A magyarországi nemzetiségek és a cigánysághelyzete napjainkban

A cigányok helyzete a 21. század előtt:

A roma népcsoport Európa legnagyobb transznacionális kisebbsége és egyben az egyik
legszegényebb közössége. A romák írástudatlanságuk miatt nem hagytak maguk után írásos
forrásokat, ezért múltjukat a környezetük által létrehozott dokumentumok alapján próbálják
rekonstruálni, melyek gyakran előítéletekkel terheltek. A cigányok a 15. század végéig
Magyarországon és egész Kelet-Európában megtűrt népnek számítottak, de megpróbálták
őket visszaszorítani, egyre szigorúbb és kegyetlenebb intézkedéseket hoztak ellenük.

A 18. században Mária Terézia és II. József több rendeletet is kibocsátottak a romák
letelepítésére, a falvak határában telepeket jelöltek ki, ahol kunyhókban kellett lakniuk és
megtiltották lakóhelyük elhagyását. Ez teljesen megfosztotta őke ta bevétel szerzésüktől
ugyanis a az edényjavítás, a fémmunkák, a késélezés vagy a teknővájás folyamatos
helyváltoztatást igényelt. A romák egy része végleg megmaradtak a cigánytelepeken és a
helyi falusi lakosság tovább tudták gyakorolni iparukat. Akik nem tudtak letelepedni és
megélni vagy az erőszakos hatósági intézkedések ellenük megrémisztették őket azok nyugati
országokba menekültek.

A 20. Században a tömeggyártású iparcikkek elterjedése a hagyományos cigány

foglalkozásokat faluhelyen is feleslegessé tette és a két háború között a vándormunkát
törvények is tiltották így a Magyarországi romák nagyrésze munkanélkülivé vált. 1944-ben
úgy, mint a környező országokban is Magyarországon is népírtást követtek el és körülbelül
30.000-70.000 roma származású férfit, nőt és gyerekeket egyaránt német koncentrációs
táborokba küldtek, ahol kínhalált haltak. Az 1945-ös háború utáni földosztásból a cigányok
teljesen kimaradtak.

A kommunista Magyarországban a háború után etnikai kissebségként hagyatkoztak a

cigányságra és a beolvasztást vagy a radikális életmódváltást várták el tőlük. A hagyományos
cigány mesterségek teljesen megszűntek ezért a cigányok gyárakban és a nehéziparban
dolgoztak betanítottként vagy segédmunkásként. 1964-ben az MSZMP határozata alapján a
cigánytelepeket felszámolták, de ezek mellett lakás építési programot hirdettek és a
cigányoknak kedvező hiteleket adtak ki. Azonban ezek az új lakások eltérő, silány
minőségűek voltak és habár a cigányság helyzete javult, életvitelük, életszínvonaluk elmaradt
a társadalométól.

A cigányság helyzete napjainkban:

A rendszerváltás után kialakult munkanélküliség elsősorban őket éríntették és habár a

kormányok próbáltak ez ellen tenni és a cigányságot segíteni akkoriban, a cigányok döntő
része a 21. században is segédmunkás vagy egy szakképzetlen munkát folytatnak.

Társadalmi szempontból, a cigányság számos megkülönböztetéssel és kirekesztéssel

találkozik. Az oktatási rendszerben gyakran tapasztalható oktatási szegregáció, amelynek
eredményeként a cigány gyermekek nehezebben jutnak hozzá magasabb színvonalú
oktatáshoz. Habár a diákok százaléka a 21. századhoz képest magasan nőtt, a tanulók
kimagasló százaléka nem jut el a középfokú oktatási intézmények befejezéséig, de közel
kétharmaduk el se kezdi a továbbtanulást. Ennek oka lehet, hogy a romák nagyrésze olyan
elszegényedett településeken élnek, ahol nincs oktatási intézmény és a közlekedési költséget
nem tudja finanszírozni egy instabil foglalkoztatású család.

A romáknak, mint etnikai kisebbségnek eltérő problémái vannak, mint a másik

Magyarországi tizenkettő elismert kisebbségnek. A kulturális hagyományőrzés és az
anyanyelv ápolása helyett kirekesztettségük enyhítése, politikai érdekeik artikulálása lenne a
legfontosabb számukra, különös tekintettel a jóléti állam erőforrásaiért folytatott küzdelemre.
Gazdasági szempontból, a cigányság nagy része alacsony jövedelemmel rendelkezik és
szegénységben él. A megfelelő munkahelyek hiánya és a munkaerőpiaci diszkrimináció
tovább nehezíti a cigányok számára a gazdasági előrelépést. Annak érdekében, hogy javítsák
gazdasági helyzetüket, számos kezdeményezés indult az elmúlt években, például a mikro-
finanszírozási lehetőségek és a vállalkozói képzés, amelyek segíthetnek a cigány
közösségnek a saját vállalkozások létrehozásában és a gazdasági függetlenség elérésében.

A romák egészségügyi helyzetét elsősorban az átlagosnál alacsonyabb életkor, valamint

magasabb születési és halálozási mutatók jellemzik. Miközben a teljes népességben évről
évre csökken az élveszületések száma, a romáknál mind számában, mind arányában
növekszik. Ennek, valamint a magasabb halálozási rátáknak köszönhetően a romákon belül
közel kétszeres a 15 év alattiak száma, mint a teljes népességben. A mélyszegénységben élő
munkanélküli családok legnagyobb bevételét a gyermekek után járó szociális ellátások
jelentik.
Fontos megérteni, hogy a cigányság helyzete nem csak társadalmi, hanem gazdasági
problémákat is magában foglal. A cigány közösség jelentős része szegénységben él, és
gyakran nincs megfelelő hozzáférése az alapvető szolgáltatásokhoz, mint például az
egészségügyhöz és a lakhatáshoz. A gazdasági kirekesztettség és a szegénység ördögi körét
Az előttünk álló kihívások ellenére, számos pozitív kezdeményezés és program indult az
elmúlt években a cigányság helyzetének javítása érdekében. Az oktatási rendszerben történő
változások, a foglalkoztatási lehetőségek növelése és a gazdasági támogatások mind
hozzájárulnak a cigány közösség fejlődéséhez és társadalmi integrációjához. Azonban
további erőfeszítésekre van szükség a társadalom minden szereplőjétől annak érdekében,
hogy megteremtsük egy olyan Magyarországot, ahol minden embernek egyenlő esélyei
vannak a boldog és sikeres életre. nehéz megtörni, és sokféle megoldásra van szükség a
cigányság gazdasági helyzetének javításához.

Források:
https://zanza.tv/tortenelem/demokratikus-viszonyok-megteremtese-es-kiepitese-
magyarorszagon/nemzetisegek

https://emberijogok.kormany.hu/magyarorszagi-romak
https://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzes/28/a_romak_helyzete_magyarorszagon.pdf

Tankönyv: V. fejezet, 17. Lecke 122. o.-128. o.