A Szent Szövetség Európája

A „Szent Szövetség”
1814-15 bécsi kongresszuson jön létre
tagjai:
tagjai európai nagyhatalmak, kivétel Anglia, a török
állam és a pápai állam
céljai:
céljai
• restauráció - a forradalom előtti viszonyok helyreállítása
• legitimitás - a régi dinasztiák hatalmának helyreállítása
• vallás: a liberális és nemzeti eszmék elleni harc
• szolidaritás: az uralkodók összefogása a mozgalmak ellen
• intervenció = beavatkozás elve → fegyveres segítő
beavatkozást vállalnak a többiek
» A feudalizmust akarták konzerválni
• visszaállítani az eredeti határvonalakat
• a letaszított uralkodókat (din.) visszasegíteni
 A területi osztozkodás
• Franciaország visszaszorítása korábbi határai mögé; 700
millió frank hadisarc;
• Ausztria az elvesztett Németalföld helyett Észak-Itáliában
kapott kárpótlást.
• Oroszországé lett Finnország, Lengyelország egy része, és
megszerezte a törököktől Besszarábiát
• Ausztria és Poroszország osztozott Lengyelország
maradékán
• létrehozták a Német Szövetséget (1806 Német-Római Cs.†)
• Anglia - gyarmatbirodalom fejlesztése (pl. Málta, )
• Itáliában megerősítették a Szárd-Piemonti Királyságot.
• Svájc örökös semlegességének kimondása
• Krakkó önálló köztársaság (Krakkói Köztársaság néven)
 A ’20-as évek mozgalmai
1820 Spanyolország - visszatérő Bourbon din. abszolutista
uralma→ francia csapatok verik le a mozgalmat
1820-1821 Itália - kibontakozik egy egyesítő és egy
alkotmánykövetelő mozgalom; carbonari (szénégetők)
mozgalom → osztrák csapatok verik le (nem végleges)
1825 Oroszország - dekabrista mozgalom (’decemberben’),
cél: az alkotmányos monarchia kivívása, katonatiszti felkelés,
→ a cár veri le hozzá hű katonai egységekkel
1821-1829 Görög szabadságharc - oka: az Oszmán Birodalom
gyengülése és térvesztése→ görögök függetlenednek és az
oroszok sem erősödnek meg » ”keleti kérdés” a Balkánon
 A ’30-as évek mozgalmai
1830 júliusi forradalom Franciaországban
oka: a Bourbon restauráció→köv.: alkotmányos mon.
1830 Belgium kivívja függetlenségét Hollandiától
1830-31-ben lengyel felkelés
oka: I. Miklós cár megvonja az autonómiát és korlátozza
a liberális alkotmányt → önkényuralom → fegyveres
harc;
cél: a nemesi köztársaság visszaállítása; köv.: leverik
(megtorlás) Lengyelország Oroszország része lesz
1834-ben a széttagolt német területen megalakították a
Vámszövetséget (Zollverein) → német egység felé
 1830. júliusi
forradalom Franciaországban
XVIII. (Bourbon) Lajos (1815-1824) a visszatérő emigránsok
(királypártiak) nyomására korlátozza a parlament
működését
X. Károly (1824-1830); kártalanítja a nemességet, növeli az
egyház szerepét
• 1830. július 25-én feloszlatja a parlamentet, majd a
francia nemzetőrséget is
• 1830. július 27-29: párizsi tömeg utcai harcokkal elűzik
X. Károlyt ( Anglia)
Orléans-i Lajos Fülöp a trónon (liberális akarat)
 új alkotmány, cenzúra eltörlése, választók számának
megduplázása, kilépteti Franciaországot a Szent
Szövetségből » hatalom a pénzarisztokrácia kezébe
kerül
 1848-49
„Népek tavasza”
• 1848.jan – Szicília (Palermo)

• 1848.február22 – Párizs
• 1848. március
 Bécs (III.13)
 Pest (III.15)
 Itália (Milano, Velence, Nápoly)
 Német területek (München, Berlin)
 Politikai eszmék ideológiák
XIX.sz.első fele
• A felvilágosodás, a kapitalista fejlődés, és
a klasszikus ipari forradalom hatásakénta
XIX. század első felében kialakult politikai
eszmerendszerek a liberalizmus,
nacionalizmus, konzervativizmus és a
szocializmus.
• Liberalizmus és nacionalizmus együtt
jelentkezik általában: „Jelszavaink valának
haza és haladás”(Kölcsey)
 Liberalizmus
• Általában Milltől van forrás, de lehet akár
Kossuth is..
