I.

Kiegyezés:

• Az 1848–49-es magyar szabadságharcot leverő és megtorló Ferenc József

császár önkényuralmat vezetett be.
• Magyarországot a birodalom egyszerű tartományaként kezelve önállóságát is
megszüntette
• Pozítívum, hogy, a jobbágyfelszabadítást helybenhagyta, valamint több modern
intézkedést is bevezetett (például a vasútépítés folytatódott).
• A véres megtorlás Haynau leváltásával befejeződött Magyarországon.
• Magyarország évekig katonai irányítás alatt állt , míg Erdélyt, Horvátországot és a
délvidéki területek egy jelentős részét Bécs közvetlen irányítása alá helyezték.
• A börtönbe vetett foglyok és a császári hadseregbe büntetésből besorozott magyar
honvédek hosszú ideig nem térhettek haza.

II. Kiegyezés:

• Ferenc József rendeletekkel kormányzott

• kém- és besúgóhálózatuk segítségével szemmel tartották az embereket
• . Újra bevezették a cenzúrát
• Létrehozták a zsandárságot, feladata ország rendjének fenntartása volt
• Létrehozták az államrendőrséget feladata egy esetleges Habsburg-ellenes
felkelés megakadályozását
• új adó bevezetése és az adóbehajtás szigorítása, hogy a birodalom egyre növekvő
adósságát fedezzék

III. Az ellenállás formái:

• Az uralkodó önkényuralmát a magyar társadalom szinte teljes egészében –
néhány végsőkig császárhű főnemes kivételével – elutasította.
• volt, aki a császár ellen próbált merényletet elkövetni
• volt,aki fegyveres csapatokat szervezett
• volt, akik összeesküvés tervén dolgoztak
• Ezek a próbálkozások azonban sikertelenek maradtak. A császári hatóságok az
ellenállás résztvevőit kivégezték vagy súlyos börtönbüntetésre ítélték.
• volt, aki a fegyveres szervezkedések helyett az ellenállás
békésebb formáit választották.
• Deák Ferenc magatartása vált követendő példává:
➢ visszautasított mindenféle együttműködést a császári
hatalommal
➢ a közéleti tétlenséget, a passzív ellenállást választotta.
➢ A reformkorban és 1848-ban is fontos szerepet játszó politikus volt
➢ 1848 szeptemberében, a fegyveres harc kezdete előtt Deák lemondott, így
őt nem érintette a megtorlás
➢ Passzív ellenállásba kezdett és nem hirdetett mozgalmat

( A birtokai eladásáért kapott pénzből élete végéig egy pesti szállodába költözött. Itteni
lakosztálya vált a magyar politikai élet legfontosabb központjává.)

➢
➢ és sokan megtagadták az állami adófizetést is

Titokban terjesztették és énekelték a különböző szabadságharcos dalokat és a

Kossuth-
nótákat____________________________________________________________________
 IV. Kossuth Lajos és az emigráció

Kossuth New Yorkba megy 1851-ben, beszédével pénzt gyűjtsön egy újabb magyar
szabadságharc megindításához.
A világosi fegyverletétel utáni hetekben a megtorlás elől számos politikus, honvédkatona és
katonatiszt menekült az Oszmán Birodalom területére. A kialakuló emigrációs csoportok
Kossuth Lajost tekintették vezetőjüknek

A Habsburg-ellenes harchoz mégsem lett volna elegendő külső támogatás. 1859-ben a

Habsburg Birodalom hadserege súlyos vereséget szenvedett Észak-Itáliában, a solferinói
csatában a (Szárd Királyság és a vele szövetséges francia csapatoktól), de a győztesek nem
folytatták az előrenyomulásukat Bécs felé.

Ugyanakkor az emigráció folyamatos nyomás alatt tartotta az uralkodót, ezzel óhatatlanul is

hozzájárulva ahhoz, hogy egy idő után engedjen az önkényuralomból.

V. Ferenc József császárt katonai vereség és a folyamatos magyarországi

politikai válság arra késztette, hogy változtasson önkényuralmán

Az 1860-as évek közepén az uralkodó(Ferenc József) közvetítők útján kifejezte tárgyalási

szándékát Deák Ferencnek.

• 1861-ben összehívta a magyar országgyűlést.

• legfontosabb ügyekben azonban továbbra is az uralkodó kívánt dönteni.
• A magyar országgyűlés azonban, Deák vezetésével visszautasította ezt,
és ragaszkodott az 1848-as törvények teljes körű helyreállításához
• Ferenc József ezért feloszlatta az országgyűlést, és egy időre visszatért az
önkényuralmi kormányzáshoz
• Az uralkodó hamarosan újra összehívta az országgyűlést, amelyen Deák Ferenc
nagy támogatottságot tudott szerezni programja megvalósításához.
• 1867-ben megalakult a harmadik felelős magyar kormány, amelynek
miniszterelnöke gróf Andrássy Gyula lett.

A magyar országgyűlés törvényekbe foglalta a kiegyezést. Visszaállították az 1848. áprilisi

törvények jelentős részét, és sor került Ferenc József magyar királlyá koronázására. Ez
alkalomból az uralkodó amnesztiát adott a politikai okokból börtönbe vetettek vagy külföldre
űzöttek számára.

Az 1867-ben megkötött egyezséget összefoglalóan kiegyezésnek nevezzük (a

közhiedelemmel szemben azonban nem Ausztriával egyezett ki Magyarország, hanem az
uralkodóval). A kiegyezés eredményeként megalakult két központú államot pedig Osztrák‒
Magyar Monarchiának nevezték el, kifejezve, hogy két, jogilag egyenrangú állam
szövetsége jött létre