A korszak főbb eszmeáramlatainak jellemzői

Liberalizmus:

 XIX. század első fele

 Szabadelvűség
 Polgári szabadságjogok érvényesülése – vallás-, lelkiismereti-, tulajdon-, gyülekezés-,
szólásszabadság
 Alkotmányos polgári rendszer megvalósítása – társadalmi szerződés = felelős kormány +
képviseleti rendszer + független bíróságok
 Korlátozás nélküli szabad versenyt támogatta
 Korszakban forradalmi irányzatnak számított – fellépett a kiváltságok, egyenlőtlenség ellen

Nacionalizmus:

 XVIII. században jött létre –> XIX. században terjedt el

 Forradalmi eszmeáramlat
 Nemzeti azonosságtudat, identitás
 Felértékelődött: anyanyelv, nemzeti hagyományok, történelem – közös múlt/származás
 Romantikus történelemfelfogás – felnagyított/kiszínezett, amire büszke lehetett a nép
 Cél: nemzet felemelése – nemzetállam létrehozása = területi egység + nemzeti piac
megteremtése + kulturális virágzás
 Szemben állt a feudális nagyhatalmakkal

Konzervativizmus:

 Válasz a francia forradalom radikalizálódására (1789-1799)

 Elutasította a forradalmi változásokat
 Lassú, szerves fejlődést támogatta – lehetőség a módosításra, értékek mentése
 Hagyományok, vallások tisztelete
 Alkotmányosság – képviseleti rendszer, független bíróságok
 Polgári szabadságjogok tiszteletben tartása

Szocializmus:

 XIX. század eleje

 Magántulajdon korlátozása
 Verseny megszüntetése
 Közösségek szerepének erősítése – szociális, művelődési egyenlőség
 Egyházak visszaszorítása
 Nemzetköziség elve
 Számos irányzata alakult ki