• Egyén szabadságát fogalmazza meg >>az
embert megillető szabadságjogok
>>természetjog
• Társadalom feudális kötöttségeit akarja
megszüntetni: polgári fejlődést akar (pl. ne
legyenek előjogok, szűnjön meg a jobbágyság,
legyen közteherviselés, törvény előtt legyen
mindenki egyenlő)
 Liberalizmus
• Demokratikus( démosz + kratia = népuralom >>
népszuverenitás >> társadalmi szerződés) politikai
berendezkedésért küzd: törvény uralkodjon,
alkotmányos berendezkedés, jogállamiság,
abszolutizmus szűnjön meg, Montesquieu-i elvek
érvényesülése >>alkotmányos királyság vagy
köztársaság legyen
• Népszuverenitás és a társadalmi szerződés
érvényesülése
• Gazdasági kulturális fejlődésért küzd
>>Modernizáció
 Nacionalizmus
• Natio : lat. ‚nemzet’
• Nemzet?- közös nyelv, vallás,jelképek,
hagyományok
• Nemzet áll a központban: egy nemzet
szabadsága, az egységes nemzeti állam
megteremtése a cél
• Nemzeti kultúra, nemzeti nyelv
támogatása
• egy nemzet szabadsága: görögök
(Oszmán Bir. ellen 1829), olaszok
(HB,Bourbonok ellen 1870-re),magyarok
(HB ellen), lengyelek(Oroszo ellen),
belgák (hollandok ellen 1831)
• az egységes nemzeti állam megteremtése
a cél : németek (1871), olaszok(1870)
 Nacionalizmus
németek
• Kisnémet egység – Poroszország 
 Egységes német állam létrehozása a cél. De!!!
Csak németajkú népek
 Poroszo. vezetésével
• Nagynémet egység – Habsburg Birodalom 
 Egységes német állam létrehozása a cél.
 HB vezetésével, több nemzet vegyen részt
benne
• Túlfűtött nacionalizmus a sovinizmus,
amikor úgy küzd a saját nemzeti érdekekért,
hogy azzal más nemzeteket sújt.
• Pl. Hitler (árjaelmélet > übermensch) >>
élettér
• Fasizmus Olaszországban >> Mussolini>>
Mare Nostrum ( Mi tengerünk>> Földközi –
tengerre értette)
 Konzervativizmus
• ‚Conservo’= let. Megtartani, megőrízni
• Konzervativizmus( újkonzervativizmus)
 Nem akarnak változást (feudális viszonyok
megtartása a cél)
 Hagyományok tisztelete (katolikus egyház
támogatása)
1. Konzervativizmus (ókonzervatív/ultrakonzervatív)=
semmi változást nem akar >>Metternich kancellár
(Habsburg Birodalom
 Újkonzervativizmus (fontolva
haladók)
 Magát a politikai berendezkedést meg
akarják tartani, hagyományokat tisztelik
 De! lassan, óvatosan modernizálni
(oktatás, infrastruktúra,gazdaság..)
 Burke
 Elvetnek minden forradalmi változást
 „megtartani és fejlődni”
• a) „Egy új kormány alakításának puszta gondolata
elegendő ahhoz, hogy undort és félelmet váltson ki
belőlünk. A Forradalom korában (az író az angol
forradalomról beszél) azt akartuk, s ma is az a célunk,
hogy mindazt, amink van, őseink örökségeként
birtokoljuk. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy ne
oltsunk be örökségünk törzsébe semmilyen sarjat, amely
nem felel meg az eredeti növény természetének…”
(Edmund Burke)
• c) „Az egyén szabadságának tehát korlátozottnak
kell lennie: nem lehet más emberek kárára. De ha
másokat saját ügyeiben nem zavar valaki,
egyszerűen csak saját meggyőződése és
megítélése szerint cselekszik a rá tartozó
dolgokban, ugyanazok az okok, amelyek indokolták,
hogy a vélekedésnek szabadnak kell lennie, azt is
indokolják, hogy az egyénnek megengedjék, hogy
saját számlájára nézeteit zavartalanul átültesse a
gyakorlatba.” (John Stuart Mill)
• d) „A népek nem egyik napról a másikra
érlelik meg kultúrájuk legjavát: semmiféle
idegen nyelv ezt ki nem kényszerítheti. A
nemzeti talajon növekszik a kultúra
legjobban, sőt mondhatnám, csak a
nemzet öröklött és tovább öröklődő
nyelvében tud fejlődni.” (Johann Gottfried
Herder)> nacionalizmus
A. „A mai rendkívül káros társadalmi rétegződés felsőbb és alsóbb osztályai
helyett egyetlenegy magas színvonalon álló osztály lesz csupán.”
B. „Ha nélkülözhetetlen az óvatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk,
sokkal nélkülözhetetlenebbé válik, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgyai
érző lények, akiket nyomorba dönthetünk gyors és meggondolatlan
döntésünkkel.”
C. „[…] A jól kormányzott országban a szuverén hatalmat egyetlen embernek
kell gyakorolnia, a rendek nem részesülhetnek a hatalomból, és nem
parancsolhatnak az uralkodónak.”
D. „Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet civilizált közösség
bármely tagjával szemben – akarat ellenére – erőszakot alkalmazni: mások
sérelmének megakadályozása. Az ő saját java nem elégséges indok erre.”
E. „Ne legyen többé katolikus és protestáns, ne legyen többé porosz és
osztrák, szász és bajor, ne legyen többé gondolatbeli és akaratbeli ellentét
köztetek – németek, legyetek végre egységesek, akarjatok végre egyet!”
• b) „A proletariátus arra használja majd fel politikai
uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon
minden tőkét, hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá
szervezett proletariátus kezében centralizáljon minden
termelési szerszámot és a lehető leggyorsabban
fejlessze a termelőerők tömegét […]. Amikor majd a
fejlődés folyamán az osztálykülönbségek eltűntek, és
minden termelés a társult egyének kezében
összpontosult, akkor a közhatalom elveszti politikai
jellegét…” (Karl Marx és Friedrich Engels)>