Az elnyomástól a megegyezésig

Ferenc József felszámolta az alkotmányosság látszatát és a törvényhozó és a végrehajtó

hatalom a kezében összpontosult.
Nem vonták vissza a jobbágyfelszabadítást
Császár rendeleteit a kormány miniszterei hajtották végre
Alexander Back belügyminiszter lett
Közigazgatásilag leválasztották: Erdélyt, Horvátországot, Határőrvidéket, Szerb Vajdaság,
Temesi Bánság
Megszüntették a megyeék autonómiáját-> kerületek alá rendelték
Gazdasági és társadalmi átalakítás:
-osztrák adórendszer
-jobbágyfelszabadítás
-Kettős vámrendszer felszámolása
-Magas adóterhek
-Földesúri kárpótlás elhúzódása
A magyar társadalom elutasította a Bach-rendszert
-Az elnyomó gépezet fellépet a nyílt ellenállás ellen
A Bach rendszer nem tudott megszilárdulni
Az emigráció és a passzív ellenállás
Emigráció: Kossuth Lajos, Teleki László, Klapka György
Kossuth abban reménykedett, hogy egy meggyengült Habsburg Birodalom nem lesz képes
egy újabb szabadságharc elfojtására.
Főbb törekvései: Nemzetközi közvélemény és a nyugati hatalmak kedvezően ítélje meg az
ország függetlenségi szándékát
Kossuth előadó körútja: -Nagy- Britannia
-Amerikai Egyesült Államok
A Habsburg elszigetelését szolgálta volna egy újabb orosz katonai intervenció elleni
határozott nyugati kiállás elérése.
Hazai közélet: Deák Ferenc
Bach-rendszerrel szembeni passzív ellenállást képviselte (adófizetési kötelezettségüket halogatták,
a közmunkákra kirendelt járműveiket visszatartották, az állami monopóliumokat és jövedéki adókat
megkerülték, a törvény elől menekülő honvédokat bújtatták, minden lehetséges fórumon ragaszkodtak a
magyar nyelv használatához stb.)

Deák nem követte Kossuth forradalmi útját.

Szerinte a bécsi politikát egy háború megegyezésre fogja sarkalni és az 1848-as törvényekhez
ragaszkodva visszanyerheti a nemzeti önrendelkezését.
Nem értett egyet a Habsburg Birodalom felbomlasztásával, félt, hogy Magyarországnem bírná
ki az orosz nyomást
Birodalom fenntartása: -védelem a pánszláv törekvések ellen
-Magyarság vezető szerepe a Kárpát-medencében

