A XIX.

század eszméi
Az izmusok korszaka
Miről lesz szó?
• Mi határozta meg a
gondolkodást a korszakban?
• Mi jellemzi az eszméket és
miért jelentősek?

• a szabadság eszméjére épülő liberalizmus,

• a rend eszméjét érvényesítő konzervativizmus,
• az egyenlőség eszméjét hirdető szocializmus,
• és a nemzeti összetartozást kifejező nacionalizmus
A kettős forradalom hatása:

• Ipari forradalom - gazdasági

• Felvilágosodás - társadalmi
• Befolyásolta:
• A közgondolkodást
• A gazdaságelméletet
• A politikai filozófiát
• Új gondolkodás: részben
vadonatúj eszmék, részben
korábban ismert nézetek
átalakulása
 Az eszmék
hátterében:
• Új osztályok születése
• A parasztság aránya csökkent
• Kívánsága a földszerzés volt,
szélesebb társadalmi
mozgalmakban nem vettek
részt.
• A földbirtokos osztályt kihívás
érte
• Középosztály sok helyen
bekerült a hatalomba
Szabadság, egyenlőség,
testvériség
Az uralkodó eszmék nem csupán
„visszatükrözik” a társadalmi értékrendet,
hanem alakítják is azt.
A liberalizmus megjelenése
• két évszázadra visszamenő múlt, folytonosság?
• 19. századi kifejezés: szabadelvűség (Pártok)
• A 17. században alakult ki
• A „liberális” jelző először a spanyol szabadelvűek
pártjára (1810) – később Whig Párt
• Előképe a felvilágosodás – „népszuverenitás”
• Elidegeníthetetlen jogok, egyenlőség
• Adam Smith: „az egyenlőség, szabadság és
igazságosság liberális terve”
• Montesquieu, Locke és Constant:
antropológiai optimizmus
Liberális elmélet: Cél: a
Szabadság
A hatalom
szükségszerű,
és csak
korlátozásra egyenlőség
szorul. esetén
érhető el
Politika
szereplőinek Hatalmi ágak
kölcsönös megosztása
ellenőrzési joga

egyenlőség:
Az állam A társadalmi és politikai
biztosítja az politikai szféra
alapvető szabadság-
elkülönítése jogok által
jogokat
 Liberalizmus, államelmélet
• A szabadság eszméjére épülő politikai mozgalom
• 1688-9-es angol dicsőséges forradalom törekvései jelentősek!
• A feudális rendi kötöttségek megszüntetése
• Az ember természetes állapota: szabadság
• A kormányzat legitim joga arra korlátozódik, hogy biztosítsa
minden életforma feltételeit
• Az állam: alkotmányos, népszuverenitás, képviseleti rendszer,
hatalommegosztás + ellenőrzés !
• „Mindent szabad, ami másnak nem árt” – 1789 - Emberi és
polgári jogok nyilatkozata
• Tocqueville és Mill: demokrácia és szabadság kérdése?
• Gazdaság: Laissez Faire – Adam Smith, Ricardo
 A konzervativizmus
• Bírálói: a „tehetősek” próbálkozása privilegizált
helyzetük megvédésére
• Francia forradalom ellenhatásaként jön létre a
XIX. században.
• hagyomány értékekhez ragaszkodó világnézetet
hirdetett
• Szemben áll azzal, hogy a társadalom átfogó
megváltoztatásával elképzelhető az ember
felszabadítása.
• Edmund Burke: Elutasítja a forradalmat, mert
a forradalom a túl drasztikus (jót is elpusztítja)
• Pesszimista: Az ember nem makulátlan
• Társadalmi egyenlőtlenségek elfogadása
 Konzervatív
államelmélet:
• Az állam, a társadalom, a jog szerves
képződmények,
• eszmék és alkotmányok szerint nem változtathatók
meg mesterségesen
• A hagyományos értékek és intézmények védelme,
változtatások csak kis lépésekben.
• Politika = kompromisszumkeresés
• Burke: korlátozott politizálást biztosítja a joguralom,
a független bírói testület, a magántulajdon és a
hatalmi egyensúly
• A kormányzás tapasztalata, történelem ismerete,
politikai tudás
• Az állam mint jogi személy koncepció
 etnikai alap, a
vallás, nyelv nyelv szerepe
és uralkodó,
Nacionalizmus anyagi helyzet nem csak a
kiváltságos
alapján
réteg

• Nemzeti kötődés - független nemzetállam, mint politikai szervezetet

• Nemzeti eszme, alapja a nemzeti öntudat
• A modern nemzet fogalma
• Cél: a nemzeti nyelv ápolása és a dicső történelmi múlt szerepe
• 40-es évek - offenzív, területi igény
• képviselői között nem csak írók, nyelvészek, tudósok
• jelentős politikusok is
• egységes nemzetállamok - patriotizmus
Szocializmus (szocio-közösség)

• Kiindulás: a munkásság változó szerepe- bérért

eladják munkájukat
• brit munkások ‘30-as években - chartista
mozgalom,
• társadalmon belül egyenlőtlenségek vannak!
• Társ. problémákat a magántulajdon
korlátozásával és a közösség szerepének
növelésével próbálja megoldani.
• egyéni önzés alá van rendelve a közösségi
érdeknek
• Szemben a liberalizmussal és a kapitalizmussal a
közösséget tekinti elsődlegesnek, nem az egyént.
 Különböző felfogások:
Utópisták
• A szükséges társadalmi
változásokat békés úton, lassan,
az emberek meggyőzésével
• Ebben a társadalomban az
emberek boldogan, békében,
harmóniában élnek
• társadalmi különbségek: OFF
• Fourier, Saint Simon, Owen
Marxizmus
• Osztályharcok történelme
• kizsákmányoló és kizsákmányolt
• termelési eszközök  kisajátítják
kizsákmányolására alkalmas
• A proletariátus megdönti a
burzsoázia hatalmát
• Kiépül a kommunizmus
• Karl Marx, Friedrich Engels
@studium_generale
@kuziflori
@toriszekcione
Források, hivatkozások:
 Érettségi 2018 – Történelem: 19. századi eszmeáramlatok
https://www.youtube.com/watch?v=EqmnAmfpZW8
 Balázs Zoltán – Molnár Csaba (2019) Irányzatok a magyar
politikai gondolkodásban. Jelen és múlt, Osiris Kiadó, Budapest

 Herber-Martos-Moss-Tisza - Történelem 5.-1789-1914-ig

 Egresi – Pongrácz - Szigeti - Takács Péter: Államelmélet, SZE DF
ÁJK , Jogelméleti Tanszék, Győr, 2016