10.

A magyarországi romák története és helyzetének

főbb jellemzői napjainkban

1. A cigányság áttekintése:
 indoeurópai népek családja
 őseikszibériai sztyeppéken élő, állattenyésztő árja törzsek
 A Kr.e. II. évezredindiai kontinensre való elvándorlás
 magukba olvasztották az itt élő és fejlett kultúrával rendelkező népeket
 lassan megszerveződő roma etnikumfokozatosan ÉNY-Indiába
húzódott
 több évszázados fejlődéstörzsi-nemzetségi szervezet és szokásrendszer
kialakulásamai napig meghatározó
 Kr. u. 6.–10. századnépvándorlások, háborúskodások miatt kiszorulás a
területről Perzsiába, majd Örményországba és Bizáncba jutottak el
 Bizáncban megismerkedtek a kereszténységgel
 ősi cigány etnikum és nyelv 3 részre szakadásaörmény lomavren, az
ázsiai domari, és a későbbi európai romani kialakulása
 vándorló életforma megőrzésehátránya: alkalmazkodás az adott nemzet
kultúráihoz, szokásaihoz, nyelvezetéhez

2. Magyarországra érkezés:
 14–15. században jelentek meg
 hódító törökök elől való menekülés
 rengeteg képviselőjük továbbvándorolt a nyugat-európai
országokbaKis-Egyiptomból érkezőnek hitték őket és rengeteg
támogatást kaptak
 hosszú háborúk zűrzavaros időszakábanmegtalálták helyüket a magyar
társadalomban
 állandó hadi készülődés, kézművesek hiányarengeteg munkaalkalom
 autonómia megőrzésekorlátozott lehetőségek
 feldataikerődítési, építkezési munkák, fémművesség, fegyvergyártás és
–karbantartás, lókereskedés, postaszolgálat, kémkedéshosszú időn
keresztül nélkülözhetetlen foglalkozások
 egyes cigány csoportokjelentős privilégiumok a magyar uralkodóktól
 egyes embereknek megnyílt a társadalmi felemelkedés útja
 XVI. század végérerendszeres adózók, szabadon gyakorolhatták
iparjaikat, igazgatásukra saját vezetőt (vajdát) választottak
 egyre több ember hagyott fel vándorló életmódjával, biztosabb
megélhetés érdekében

3. Török-kor után, Habsburg uralom időszaka (17-19.

sz.):
 törökök kiűzése utántöbbségében feleslegessé váltak
 addigi hasznos tevékenységek (pl. hadigazdálkodás) elavulása, a békeidő
és a háborúmentes évek miatt
 már csak a legalantasabb munkákat kezdték rábízni a cigányokra
 elszigetelődés kezdete
 néhány évtizeddel a törökellenes harcok utánönálló és jó szakember
cigányképe helyett egy negatív megközelítés megjelenésekóbor, henye
nép, akik lopásból/rablásból élnek
 XVIII. század közepeMária Terézia/II. József felvilágosult
abszolutizmusakísérlet a kérdés megoldására:
o minden ember egyenlőalapelv
o többségi társadalom tagjaihoz hasonlóan engedelmes alattvalókká
kell átnevelni a roma etnikumot
o megtiltotta a cigány népnév használatátúj elnevezés: új-paraszt,
új-magyar
o később korlátokat állított a cigányok házasságkötése elé
o elrendelte a gyerekek elvételét a cigány szülőktőlpolgári/paraszt
családokban való felneveltetés
o lókereskedelemtől való eltiltás
o vajda intézményének megszűntetése
o II. József 1783-ban a cigány nyelv használatát is betiltotta
o ellenállás és az intézkedések korántsem következetes végrehajtása
ellenéresikeres erőszakos asszimiláció
 XIX. századratöbb száz éve betelepült, szokásait és kultúráját régóta
megőrző cigányság döntő többsége feladta és elfelejtette
anyanyelvétmagyar társadalomra betagolódás
 új megélhetési formákfémművesség, vásári szórakoztatás, zenélés
 verbunkos virágkorafelemelkedés biztosítása, a magyar nemzeti
öntudat ébredésével, hosszú időre uralkodóvá váló zenei műfajegy
 évszázad alatt tizenhatszorosára nőtt a cigány muzsikusok
számacigányság „arisztokráciája”
 XIX. század második feleromániai cigány rabszolga-felszabadítás után
meginduló bevándorlásújabb problémák, a régebben betelepültek is
igyekeztek eltávolodni az új érkezőktőlmegjelenésükkel lerombolják a
régóta itt élő cigányok által kiharcolt viszonylagos elfogadottságot
 újonnan eluralkodott a cigányellenesség (széles körben)
 1840-1893: cigányság számának megduplázódása
 19. század végecigány lakosság összeírásamagyarországi cigányok
egyik legfontosabb dokumentuma280 ezer cigány élt az országban