A Bach rendszer bukása

1859 Osztrák-francia, piemonti háború
Kossuth az újabb szabadságharc elindítását az olasz vagy francia csapatok támogatásához
kötötte.
Solferino: Habsburg vereség, de franciákkal gyorsan fegyverszünetet kötöttek
Ferenc József egy magyar felkeléstől félve kötötte meg a fegyverszünetet.
Emigráció vezérkara több száz magyart küldött Garibaldi seregébe.
A magyar katonák felkelltették az olasz közvéleményt, de nem értek el a szándékukat. (Újabb
forradalom kirobbantatása Magyarországon)
Habsburg katonai vereség erőre kapott a tiltakozási hullám-> Ferenc József ideiglenesen
menesztette Bachot.
1860 tavaszán Széchenyi István gróf öngyilkos lett
-Bach-rendszer elvitatta a reformkori sikereitGúnyos hangvételű levelet írt
Széchenyi-> Rendőrség nyomozni kezdett terhelő erejű kézirat-> Fejbe lőtte magát
A közélet újraéledése
A bécsi udvar meghátrált a tömegtüntetések hatására
Ferenc József korlátozott alkotmányosságot adott ki
októberi diploma visszaállította az 1848 előtti kormányszerveket (helytartótanács, kancellária)
és felszámolta a Bach-korszak közigazgatási rendszerét
Végrehajtó hatalom: birodalmi kormány
-kiegészült egy magyar ügyekkel foglalkozó miniszterrel. A magyar országgyűlés
megcsonkított törvényalkotói joggal rendelkezett.
A magyar társadalom elutasította az 1860.-évi októberi diplomát-(Semmit nem emelt át 48-
ból)
Februári pátens (1861)
Parlament szerepe: birodalmi tanács
a magyar és erdélyi képviselők csak egy kisebbségi csoportot alkottak volna
Nem hajlandóak a magyarok követeket küldeni mert ezzel elismerné a rendszert (48-as
törvények visszaállítására törekedtek)
Kossuth a magyarokat arra bíztatta, hogy -követeljék a 48-as törvényeket
- Külügyek, Hadügyek, pénzügyekben is teljes
önrendelkezése legyen mo.-nak
Vita az országgyűlésben, ketté vált
Felirat pártiak: Deák Ferenc
Határozat pártiak: Teleki László
Ha felirat akkor azzal elismerjük Ferenc Józsefet királynak
Deák a 48-as alapot legálisnak tekintette ezt kívánta visszaállítani
A határozatiak a 48-as törvények helyreállítását előfeltételnek tekintették. Teleki többet akart
-társadalom demokratizálását
-előrelépést a nemzetiségi kérdésekben
-önrendelkezés garancia
Teleki öngyilkos lett
A felirat áprilisi törvények szellemében a perszonálunió megvalósítását igényelte. (nem küld
követeket, ahogy fent már leírtam)
Ferenc József feloszlatta az országgyűlést, átmenetileg visszaált az abszolutizmus
Provizórium: Egy átmeneti állapot azután jött létre, hogy feloszlatta az országgyűlést.

A kiegyezés okai és megkötése

Az országgyűlés feloszlása után mindkét fél kivárt
Ferenc József- megoldást kell találnia: gazdasági ás politika problémáira
-Magyarokkal való viszony rendezés: államadóság csökkenése, birodalom belső szilárdsága
helyreállítása
-Habsburgok erőt akartak mutatni a nemzetközi vélemény felé (német egység)
Magyar oldalról
-Emigráció sikertelenül próbálkozott Magyarország függetlenségének visszaszerzésével
-Passzív ellenállásban kifáradt gazdaságilag az ország
-Nőtt azok tábora, akik sürgették a Béccsel való megegyezést
-A tartós szembenállást a nemesi társadalom anyagi helyzete sem tette lehetővé
1860 közepén az uralkodó közvetítők útján kifejezte tárgyalási szándékát Deák Ferencnek
Deák cálja: az ország szabadságának és belső önállóságának minél szélesebb körű biztosítása
volt, de úgy, hogy a Habsburg Birodalom fennmaradhasson.
Deák már nem követelte az 1848-áprilisi törvények teljes visszaállítását.
Konzervatívak közvetítésével egyeztetések kezdődtek
Deák Ferenc 1865-ben Húsvéti cikkek
-Engedett 48-ból
-Beépítette a konzervatívak javaslatait:
-Közös minisztérium
-Közös anyagi hozzájárulás
-Közös ügyek megtárgyalására a parlamentek által választott testületek létrehozását
szorgalmazta.
1867-ben kiegyezés
Andrássy Gyula miniszterelnök
Országgyűlés elfogadta a közös ügyekről szóló törvényeket
Ferenc Józsefet királlyá koronázták (1867-1916)
Osztrák-Magyar Monarchia számos probléma:
-A hazai nemzetiségek nem lelkesedtek az általuk csak osztrák-magyar alkunak tekintett
kiegyezésre.
-Szláv lakosság a birodalom föderalizálását sürgette
-a csehek a magyarokéhoz hasonló jogokat követeltek.
A dualista állam berendezkedése

1867 két központú dualista állam, azaz Osztrák-Magyar Monarchia.

