9.

Pest-Buda/Budapest fejlődése a reformkortól az első világháborúig

Előzmények– Pest és Buda szerepe a 18. században

 1686-os felszabadítás utáni helyzet:
o 1686-ban a budai vár felszabadult a török uralom alól, de súlyos pusztítást szenvedett el.
o A vár teljesen elpusztult, és a lakosság nagy része elpusztult vagy fogságba került.
 Újjáépítési törekvések:
o Újjáépítési céllal családokat toboroztak a német fejedelemségekből.
o A toborzott családok jelentős kedvezményekben részesültek, hogy letelepedjenek, városokat
újjáépítsék és a földeket művelés alá vonják.
 Gazdasági tevékenység és kereskedelem:
o Buda polgársága és Óbuda lakossága főként szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott.
o Pesten inkább a kereskedelem és ipar dominált.
o Pest fontos átmenő forgalmi központ volt, ahol az ország két fele közötti forgalom zajlott.
 Közlekedés a két város között:
o 1769 óta a két város között állt hajóhíd, amely az ország két részét is összekötötte.
o A polgárok közlekedése ezen a hajóhídon történt.
 Országos igazgatási központ Buda:
o A 18. század második felében Buda lett az ország igazgatási központja Mária Terézia és II.
József intézkedései nyomán.
o Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai külön-külön választottak vezetőket, és a városi
tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit.
 Városi fejlesztések hiánya:
o A két város vidéki kisváros jellegét mutatta, és sok városi jegy hiányzott még belőlük (utcák
kövezése, világítása, tisztasága és a közbiztonság)

Reformkor
 Pest és Buda fejlődése a 19. században:
o A 19. században Pest és Buda Magyarország kereskedelmi, közigazgatási, kormányzati és
kulturális központjává vált.
o A városok fejlődésében a polgárosodó magyar köznemesség támogatása és a modernizációs
törekvések játszottak fontos szerepet.
 Széchenyi István programja Buda-Pest fejlesztésére:
o Széchenyi átfogó programot dolgozott ki a modernizációra, melynek célja Pest és Buda
egyesülése Budapest néven.
o A Lánchíd megépítését szorgalmazta, amely állandó kapcsolatot biztosított a két város között.
 Gazdasági fejlődés:
 o Az 1830-as évektől felgyorsult gazdasági fejlődés eredményeként Pest gazdasági központ
szerepe megerősödött.
o Gyárak, bankok alapítása és a váltótörvény elfogadása segítette a fejlődést, valamint a Tőzsde
megnyitása is hozzájárult az áru- és pénzforgalom fellendítéséhez.
 Kulturális központ:
o Pest klasszicista stílusa alapozódott meg, míg Budán a barokk épületek voltak túlsúlyban.
o Az 1838-as nagy árvíz után Pest újjáépítése során nyerte el mai szerkezetét, és a klasszicista
stílus uralma jellemzővé vált.
 Társadalmi változások:
o Pest-Buda összlakossága jelentősen megnövekedett, részben a természetes szaporulatból,
részben a betelepülésből.
o A lakosság gyors növekedése miatt új területeket kellett beépíteni, elsősorban a külvárosokban.
o A közegészségügyi viszonyok javítása érdekében fejlesztették az orvosi ellátást
o A város etnikai összetétele vegyes volt, bár a reformkorban még német többségűnek számított.

A szabadságharc bukásától a kiegyezésig

 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc:
o A forradalom központja Pest-Buda volt, itt működött az országgyűlés és az első felelős
magyar kormány.
o Az osztrák császári haderő 1849 januárjától május 21-ig tartó időszakban elfoglalta Pest-
Budát, így az ország központja átmenetileg Debrecen lett.
 Szabadságharc leverése után Pest-Buda:
o A szabadságharc leverése után Pest-Buda kiemelt figyelmet kapott a hatóságok részéről, és
ekkor épült a citadella a pesti lakosság megfélemlítése céljából.
o Bár Pest a magyar gazdasági élet központja volt, a pénzügyi befektetések inkább az
iparvidékekre irányultak. Kivételt képezett a vasútépítés, amely Széchenyi eredeti tervei szerint
zajlott, és a hosszú 19. század végére egy Budapest központú vasúthálózat alakult ki.
o 1861 után Pest újra a politikai élet központjává vált, és újra ülésező országgyűlések színhelyévé
vált. Ez politikai szempontból újra kiemelt jelentőséget adott a városnak.

A dualizmus kori Budapest

 A gazdasági beruházások:
o Az ipari fejlődés és beruházások mellett az állam is jelentős adókedvezményekkel támogatta a
gazdasági fejlődést.
o Pest-Buda, majd Budapest a közlekedés központja volt, ami kedvező feltételeket teremtett az
infrastrukturális beruházásoknak és a bankoknak.
 Városfejlesztés:
o Budapest tervszerű fejlesztése céljából hozták létre a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelynek
köszönhetően jól elkülönültek egymástól a városnegyedek különböző funkciójú területei.
 o Az építkezések során a városnak egységes stílusa alakult ki, és számos jelentős középület, például
az Országház és az Operaház, épült.
 Infrastrukturális fejlesztések és közlekedés:
o Az infrastrukturális fejlesztések során épültek a főútvonalak, például a Sugárút és a Nagykörút.
o A tömegközlekedést biztosítandó, villamosok indultak el, és 1896-ban a földalatti vasút is
megépült, amely a kontinens első ilyen jellegű vasútvonala volt.
 Asszimiláció és demográfia:
o Budapest fontos szerepet játszott az asszimilációban, ahol a lakosság lassacskán magyarrá vált.
o A város világvárossá vált, de eközben jelentős szakadás alakult ki a vidéki nagyvárosokkal és a
lassabban korszerűsödő vidéki területekkel.