6.

A magyar őstörténet és a honfoglalás

A honfoglalás okai és menete, a kalandozások és támadó hadjáratok

Honfoglalás koncepciók
 Általánosan elfogadott honfoglalás-koncepciók:
o Árpád vezetésével a magyarok kb. 895-907 között foglalták el a Kárpát-medencét.
 Kettős honfoglalás (László Gyula elmélete):
o Az avarok lakta Kárpát-medencében 680 körül új népcsoport jelent meg (griffes-indás motívum a
díszítésben): ők, az általános vélekedéssel szemben, nem török népesség voltak, hanem magyarok.
o Az Árpád vezette magyarok így már a magyarság honfoglalásának második hullámát jelentették.

Kárpát-medence a honfoglalás előtt

 A Hun Birodalom felbomlása után germán népek lakták a Kárpát- medencét (gepidák, gótok,
longobárdok).
 568-ban a Baján kagán vezetésével érkezett avarok megszállták az egész medencét. Az avar állam Nagy
Károly VIII. század végi hadjáratai nyomán megrendült.
 A Kárpát-medence a IX. század végén 3 hatalom – keleti frank, bolgár, morva - végvidékének számított,
miközben egyre nagyobb számban érkeztek szláv népek a területre.4

A honfoglalás előzményei
 A magyarok Kárpát-medencei jelenlétéről először 862-ben van adatunk.
 Ezután többször is visszatértek, hol morva, hol frank szövetségesként harcolva.
 894-ben meghalt Szvatopluk, ezután a morva állam szétesett, így a térségben igazi hatalmi vákuumhelyzet
alakult ki.

A honfoglalás
 Lehetséges okai:
o Egy bizánci és talán arra visszavezethető nyugati forrás alapján egy kelet felől induló
népvándorlás indíthatta el a magyarok Kárpát-medencébe költözését:
o A magyarokra zúdultak a besenyők, ezért a kevéssé védhető etelközi szállásterületükről nyugati
irányba indultak tovább, a védhetőbb és már jól ismert Kárpát-medencébe, amely alkalmas volt a
félnomád életmódra.
o Kérdés lehet, hogy ténylegesen dominóhatású népvándorlás volt-e a besenyő támadás, vagy csak
egy támadás a magyarok ellen, mert az írott források megemlékeznek a besenyőktől és a
bolgároktól elszenvedett vereségekről is.
o A magyar krónikai hagyomány ugyanakkor nem számol be semmilyen kényszerítő erőről,
hatásról, hanem a magyarok tudatos döntése alapján egy dicsőséges, Anonymus szerint Attila
hun örökségét elfoglaló cselekményként írja le.
  Lefolyása:
o Nem tudjuk, hogy mikor és hogyan zajlott le a honfoglalás;
o Lehet, hogy szakaszosan, lehet, hogy nem;
o Általában két szakaszra szokás bontani:
 I. szakasz (894/95-898): a magyarok valószínűleg az észak- keleti (Vereckei-, Tatár-)
és az erdélyi hágókon keresztül vonultak be a Kárpát-medencébe. Innen nyugatra
indulva a Garam-Duna vidékéig szállták meg a vidéket.
 II. szakasz (899–907): előbb a morvákra (900), majd a bajorokra (901-907) támadtak a
magyarok, és elfoglalták kb. Pannónia területét. 907-ben Pozsony közelében a bajorok
legyőzésével került a teljes Kárpát-medence a kezükre.

A kalandozások legfontosabb eseményei

 A magyarok első ismert katonai akciója 836–38-ban volt, de kalandozó hadjáratoknak ténylegesen csak a
már a Kárpát-medencéből indított vállalkozásokat tekintjük.
 899–970 között kb. 47 hadjáratról van tudomásunk (38 nyugati, 9 déli/keleti irányban):
o A legelső hadjárat: 899-ben Itáliába ment.
o 901-917 között: Bajorország, Szászország, Frankföld ellen szinte minden évben vezettek hadakat.
o 926: Szent Gallen kolostorának elfoglalása, kifosztása.
o 937-ben egészen az Atlanti-óceánig eljutottak a magyarok.
 A hadjáratoknak nagy vereségek vetettek véget:
o 933. Merseburg: I. Madarász Henrik (919–936) német király legyőzte a magyar seregeket.
o 955. Augsburg melletti Lech-mező: I. Ottó (936-973) német király aratott döntő győzelmet a
magyarok felett. A magyar sereg vezetőit - Bulcsú, Lél (Lehel), Súr - Regensburgban
felakasztották (Lehel mondája).
o 970. Arkadiupolisz: vereség a bizánci seregektől, a kalandozó hadjáratok véget értek.

