina Hedvig megverése, 2006. augusztus 25.
2008. november 1., Dunaszerdahely
2009. július 15., Steaua-Újpest mérkőzés
 Gheorghe Funar

Ján Slota
Tamás Aladárné Szűcs Ilona
 1990 2000 Napjainkban Fogyás
30 év alatt

Románia 1 604 000 1 432 000 1 002 151 601 849

Szlovákia 567 000 521 000 456 000 111 000

Szerbia 339 000 290 000 184 442 154 558

Ukrajna 156 000 151 000 kb. 131 000 15 000

Horvátország 25 000 17 000 10 315 14 685

Ausztria 6000 6000 6000* 0

Szlovénia 12 000 10 000 6000 6000

Összesen: 2 709 000 2 427 000 1 795 908 913 092

* Új bevándorlók száma kb. 95 ezer

És akkor a nagy kérdés: hány magyar él ma a
világban összesen?

Megvan még a legendás 15 milliós létszám?

Amerikai Egyesült Államok 1 763 081
Kanada 315 510
Németország 212 735
Egyesült Királyság 172 030
Izrael 9500
Nyugat-Európa más országai kb. 100 000
Ausztrália 37 600
Dél-Amerika kb. 40 000
Észak-Európa kb. 40 000
Ázsia kb. 30 000
Afrika kb. 10 000
Csehország 8472
Oroszország 3768
ÖSSZESEN: 2 742 696
2 742 696 + 9 730 526 + 1 795 908
= 14 269 130 fő
Köszönöm a figyelmet!