4. A XX. század első fele (II. világháborúig):

 XX. század elejérekialakult a magyarországi cigányság hármas
tagozódása:
o romungrók: középkorban érkezők, nyelvüket és kultúrájukat
elvesztő legnagyobb csoport
o oláh cigányok: XIX. század második felében érkezők, beszélik
cigány anyanyelvüket, nevük=érkezésük iránya
o beások: kis létszámú csoport, Dunántúl déli részén telepedtek le,
román nyelv archaikus változatát beszélik
 XX. század eleji dualizmusgazdasági liberalizmusból fakadóan
könnyebben tudtak mást megélhetést találni
 két világháború közöttrégi foglalkozások eltűnése rohamossá
válttechnikai-társadalmi fejlődéssel egyre kevésbé tudtak lépést tartani
 Trianon utánerős cigány bevándorlás a környező országokból
 1944-es német megszállásig200 ezer fős cigányság, többsége letelepült
életmódmegrendszabályozásukra hozott rendeletek (rendészeti,
járványügyi) is főleg csak a kóbor, vándor életmódot folytatókra
irányultak
 anyagi, szociális, kulturális leszakadás rohamos ütemű gyorsulása a
többségi társadalomtól
 német megszállás bekövetkezésével:
o helyzet egyre nagyobb súlyosbodása
o fokozott cigányellenesség a közigazgatásban, csendőrségben
o megkezdődött a munkaszolgálatos századok összeállítása
o 1944.03.19. után„cigánykérdés megoldása” népirtásba torkollott
 o nyilasok és német katonák végső céljamegsemmisítő táborokba
hurcolás
o egész települések teljes letelepedett cigány lakosságát hurcolták el a
megsemmisítő táborokba
o áldozatok számakérdéses: 5 ezer és 30 ezer fő között

5. 1945-től a rendszerváltásig:
 életben maradás, a megsemmisítéstől való megmenekülés
 második köztársaság rendszere (1945-48)egyenjogúság biztosítása, a
faji és etnikai megkülönböztetés tiltása
 nagybirtokok felosztásával viszont romlott a cigányok gazdasági helyzete,
a földreformból kimaradtak
 iskolázottság növekedésefokozódott már a II. vh. végétől kezdődően
 politikai színtérennem történtek előrelépések, fel sem merült ennek a
kérdése
 Kálmán András tanulmánya (1946, MKP) a „cigányprobléma” nem a
cigány fajúak vagy cigány anyanyelvűek problémáját jelentifő
probléma a vidéken élő vándorcigányokkal vannem rendelkeznek
rendszeres munkával, keresettelmeghatározta az állampárt későbbi
álláspontját az ügyben
 1950-es évek közepéiga lassú fejlődés miatt nem fejlődött ki egy cigány
értelmiségi réteg
 MSZMP határozata (1961):
o cigánykérdésnem nemzetiségi, hanem szociális ügy
o szociális keretekbe bújtatott asszimilációs kérdés
o a cigányság teljes beolvasztása a magyar társadalomba
o cigány kultúra felszámolása, kommunista ideológia tudatosítása
o 2100 cigánytelep felszámolása (embertelen körülmények)
 1971-es kutatás:
o Kemény István tanulmánya
o cigányok száma: 320 ezer fő
o ország területén nagyjából egyenlő eloszlásban, többségük vidéki
községekben
o magyar anyanyelvű: 71%
o cigány anyanyelvű: 21%
o román anyanyelvű: 8%
 o a kutatások kimutatták, hogy a cigányság rendkívül elmaradott, és
sanyarú sorsok között él (pl. a lakások 44%-ban nem volt villany)
o 14 éven felüli cigányok 39%-a analfabéta
 1965-tőlcigánytelepek felszámolásáról szóló program elindulása
 80-as évek végére a cigányság helyzete az előző évtizedekhez képest
megváltozottmegnyílt a felemelkedés lehetősége
 eredmények azonban nagyon ingatag talajon álltakoktatás
színvonalatlansága, munkaerő szakképzettségének hiánya

6. Rendszerváltás után napjainkig:

 látványosan meginduló, de nem eléggé megalapozott
felemelkedéspillanatok alatt összeomlott
 segédmunkásként dolgozó cigányság több mint fele fölöslegessé
váltprivatizáció, új gazdasági mechanizmus kialakulása, vállalatok
létrejötte
 1993 végére29%-os foglalkoztatottság (197185%!)
 elfogadottságuk fokozottan csökkent a társadalmi morál romlásával, a
rosszabbodó élethelyzet miatt
 sokan vállalkozásokat indítottak az új lehetőségek kihasználása gyanánt
 mások az oktatásban próbáltak szerencsét
 cigány családok jelentős része azonban évtizedekkel ezelőtti szintre esett
vissza
 rosszul értelmezett szólásszabadságfelszínre hozta az évtizedek óta
lappangó, sok esetben gyűlöletté fajuló ellenszenvet
 politikai színtéren való megjelenésOrszágos Roma Önkormányzat
megalakulása
 több politikai párt is alakult a rima érdekképviselet érdekében
 megjelentek roma származású közszereplők a közéletben
 napjainkban is jelentős társadalmi probléma a felzárkóztatás kérdése
 roma kultúra megjelenése a közéletben és az elektronikus, illetve
televíziós, rádiós felületen
 jelentős támogatások a fejlesztések elősegítéséhez