Ausztriát és Magyarországot összeköti:-király személye
közös:-külügy
-hadügy
ezeket finanszírozó
-pénzügyminisztérium
-Alkotmányos Monarchia
-önálló, kétkamarás törvényhozás
-feleős kormány mindkét ország
Belpolitikáját a két országrész egymástól függetlenül irányította.
Ferenc József elfogadta az alkotmányos viszonyokat, de több erős jogkörrel is rendelkezett:
-előszentesítési jog (A törvényjavaslatok előzetes megismerésének és elvetésének joga)
-Legfelső hadúr

Közös hadsereg: -Nemzetek feletti jelleg

-német vezényleti nyelv
A magyar országgyűlés elérte a honvédség felállítását
Közös minisztériumok
-két ország törvényhozása által választott 60-60 fős delegáció felügyelte, amelyek felválta
üléseztek a két fővárosban.
Hadügy, Külügy költségeit fedező összeget a két ország megosztotta.
Kvóta: Közös ügyekhez való hozzájárulás mértéke 70%-Ausztria 30%-magyar

Közös pénzügyminiszter az országok pénzügyibe nem szólhatott bele azokat mindkét

országban saját pénzügyminiszter irányította
Uralkodó által kinevezett három közös miniszter közül 1 mindig magyar.

A főbb politikai események a dualizmus idején

A magyar politikai pártok között igazi törésvonal:
Ausztriához, illetve a kiegyezéshez való viszony, ez volt az úgynevezett közjogi kérdés.
Magyarországon a pártok a közjogi kérdés alapján szerveződtek. Európa többi részén eszmék
alapján szerveződtek.
A kormánypárt elfogadta és optimálisnak tekintette az 1867-es rendezést.
Az ellenzéki pártok (48 örököseinek tartották magukat)
-Elvetették a közös ügyek rendszerét
-Perszonáluniós törekvések alapján nemzeti követeléseket fogalmaztak (Nemzeti bank stb..)
49-esek idővel feladták a teljes függetlenség eszméjét, és ők is perszonáluniós megoldásban
gondolkodtak
49-esek: Kossuth irányvonalát képviselők
1867 Andrássy-kormány hátországa Deák Ferenc pártja
Andrássy Gyulát az uralkodó közös külügyminiszterré nevezte távozásával a Deák-párt
fokozatosan meggyendült.
Felgyorsította: - Eötvös halála
-Deák politikai visszavonulása
ellenzéki pártok egyik erejét Tisza Kálmán vezette. Határozati Pártot ujjászervezte Balközép
Párt néven.
Látta a kormánypárt gyengülését de tudta hogy a kiegyezést elvető pártprogrammal ( bihari
pontok) nincs lehetősége hatalomra kerülni.
1875-ben Tisza feladta ellenzéki elveit, és a Balközép Párt képviselőinek egy részével
belépett a Deák-pártba. Létrejött a Szabadelvű Párt
Kormánypárt lett évtizedekre Tisza Kálmán miniszterelnök lett.
Azok az ellenzéki képviselők, akik a perszonáluniós elveikhez ragaszkodtak, önálló pártot
alapítottak Függetlenségi Párt néven
Tisza Kálmán ideje alatt: Megszilárdult a dualizmus Magyarországon, Politikai nyugalom és
gazdaság fejlődése.
1890-ben lemondott, de a Szabadelvű Párt még másfél évitizedig megőrizte kormánypárti
pozícióját.
Folytatódott a polgári állam kialakítása
Az egyház, és állam viszonyát rendezni akarták.
Egyházpolitikai törvényeket Wekerle Sándor miniszterelnöksége idején hozták meg.
-Kötelező polgári házasság
-bevezették az állami anyakönyvezetést (1894)
-Szabad vallásgyakorlat

A két politikai párt között az összedolgozás nem létezett emiatt néhány kérdést (pl. oktatást)
nem lehetett megvitatni vagy az ellenzék elhúzta azt.
Az ellenzék győzelmével a dualizmus végét érne.