Az Ausztria Császárság - Magyar Királyság közjogi szerkezete és politikája, 1804-1921

2017.09.11.

Dec 4-i ZH:

Olvasmányok
 1890-1914-es fejezet:
o 25, 1905 aug ISl jegyzőkönyv,
o 29 paktum

Október 16-án ZH-t írunk

December 4-én ZH

30 perces prezentáció elkészítése, A diák ne legyenek túlzsúfoltak! Ne egyszerre jelenjenek meg a

pontok, animálva legyenek. Képek, térképek.

8-10 tételből álló bibliográfia összeállítása, szeptember 17. estéig elküldeni a tanárnak.
Bibliográfiának max. a fele lehet forrás.
2-3 tanulmányt, cikket, kiválasztani a saját témából, és a többiek is kiválasztanak. Ha ezek
megvannak, akkor ezekből lesz a ZH anyaga.

Követelmények: Max. 2 hiányzás!

Magyarország és az uralkodóház viszonyát és ennek hullámzását bemutatni.

Két határpont:
1804. Osztrák Császárság megalakulása
1921. Megtörténik a Habsburgoknak a trónfosztása.

Az én előadásom:
Október 9. Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte, a dualista rendszer felépítése és működése
kiegyezés közvetlen előzménye, 1865-től húsvéti cikk, bemutatni milyen is volt a konstrukció,
intézmények, kiegyezési törvény
Kozári Monika a dualista rendszer

2017. 09. 25.

Az Ausztriai Császárság és a Magyar Királyság közjogi viszonya 1848-49-ben

Előzmények:

1790-1791 ogy.10. tc. alkotmányos szempontból Mo. helyzetét meghatározta, Pragmatica Sanctióra
utalás, szabad kormányzattal rendelkezik, független terület,amely alkotmánnyal bír a Birodalmon
belül. Nem volt írott alkotmány, csak törvénygyűjtemények voltak.

Mit értettek alkotmány alatt?

Sarkalatos törvények, amelyek a nemességjogait biztosították.

Történelmi szituáció: II. József a Birodalom uralkodója 1780–90 között, rendeleti úton
kormányzott, rendek ogy-n biztosítékot akartak a jogaikra, II. Lipót a magyar király, ekkor volt a
francia forradalom is, szükség volt egy erősebb hátországra,
Uralkodó célja, hogy az elégedetlenkedőket leszerelje, taktikai lépések: jobbágyok nevébe
röpiratok, katonai lépések, kompromisszumokra lépni ahol lehetett. Lipót azért hozta ezt a
rendelkezést, hogy a nemeseket megnyugtatva, de tulajdonképpen fikció volt, nem a valós helyzetet
mutatta. Magyarországban reálunió volt!

Reformkorban: átfogó törvények, de alkotmányos szempontból nem tisztázták a helyzetet

1847-ben Ellenzéki nyilatkozatban utalás, Deák szövegezett meg, 1848-as forradalomban

kiindulóirat, amire folyamatosan hivatkoznak.

Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul. Azok a területek amelyek ebben le vannak írva

örökölhetőek, az uralkodó személye közös. A Birodalomhoz tartozó valamennyi tartományában
ugyanaz a személy álljon a Habsburg öröklésé rend szerint. Ellenzéki Nyilatkozatban azért
hivatkoznak a Pragmatica Sanctióra mert elismerik a Habsburgok örökösödési jogát, de
ragaszkodnak az 1790-es 10. cikkhez, ami a perszonáluniót jelentene, tehát nem tartomány lenne
Mo.!
Pesti követutasítás: Kormány legyen felelős, informális jellegű,különböző kormányszervek élén
állók összességéből pl: Magyar Kamara elnöke, nádor, döntéshozó tanácsadók Mo.-val
kapcsolatban, de ez átláthatatlan, nem lehetett tudni kik folyhattak bele Mo. ügyeibe. Jó lenne
konkrét keretek közé szorítani.

