4. A világgazdaság a 20-21.

században

Az I. világháború gazdasági következményei

 A győztes európai nagyhatalmak számára a világháború gazdasági szempontból vereséget jelentett

 A világ pénzügyi központja Londonból → New Yorkba helyeződött. Európa vesztett jelentőségéből
 A háború fő haszonélvezője az USA lett
  Pénzügyek
 A háború nyomán inflációs jelenség okai → áruhiány és fedezetlen pénzkibocsátás
 Kénytelen volt minden ország letérni az aranyalapról (valuták korlátlan átválthatósága aranyra)
 Anglia 1925-ben, Franciaország 1928-ban tudott visszatérni az aranyalaphoz
 Legjelentősebb inflációk → Közép- & Kelet-Európában (legnagyobb Németországban)
 Amerika – dollár, Anglia – font → nemzetközi pénzügyi életben
 Mezőgazdaság
 A háború alatt az európai hadviselő országokban → csökkent az élelmiszertermelés, de az
igények növekedtek→ gyarmatokról szerezték be a szükséges termékeket
 Háború után → fizetőképesség csökkenése → mezőgazdasági áruk világpiaci árának
csökkenése
 1920-as évek közepére → helyreállt az európai termelés → agrártúltermelés a világpiacon →
csökkentek az árak
 Ipar
 Hanyatlott → textil, vas- és acélipar, bányászat, s a vasúti eszközök gyártása
 Modern új ágazatok gyorsan fejlődtek
 Villamosgép- és autógyártás, alumíniumkohászat, vegyipar
 Feldolgozó ipar legfontosabb ágazata → autógyártás húzóágazat lett (fellegvára az USA volt:
General Motors, Ford)
 Léghajó és repülőgyártás (1924: Zeppelin, 1927: Lindbergh)
 Kulcsipar → vegyipar (kőolajfinomítás-benzin, műanyagok)
Világgazdasági válság
 A háborút követően beszűkültek a piacok → visszaesett a
világkereskedelem
 Az 1920-as években USA gazdasága viszont gyors ütemben fejlődött,
majd az európai országok is újra növekedni kezdtek (Dawes-terv
hatására)
 Nőtt az életszínvonal → nőtt a fogyasztás
 Gazdasági fellendülés (konjunktúra) → befektetésre ösztönzött
 Fogyasztás (piac) nem bővült olyan ütemben, mint a termelés
 Több ágazatban túltermelés következett be
 1929. okt. 24. – „Fekete csütörtök”: A New York-i tőzsde összeomlott
 Részvények elértéktelenedtek
 Hirtelen mindenki eladni akarta a részvényeit, de senki nem vett részvényeket
 Tőzsde összeomlása Láncreakciót indított el – kiterjedt minden kontinensre
 A válság főleg azokat az országokat sújtotta, amelyek jelentős exportot bonyolítottak le
 Sorra zártak be a gyárak
 Milliók váltak munkanélkülivé (USA-ban 13 millió munkanélkülit regisztráltak)
 Tovább szűkült a fizetőképes kereslet
 Tovább csökkent a termelés

 Egyesült Államok a világ legnagyobb hitelezője volt: → az amerikai tőkepiac összeomlása magával
rántotta azokat az országokat, amelyeknek a gazdasága függött az amerikai befektetésektől
 A kormányok
 Csökkentették az állami költségvetést
 Leépítették a hivatalokat
 Megvonták a támogatásokat
 Vámokkal védték országuk piacait
 Ezzel viszont tovább romlott a helyzet
 Az amerikai piac bezárulása miatt → Európában túltermelés alakult ki
 A körbetartozások miatt 1931-re szinte teljesen leállt a nemzetközi hitelezés
 Ennek következtében a német bankrendszer is összeomlott
 Ugyanez történt több európai országban (15 millió munkanélküli)
 Politikai hatás → az emberek bizalma megrendült a polgári demokráciában → szélsőjobb és szélsőbal
ígéreteket tett a problémák megoldására
A válság orvoslására: New Deal
 Az Egyesült Államok élére Franklin Delano
Rooseveltet választották (1932)
 Választási programjában New Dealt, azaz „új
irányvonalat” ígért Amerikának (1933-1936)
 Roosevelt remekül használta a propagandát a
gazdaságpolitikája érdekében → rádióban
(ún. „kandalló előtti beszélgetések”) közvetlenül
szólt az emberekhez, s ismertette érveit
 Bár 1935-ben a New Deal jelentős részét alkotmányellenesnek minősítették
 Rooseveltnek mégis sikerült kivezetnie USA-t a súlyos gazdasági válságból
 Megerősítette a demokratikus rendet
 1936-ra a legtöbb ország kilábalt a válságból
 Világgazdasági változás → Állandósult az állami beavatkozás a piacgazdaságban

