32.

Politikai irányzatok és küzdelmek

Politikai irányzatok
1) fontolva haladók (újkonzervatívok)
-az 1830-as évek végén fellépő fiatal
konzervatív arisztokraták
- mérsékelt reformokat javasoltak
→ támogatták az önkéntes örökváltságot
→ felkarolták a magyar nyelv ügyét
- a liberális tábor reformjaitól elhatárolódtak
- lapjuk: a Világ
- cél: az erősödő liberális reformtábor
ellenében megnyerni a nemességet
- vezető: gróf Dessewffy Aurél
→ Metternichet meggyőzte – a reformok
szükségesek
→ a liberalizmus + a nacionalizmus terjedése
megállíthatatlan
2) a liberális ellenzék
3) a centralisták
- szűk csoport → művelt értelmiségiek Pl. báró Eötvös József,
Trefort Ágoston, Szalay László
- elnevezés:
• népképviseleten alapuló polgári állam hívei
• központosított = centralizált
- a korszakban két minta – polgári állam
• francia – centralizált,
erős központi hatalom Szalay László,
• angol – erős centralista politikus.
önkormányzatok, 1844-45 között a Pesti
gyengébb központi hatalom Hírlap főszerkesztője.
- a liberális tábor nem
csökkentette volna a
vármegyék szerepét
=> oka: a kormányzattal
szembeni ellenállás bázisa
Az 1843-44-es országgyűlés
- 1844: a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása (1844. évi II. tc.)

- nemtelenek is viselhettek közhivatalt

- a védvámok bevezetése → de a bécsi kormányzat elutasította

- a liberális ellenzék létrehozta a Védegyletet (1844. okt.)

• a tagok becsületszavukat adták → Védegyleti bál 1845-ben

hat évig csak magyar árut vesznek (ha
van belőle magyar áru is)
• inkább politikai mint gazdasági
jelentőségű
• igazgató: Kossuth Lajos