Kormány – 1848 előtt

Kormány (mint végrehajtó hatalom), élén az uralkodó áll, széles jogkörrel, de voltak alkalmatlanok:
pl: V. Ferdinánd és Metternich kancellár, aki nagy befolyással bírt rá.
Minisztériumok korabeli megnevezéseire
 Birodalmi szintű kormányzati szervek:
◦ Udvari Kamara – pénzügyek,
◦ Államkancellária – külügyek,
◦ Udvari Haditanács – hadügy, vezérkar,
 egy-egy tartomány hatáskörében
◦ Helytartótanács – Buda székhellyel, élén a nádor állt
◦ Magyar Kamara – de kikerülhették őket a pl bányajövedelmek,
Erdélyi megfelelő: Gubernium – kormányzóság

Március 3. Kossuth Lajos felirati beszéde a pozsonyi ogy-n: közteherviselés, politikai

jogegyenlőség, népképviselet, és a független nemzeti kormány megteremtése,

Március 14.: a felsőtábla, kb. 3 hét alatt az Ogy. megvitatja

március 15. 12 pont, 2-3. pont Évenkénti ogy. Pesten, felelős minisztérium Buda-Pesten ill. 5. és
10. pont Nemzeti őrség, A katonaság esküdjék meg az alkotmányra.

Nemesek nélkül az uralkodó nem kormányozhatott. Ogy. hozzájárulására van szükség. Örökös
tartományokban kormányozhat rendeletekkel, de Mo.-n nem,

Március 17. – Batthyány Lajost miniszterelnökké nevezi ki István nádor. Kormánya lesz
Magyarországnak, ami a magyaroknak felelős.

Áprilisi törtvények
Ha az uralkodó távol van, az ország területén kívül, nádornak tágabb hatáskör, V. Ferdinánd Mo.
uralkodója, helyette István nádor teljhatalommal járt el az uralkodó jogkörében, személye szent és
sérthetetlen.
V. Ferdinánd lemondatása 1848. december 2.: Magyar közjogi felfogás szerint az országgyűlésen
kell elfogadni, közjogilag nem ismerték el Ferenc Józsefet királynak, V. Ferdinándot tartották
királynak. Ebből lett a felirati és határozati párt vitája. Ferenc József nem király vagy király Mo-n?

1949. februára26-27. Kápolnai csata Windischgratz jelentése → oktrojált alkotmány kibocsátása,

ami kimondja,hogy az addig hagyományosan Magyar Királyság területének számító területek,
elszakításra kerülnek, Horvátország, Erdély, Határőrvidék és Szerb Vajdaság, egységes
összbirodalomban gondolkodik. Megszűnne Magyarország esetében a szabadságjogok jelentős
része, létrehoznák II. József álmát, egy egységes Összbirodalmat, amelynek Magyarország csak az
egyik része. Fölszabdalnák az ország területét, de egységes ö9sszbirpdalom a lényeg, amelyben a
magyar törvények csak alárendelt szerepet játszanának. Birodalmi szintű kormány, tvhozó
testületet+ tartományi gyűlések, a Birodalmi szintű tvhozó testületeknek jutna a főszerep,
kétkamarás tvhozás. → Mo betagolódása a Birodalomba

Debrecenben ezt nem foglalták el, kimondták a Habsburg trónfosztást. Függetlenségi Nyilatkozat,
királyság mint államforma, Kossuth mint kormányzó, új kormány áll fel, államforma megoldása
nem történt meg kielégítően.

Összefoglalóan: társadalmi törvények megmaradtak, de a közjogi vívmányok nem mentek tovább.

Kísérlet, milyen formában működjön a Birodalom. Szabadságharc leverése után összbirodalomba
gondolkodnak.

2017. 10. 02.

Magyarország és Ausztria Császárság kapcsolata 1849-1867

Haynau – megfélemlítés, fő feladat: rendcsinálás, újabb forradalom megakadályozása. 1850. július

8-án leváltották.
Olmützi oktrojált alkotmány: 1849. március 4-én. 1851. dec. 31- én hatályon kívül helyezték
(szilveszteri pátens) . Egész Birodalom egy vám és területet képez. Egy egységes állam képe
bontakozik ki. Centralizált igazgatást képzel el.
Császár csak Istennek felelős, Magyarország tartományi szinten. Birodalmi ügyeket elhatárolja a
tartományok által kezelendő ügyeket. Birodalmi érdekű ügyek: külügy, hadügy,
Tartományi ügyek: földművelés, középítkezések, jótékonysági intézmények, tartományi
költségvetések,tartományi pénzügyek kezelése, tartományi célokra való adóztatás, községi ügyek,
oktatás, hadsereg élelmezés

 miniszterelnök kezéből az uralkodókezébe kerültek a kormányzati ügyek (Schwarzenberg

halála után Ferenc József már nem is nevezett ki új miniszterelnököt).
 Bach belügyminiszter
 Erdély önálló állam le, egyéb területeket is leválasztottak

Kettős vámhatár felszámolása. Előremutató intézkedések is voltak.