A világgazdaság a II. világháború után

 A második világháború olyan jelenségeket hozott elő a gazdaságban, mint amelyek az első világháborúban
is nagyrészt jelen voltak
 Gazdaság átállt a haditermelésre, jegyrendszer, feketepiac, nők tömeges munkába állása
 A második világháború után Nyugaton az USA vezetésével szabadabb világgazdasági
intézményrendszer létrehozására törekedtek
 Nyitott világgazdaság → világkereskedelem bővülése
 Azok az országok erősödtek gazdaságilag, amelyek exportálni tudtak (részarányuk a
világkereskedelemben nőtt)
 Gyenge exportteljesítményű országok gazdasági növekedése szerény maradt
 Exportbővülésben főleg nyugat-európai országok (pl. NSZK, Franciaország, Olaszország, Hollandia)
jártak az élen, később más országok is követték őket
 Jelentős szerep még → belső kereslet növekedése → reálbérek emelkedésének volt köszönhető
 A gyarmati sorból kilépő / fejlődő országok közül, amelyek elzárkózó gazdaságpolitikával,
vámvédelemmel igyekeztek saját iparukat kifejleszteni → nem tudták behozni lemaradásukat
  Exportképes iparágak megteremtése → növelte az ipari munkahelyek számát, fizetőképes belső
keresletet támasztott az adott országokban (pl. ezt a fejlődési utat követte később Japán, Tajvan, Dél-
Korea)
Marshall-terv (1947-1951)
 Program meghirdetése → 1947. június 5

 Megvalósulás → 1948: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECC)