A kalandozások általános jellemzői

 Keretei:
o A IX. században az egész törzsszövetség képviseltette magát a har- cokban;
o A X. századi kalandozó hadjáratok már inkább csak törzsi jellegűek voltak.
 Résztvevői (kétféle nézet):
o Hivatásos harcos középréteg;
o Elszegényedett szegény pásztorok.
 Harci taktika:
o A könnyűlovas magyar harcosok megfutamodást színlelő cselvetése, majd az így fellazult lovagi
hadrend lehetőséget teremtett a lovagsereg bekerítésére, már jóval a honfoglalás valószínűsíthető
időpontja előtt;
 o A kalandozásoknak véget vető vereségek egyik fő oka az lehetett, hogy az ellenfelek kiismerték a
magyarok harcmodorát.
 Zsákmány:
o A magyarok mindent vittek, amit lehetett: rabszolga, nők, arany, posztó, ló stb.;
o Később előtérbe került az adóztatás.

Források
 Liutprand cremonai püspök (X. század) leírása a németországi had- járatokról:
o A magyarok kegyetlen gyilkosok;
o Adófizetésre kényszerítették a meghódított területek lakosságát.
 Templomi könyörgés Modenából: „.....kérünk téged, bár hitvány szolgáid vagyunk, védj meg minket a
magyarok nyilaitól”.
 • Sankt Galleni Évkönyv: részletesen leírva megörökítette a magyarok támadását.

Társadalom
 A honfoglaló magyarság létszámát 200-500 ezerre teszik a történészek, a Kárpát-medencében találtakét
pedig 200 ezerre.
 Etnikum- és embertani jellemzőik: a feltárt sírleletek alapján a honfoglaló magyarság két csoportra
osztható:
o a síkvidéki leletekre jellemző, europo-mongolid rasszhoz tartozók (széles koponya) - lehet, hogy a
7 magyar törzs;
o a dombvidékeken talált europid rasszhoz tartozók (keskeny koponya) - lehet, hogy a csatlakozott
törzs.
 Társadalmi rétegek
o Előkelők (,,bőség")
 A fejedelem, a gyula és a horka, továbbá a többi törzsfő („úr”) és nemzetségfő (,,bő”)
alkotta a vezető réteget.
o Középréteg (,,jobbágyság”)
 A harcos középréteg tartozott ide, ők alkották a fejedelem és a törzsfők kíséretét
 Önkéntes szolgálatot vállaltak, békeidőben is uruk mellett voltak, aki védelmezte,
elszállásolta és élelmezte őket.
o Közrendűek (,,ínség")
 Általában szolgáltató népek voltak, akiknek falvai termék és munkaszolgálattal tartoztak
az előkelőknek.
 Voltak speciális, csak egyfajta szolgáltatásra kötelezettek is (kovács, fazekas stb.)

Életmód
 Letelepedés:
o A honfoglalók törzsenként telepedtek le.
 o A fejedelmi központ a X. sz. közepéig a Felső-Tiszavidéken lehetett, utána került át a Fehérvár-
Buda-Esztergom térségbe.
o A többi törzs a fejedelmi szállásterületet gyűrűszerűen körbevéve és ezáltal védve telepedett le.
o A törzsi területeket a gyepű: széles, természetes és mesterséges akadályokkal övezett védővonal
vette körül.
 Lakóhely:
o Télen kunyhóban, földbe mélyítet házakban, nyáron a kunyhók körül, összecsukható sátrakban
laktak.
 Gazdálkodás:
o Dominált az állattartás;
o Önellátás volt a jellemző.
o A helyi szláv népességtől sok, a földműveléshez szükséges technikát, eszközt átvettek.

Az eredet kérdései, magyar törzsközösség az Etelközben

Tudományos kutatás
 A magyar őstörténet kutatásának alappillérei:
o Nyelvészet (élő nyelvek és nyelvrokonságok tanulmányozása, a nyelvemlékek elemzése - de a
nyelvtörténet nem feltétlen azonos egy nép történetével);
o Régészet (tárgyi és antropológiai emlékek, amelyek helyhez köthetők és ma már általában
történelmi korhoz is – de nem feltétlenül és kizárólag pl. egy néphez);
o Genetika, antropológia (a régészeti leletekben talált emberi és állati csontok tanulmányozhatók,
fontos adatokat lehet kinyerni belőlük - de nem lehet pl. identitásra következtetni belőlük);
o Néprajz (a népi hagyományok, a népzene jellegzetességei a régmúltban gyökerezhetnek és
segíthetnek pl. a néprokonság felfedésében, igazolásában - de nem tekinthetők perdöntő
bizonyítéknak)
o Történettudomány (az írott források tanulmányozásán alapul - de ha forráshiányos egy korszak,
akkor bizonytalanok a megállapításai).