Oktatási rendszer átalakítása:

 nyolcosztályos gimnázium
 érettségi
 tankönyvkiadás a bécsi cég monopóliuma
 tananyag szigorú cenzúrája
  középiskolai tanári képesítés 1862-től
 új szövetség a katolikusegyházzal

Sajtó és könyvvizsgálat (cenzúra)

 új sajtórendtartás

Deák Ferenc és passzív ellenállás politikája – mítosznak tekinthető

Nemzet felfogások: kultúr-
nemzet, államnemzet,

Októberi diploma és februári pátens 1860. október 20-án és 1861 februárjában.

2017. 11. 13.

Közjogi viták a Dualizmus időszakában

Előzmények:
Tisza Kálmán – a generális.

Agrárius-merkantil ellentét, gazdasági ellentét. Agráriusok a mezőgazdaságot támogatták,

érdekvédelem. A merkantilok: őrlési-forgalom, vámmentes gabonahozatal a malomipar számára.
Nemzeti követelések is voltak.
1887-ben sérelmek összeírása a románoknál, 1892-ben készült el az emlékirat, 330 tagú küldöttség
vitte el Ferenc Józsefnek. Olvasatlanul küldte vissza a magyar kormánynak, és a magyar kormány is
visszaküldte.

1893. „sajtó útján elkövetett nemzetiségi izgatás vétsége” a román párt elnökét elítélték 5 évre,
román nemzeti pártot betiltották.

Egyházpolitikai reform. Uralkodó és magyar parlament között súrlódás, állam és egyház

szétválasztása. Polgári házasság, anyakönyvezés, szabad vallásgyakorlás.

1893-ban Kossuth Lajos temetése, nem lehetett állami temetést rendezni Kossuth Lajosnak Ferenc
József ezt megtöltötte. Kiegyezés után sem költözött vissza Kossuth Mo.-ra. Kormánynak jelen
kell-e lenni a temetésen, az uralkodó megtiltotta a kormány tagoknak a részvételt, uralkodóval sem
a közvéleménnyel nem lehetett teljesen szembe menni. Kormánytagok nem jelentek meg. Harangok
sem szólaltak meg (egyház miatt), volt aki az MTA tagságáról is lemondott a temetés miatt.

Házszabály revízió, amely végül alkotmányos válsághoz is vezetett.

TiszaIstván első miniszterelnöksége, újoncozás megszavazását akarta elérni. Obstrukció, érdemi
parlamenti munka megakadályozása, párhuzamos ülések bevezetése.

1904. 11. 18. zsebkendőszavazás, obstukcióellenes házszabály módosítás,

1904. 11. 19. Ellenzéki Koalíció
1904. 12. 13. parlament összeült, szétverték a képviselőház termét, a székek, asztalok bedobálva
középre, és fotó is készült róla.
1904. 12. 19. új választásokat írtak ki, mivel az ellenzék teljesen lejáratta magát.
1905 januári választást az Ellenzéki Koalíció nyerte.

Tisza lemond, nem fogadják el F.J. a lemondását, kisebbségbe került,

Br.Fejérváry Géza június 18. – darabont testőrség vezetője volt, darabont-kormány, Haladó párt
tervezete, elkezdett egyezkedni a szociáldemokratáknak, de nem talált megfelelő támogatást, nincs
tömegbázisa,
Nemzeti ellenállást hirdettek a darabont-kormánnyal szemben, az ellenzék szervezésében.
1905. Szeptember 23 „ötperces audiencia” követség ment F. J. hez Bécsbe, F. J. köszöntötte őket, F.
J. pontjait felolvasták a követségnek, az ellenzékiek kormányt alapíthatnak, ha elfogadják a
kiegyezést és a katonai követeléseiket. A pontok felolvasása után F. J. képviselőivel is
egyezkedhetnek.
1906. 02. 19. Parlament erőszakos feloszlatása.
1906. 04. 06. februári paktum, ellenzék végül elfogadta a kiegyezést és kormányt alakíthatott,
„áprilisi paktum”

2017. 11. 27.

Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása

1918-ban olasz fronton harcolnak a magyarok,

Padovai fegyverszünet. 1918. november 3-án.
1918. szeptemberének végén Balkánon mind Bulgária mind Törökország feladta, fegyverszünetet
kértek, Monarchia számára veszély mert elveszítették a szövetségeseiket, délről az antant seregek
számára lehetővé vált a támadás délről,
I. Károly császári manifesztimut (nyilatkozat) bocsátott ki, október 16-án, osztrák
császárságterületén föderatív módon kívánta átalakítani, fent maradna az osztrák császárság de
föderatív módon működne tovább. A nemzetiségiek körében nemzetiségi tanácsok alakultak. Adott
területen kvázi kormányként kívánták elismertetni magukat, megfogalmaztál elszakadási
törekvéseiket. A manifesztum már elkésett, nem föderatív OMM-ban gondolkodtak, önálló államot
akartak maguknak,

Csehszlovákia létrejötte
előzményei:
 1914: emigrációs propaganda megszervezése – önálló cseh vagy csehszlovák államot akarók
kizárólag külföldön adhattak ennek hangot
 Masaryk (filozófus, szociológus, egyetemi tanár első elnöke Csehszlovákiának), Benes
(külügyminiszter), Stefanik (szlovák nemzetiségű volt, csillagász, diplomata, francia
idegenlégió katonája is volt) – antant támogatását igyekeztek megszerezni.
 szlovákok nem lelkesedtek a Csehszlovák államért,
 1919. május 4-én halt meg Stefanik, lezuhant a repülőgépe és meghalt (nem tudni miért)
 1915-ben pittsburghi konferencia, Clevlandi egyezmény tömegbázis kellett a csehszlovák
törekvések képviselésének alátámasztására, a századfordulón ezen helyekre vándoroltak ki a
szlovákok, propaganda eszközei, cseh és szlovák igények összeegyeztetése történt meg ezen
egyezményekben, többféle alternatíva lehetősége élt. Csehszlovákia mint föderatív állam,
amelyben szlovákoknak is súlya van, csehek mint nagy Csehország módon képzelték el a
berendezkedését az új államalakulatnak.
 1915: Cseh Komité  Csehszlovák Nemzeti Tanács (Párizs) 1918 nyara: Antant
elismerés!
 „csehszlovák légiók” létrehozása
 1918 ősze
o létrehozandó egy független csehszlovák állam, önálló és szuverén
o cseh és szlovák megegyezés
 pittsburghi egyezmény (1918. máj. 31.) külön tartományi gyűlése a
szlovákoknak, részletek későbbi kidolgozása, (ezt a külföld meggyőzésének
szánták, propagandisztikus cél, csehek és szlovákok között ezt eltitkolták)
o nagyhatalmi támogatást megkapták (1918 nyarára) elismerték a csehszlovák nemzeti
 tanácsot, nyíltan céllá vált az OMMfelosztása,
o maximális csehszlovák területi igények, nem voltak pontos célok, de minél nagyobb
területeket akartak nyerni.
o szláv korridor terve Dunántúl-nyugati területén Sopron, Vas, Zala területe, az északi
és déli szláv területeket összekötni egy korridorral, Ausztriát és Magyarországo
elválasztotta volna egymástól,

 1918 ősze realizálni kellene az igényeket

o hadi helyzet: OMM az összeomlás szélén
o 1918. okt 16:az uralkodó manifesztuma Ausztria föderalitzálásról
o okt. 28. a prágai Nemzeti Bizottság deklarálja a függetle csehszlovák állam létrejötte
 okt. 30. Turócszentmárton, Szlovák Nemzeti Tanács csatlakozik a
csehszlovák államhoz
o cseh morva területek viszonylag gyors birtokbavétele,
o nov. 13. ideiglenes alkotmány
o nov 14. Csehszlovák Köztársaság deklarálása annak „történelmi” határai között,
o két vh. között köztársaságként működött
o demarkációs vonalak kialakítása, bizonyos területeken belülre visszavonja a
csapatait, közigazgatását, dec. Milan Hodza budapesti tárgyalásai, elsőnek
figyelembe vette az etnikai határokat,
o 1918. dec. 23. antant jegyzéke, antant hatalmak jelöljék ki az új demarkációs
vonalat, sok esetben a jelenlegi Magyarország határvonalát jelentette,
 1919. jan 19-e Balassagyarmat kiűzte a becsapó alakulatokat
 1919. márc 20. – demarkációs vonalak a Tiszántúl jelentős részét magába foglalta románok,
északon a csehszlovákok, délen a szerbek támadtak volna,
 1919 május 20-án Felvidéki hadjárat megindítása, célok és érdekek – Tanácsköztársaság
internacionalizmusban gondolkodott, a forradalom exportálása szlovákiában, 1919
júniusában Csehszlovák Tanácsköztársaság kikiálltása, egészen Lengyelországig elért.
Június 30-án visszavonulás,