Helyzet a szocialista országokban

 Kimaradtak a világgazdaságnak abból a gyors fejlődéséből, mely a Marshall-segély időpontjától az
1970-es évek elejéig tartott
 Az 1970-es években: világ ipari termelésének 30%-át adták, de a világkereskedelemből elenyésző
mértékben részesedtek
 Szocialista országok egymás között is viszonylag kis mértékben kereskedtek→ így nem használhatták ki a
nagy piacok előnyeit
 Verseny hiánya miatt (tervgazdálkodás zárta ki) → elmaradás a technológiai fejlődésben
 Az 1960-as években: számos nehézséggel küzdöttek → nagy kihívás: iparosítás extenzív időszaka után
az intenzív fejlődésre (a hatékonyság és termelékenység fokozására, a minőségre törekvésre) való átállás
 Az olajárrobbanást követően:
 Jelentős cserearányromlás
 Szovjetunióból érkező energiahordozókért cserébe egyre több árut kellett exportálni
 Súlyos gazdasági-pénzügyi válság (technológiai elmaradottság, tervgazdálkodás, stb.)
 Gazdasági szerkezetváltás: Ø → nehézségek megoldására külföldi hitelek → idővel
adósságspirál → életszínvonal romlása
Európai integráció
 Integrációra való törekvés
 Szovjet térnyerés megakadályozása
 Az európai országok közösen fel tudják
venni a gazdasági versenyt az USA-val
szemben
  Európai Közösségek gazdasági fejlődést biztosító együttműködést akart biztosítani (négy
szabadságelv érvényesítése volt a cél: áruk, tőke, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának
biztosítása)
 Európai szén- és acél közösség (1951) – Párizsi szerződés
 Más néven Montánunió
 Robert Schuman francia külügyminiszter elmondott beszédében vázolta fel a létrehozását
(1950.május 10.)
 A gazdasági együttműködés tervezete a német szén & francia vasérc közös piacának
megteremtését tűzte ki célul (az NSZK kancellárja – Konrad Aenauer kedvezően fogadta a
tervezetet)
 Fegyverkezés csak közösen!
 6 alapító ország: Franciaország, NSZK, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg
 Római szerződések (1957) – EGK és Euratom
 6 alapító ország
 A gazdasági integráció további elmélyítésére → atomenergia-ügyi és a közös piaci lehetőség
 Megállapodtak abban, hogy tizenkét év alatt egyetlen közös gazdasági térséggé alakulnak át
 Egyetlen szereplőként lép majd fel a nemzetközi kereskedelemben
 Európai Gazdasági Közösség
 Közös piac
 1973: Dánia, Írország, Egyesült Királyság
 1981: Görögország
 1986: Portugália, Spanyolország
 Európai Atomenergia-közösség
 Az EGK országaiban dinamikus gazdasági növekedés kezdődött
 tagállamokban a GDP éves növekedése meghaladta az 5%-ot
 életszínvonal mindenhol folyamatosan növekedett
 fogyasztás bővült
 A nemzetállami szuverenitását féltő Nagy-Britannia kezdetben elzárkózott a csatlakozástól
 London 1960-ban megalakította az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA),több
ország (például Dánia, Svédország, Ausztria, Svájc) is csatlakozott
 EFTA-országok számításai azonban nem jöttek be → hamarosan jelezték csatlakozási
szándékaikat az EGK-ba
 1967 Egyesülési Szerződés
 ESZAK + EGK + EURATOM → Európai Közösségek
 A szocialista piacgazdaság kiépülése
 A NSZK-ban a bővülő gazdaság által lehetővé váltak a jóléti szolgáltatások működtetése:
 Nyugdíjrendszer
 Kötelező társadalombiztosítás
 Családi pótlék bevezetése
 A szociális piacgazdaság két fő elemre épül
  A piaci alapon növekvő gazdaság növekvő bevételei teszik lehetővé → az állam szociális
védőhálót nyújtson a társadalom minden tagjának
 A Ludwig Erhard által meghirdetett „jólétet mindenkinek” program már a társadalom széles rétegét
elérte. Az NSZK-ban működtetett modell mintául szolgált a többi nyugat-európai és skandináv
ország számára is
 A munkaadók által fizetett kötelező társadalombiztosítás lehetőséget nyújtott bizonyos
juttatásokra (baleset, betegség, nyugdíj)
 Ezek a jóléti intézkedések Nyugat-Európa legtöbb országában elterjedtek → jóléti állam: az
állampolgárairól gondoskodó állam
A globális világ ellentmondásai
 A globalizáció az 1970-es évektől bontakozott ki
 Egész Földre kiterjedő gazdasági, társadalmi, kulturális hálózatok
 A világgazdaság a 1970-es évek után ismét fejlődésnek indult
 Olajárrobbanás
 A globalizáció jelenségeinek látványos fejlődése az 1970-es évekbeli olajárrobbanásokat
követően indult meg
 Az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) 1973 novemberében négyszeresére emelte az
olajárakat:
 1974–76-os évekre világméretű recesszió (gazdasági hanyatlás)
 Jövedelem fejlett ipari országoktól → olajtermelőkhöz
 Gazdasági termelés stagnált / visszaesett
 Magas munkanélküliség
 Információs és technikai forradalom
 XX. század utolsó negyedében → információs-technológiai forradalom bontakozott ki
 Korszakváltás történt a gazdaságban → új, tőkeintenzív és tudásigényes ágazatok:
 Telekommunikációs eszközök
 Mikroelektronika (mikrocsip: 1958, mikroprocesszoros számítógép: 1971)
 Informatika
 Internet / világháló (1990-es évek) → internethasználók száma nőtt (1995 & 2005 között
30-40 millióról 600 millióra)
 Bill Gates (Microsoft), Steve Jobs (Apple)
 Biotechnológia
 Húzóágazattá vált → elektronika, számítástechnikai ipar (míg pl. a kohászat jelentősége
csökkent)
Fejlődési centrumok és periféria
 A változások a világgazdaság térszerkezetére is hatással voltak
  Centrum: fejlett területek
 Periféria: a fejlett területektől gazdaságilag függő fejletlenebb területek. (Fejlődő országok: világpiacon
→ nyersanyag- és élelmiszer exportőrök)
 A globalizáció felerősítette a gazdasági fejlettségbeli különbségeket
 ÉSZAK és DÉL ELLENTÉT (1980-as évektől)
 Észak: fejlett, gazdag nyugati centrum és világgazdaságot uralják
 Dél: fejletlen, lemaradó, szegény periféria (társadalmi ellentétek, migráció)

Népességrobbanás
 Nagy mértékben nőtt a városok lakossága → ahol a megélhetés „biztosított”
 Népességmozgás (migráció): fejletlen területekről → fejlett területekre (Európa, USA)
 Szükség van munkaerőre (nő az idősek aránya – nem foglalkoztatottak).
 Viszont sok szakképzetlen ember érkezik
 Munkanélküliség
 Beilleszkedési nehézség
 Terrorveszély, …, stb.
 Ezért a fejlett országok próbálják korlátozni a bevándorlást
 Afrika, Latin-Amerika & Ázsia országainak többségében → népességrobbanás kora (XX. század második
fele)
 Népességrobbanás következményei
 tömeges szegénység & éhezés (gyors népesség növekedéssel nem tud lépést tartani a
mezőgazdasági termelés)
 városba áramlás – élet a nyomortelepeken
 jelentős kivándorlás (politikai / gazdasági menekültként)
 Fejlesztés nehézségei
 analfabetizmus, oktatás gyenge színvonala
 szakember hiány
 rossz egészségügyi körülmények
  megfelelő infrastruktúra hiánya
 Túlnépesedés esetén → születésszabályozás bevezetése
 Kínában → 1, max. 2 gyerekes családmodell → XXI. század elejére lelassult a népesség növekedése