Származási elméletek
 Eredetmítoszok:
o A Biblia alakjaiban keresték a magyarság eredetét:
 Noé fia, Hám az „ősapa”: Kézai Simon krónikájában (1285 k.) található az az
eredetmonda, mely szerint a magyarok Hám egyik fiától, Nimródtól származnak. Nimród
ikerfiai, Hunor és Magor, akik a csodaszarvast űzve jutottak el Szkítiába, lettek a hun és a
magyar nép ősei (lovasnomád eredetmítosz).
 Noé fia Jáfet az „,ösapa”: ebben a keresztény eredetmítoszban Jáfet fiához, Magóghoz
kapcsolták a magyar, a hun és a szkíta (,,szittya") népek eredetét. Magóg országában
uralkodott a későbbiekben Góg.
  A magyarságot sokféle eredettel látták már el: sumér, etruszk, baszk, japán, dravida stb. Ezek azonban
tudományos eszközökkel nem támaszthatók alá.
 Tudományos koncepciók:
o Finnugor származás: uráli (finnugor) nyelvcsaládba tartozik a magyar nyelv, útközben iráni és
török eredetű népekkel keveredett;
o Török származás: török eredetű a magyar nép, de vándorlása során nyelvcserével finnugor nyelvű
lett.

Őshaza elméletek
 Azt a területet, ahol az uráli alapnyelv népessége, benne a magyarok elődei is éltek, őshazának nevezzük.
 Nyelvészeti alapú őshazaelméletek
o Nyelvrokonság-kutatás:
 A finnugorok őshazája Belső-Ázsiában, a Szaján-hegységben és az Altáj-hegység nyugati
részén volt. Ezt az elméletet az uráli-altáji nyelvrokonságot, illetve a török-származást
vallók állították fel.
 Nyelvészeti paleontológia: a nyelvészeti paleontológia a rokon nyelvekben megtalálható,
a közös alapnyelv szókészletébe tartozó növény- és állatneveket veti össze a növények és
állatok hajdani el- terjedésével: Öt fafajta uráli, illetve finnugor eredetű nevére alapozva is
született elmélet. Az alapnyelvben meglévő luc-, cirbolya-, jegenye- és vörösfenyő,
valamint a szil közül a fenyők a tajgán honos fafajták, míg a szil az európai lombos erdők
fái közé tartozik. Az uráli őshazának tehát ott kellett elhelyezkednie, ahol a tajga fái voltak
a meghatározók, de a vegyes lomberdők is megjelentek. A pollenanalízis szerint ez a hely
az Urál-hg. vidéke volt.
 Régészeti kutatás
o 4 középső kőkori (mezolitikus) kultúrát hoztak kapcsolatba az uráli alapnyelvet beszélő
népességgel:
o 3 újkőkori (neolitikus) kultúra, amelyeket a finnugorokkal hoztak kapcsolatba, és amelyből kettő
egy-egy előbb említett kultúra folytatása:
 A régészeti leletek, illetve a nyelvészet módszerei alapján a legvalószínűbb az uráli alapnyelvet beszélő
népcsoportok Urál-hg. környéki őshazája.

Források
 A magyarság őstörténetéről viszonylag kevés forrás szól.
 Arab, bizánci, szláv és nyugati kútfőket érdemes számba venni.
 Arab források:
 Dzsájháni földrajtudós 920 körül készítette el művét muszlim kereskedők (pl. Ibn Hurradadbih: Az utak és
az országok c. könyve, 846) beszámolója alapján. Dzsájháni könyve, amely a 870 körüli állapotokat
tükrözte, elveszett, tartalmát csak későbbi átírásokból ismerjük:
o Ibn Ruszta (930 körül) és Gardizi (1050 körül) műveinek főbb tartalmi elemei:
  ,,a magyarok pedig a türkök egyik fajtája"
 a magyarok egyetlen összefüggő országból jöttek
 kettős fejedelemség: kündü, gyula; vándorló állattenyésztés: nyári és téli szállások
 szlávok ellen győztes háborúk: élelmiszeradót vetnek ki rájuk a magyarok és rabszolgákat
szereznek közülük, akikkel kereskednek
 ,,a magyarok szemre való szép emberek".
o Ibn Fadlan a kazár kettős fejedelemségről írt.
 Bizánci források:
 Bölcs Leo császár (886-912): Taktika c. hadművészetről szóló könyve:
o A nomád magyarok harcmodora: lesben állás, csel (színlelt meg- hátrálás), rajtaütés, ellenség
bekerítése és végsőkig való üldözése.
o A fegyverzet leírása: kard, bőrpáncél, íj, kopja.
 VII. Bíborbanszületett Konstantin császár (912-959): „,A birodalom kormányzásáról" c. műve:
o X. század közepén állították össze.
o Értesüléseit a magyarokról a bizánci udvarban járt Tormástól és Bulcsú horkától szerezte, továbbá
levéltárának kb. 50 évre visszatekintő magyar vonatkozású irataiból.
 A honfoglalás koráról számol be:
 Említi a besenyő támadást
 Leírja a 7 magyar törzs nevét
 Leírja a kabarok csatlakozását
 Ír Levediről, Álmosról és Árpád fejedelemmé választásáról, Etelközről
 Konstantin (Cirill) és Metód szláv legendái:
o Konstantin 860-ban a Krím-félszigeten tett útja alkalmával találkozott magyarokkal.
o Metód pedig a Duna-vidékén találkozott a magyar fejedelemmel.
 Nyugati évkönyvek: Fuldai évkönyvek, Regino: Világkrónika, Bajor évkönyvek, Liutprand leírása

Levédia
 VII. Bíborbanszületett Konstantin császár „A birodalom kormányzásáról” c. műve alapján a Don és a
Dnyeper folyók közé tehető az a szálláshely, amelyet az egyik magyar törzsi vezető, Levedi neve nyomán
Levédiának neveznek:
o A magyarok itt kapcsolatban lehettek a térség legerősebb államalakulatával, a Kazár
Birodalommal, Levedinek kazár felesége volt.
o Vannak olyan történészek, akik ebben a kapcsolatban a magyar törzsek szövetségét vagy még
inkább alárendeltségét látják a Kazár Birodalommal szemben, illetve fontos hatásokat (pl. a
kettős fejedelemség rendszere) tulajdonítanak nekik.
o Vannak olyan nézetek is, miszerint Levédia nem is volt az etelközi szállásterületet megelőző
állomása a magyarok vándorlásának, hanem ez a terület Etelköz keleti, sokáig kazár befolyás alatt
álló része volt.
  Levédiában lehetséges, hogy besenyő támadás érte a magyar törzseket és ezért vagy más okból a magyar
népesség több részre szakadt és szétvált:
o Az egyik csoport keletre, Perzsia vidékére költözött – a Kaukázus előterében vannak rájuk utaló
régészeti kultúrák;
o Egy másik csoport lehet, hogy ugyancsak keleti irányba, a Középső-Ural vidékére, a Volga-Káma
folyók területére vándorol- hatott a XIII. században itt, a ,,Magna Hungariának" (,,Régi
Magyarország") nevezett területen, Baskíriában talált rá Julianus barát a magyarok egy csoportjára;
o Egy harmadik csoport indulhatott nyugati irányba, az Etelköznek nevezett területre.

Magyarok Etelközben
 Etelköz földrajzi meghatározása:
o A földrajzi hely megjelölése bizonytalan, mert a „,A birodalom kormányzásáról" c. műben
szereplő Etel/Etil név egy nagyobb folyót jelölhetett, ami lehetett a Volga, de más nagy folyó is,
pl. a Don
o Napjainkban a magyarsággal kapcsolatba hozható régészeti lelőhelyek alapján a Dnyeper és a
Dnyeszter folyók vidéke tűnik Etelköz szűkebb értelmű területének.
 Etelközben a legjelentősebb esemény a fejedelemség létrejötte lehetett:
o A magyar törzsek, hasonlóan a sztyeppe többi népéhez (avarok, besenyők stb.), valószínűleg már
Etelközbe érkezésük előtt törzsszövetségben élhettek, amelyben az egyes törzsek vezetői, az
egymással egyenlő törzsfők együttműködtek belső és külső (védekezés, támadás) ügyekben
egyaránt.
o Etelközben a hét magyar törzs (a Birodalom Kormányzásáról c. műben a nevük: Nyék, Megyer,
Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi) vezetői (Anonymus gestájában Álmos, Előd, Ond, Kond,
Tas, Huba, Tétény vagy Töhötöm) vérszerződést kötöttek, amely megerősíthette Álmos vezető
szerepét, és ez már egyszemélyi vezetésre utalhat:
 A kialakuló fejedelemség vagy nagyfejedelemség (mivel a kortárs krónikák Álmost és
utódait, Árpádot, Gézát nagyfejedelemnek nevezik) egy nomád vagy sztyeppei
államalakulatként működhetett tovább;
 A fejedelem/nagyfejedelem mellett más tisztségviselők: gyula - katonai vezető, horka –
bíró is részt vehetett az irányításban.
 Etelközben a magyarok végleg elszakadhattak a Kazár Birodalomtól:
o Ezt valószínűsíti, hogy a kazárokkal kapcsolatban levő Levedi helyett Álmos lett a fejedelem;
o A magyarokhoz ekkor csatlakozhattak a kabarok, akik a Kazár Birodalomból kiváló
népcsoportként, a magyarok nyolcadik törzse- ként harcoltak a 880-as években Európa-szerte.
 Etelközből indult meg a magyarok honfoglalása.