A

nacionalizmus
nemzeti
a
XIX. sz. clsö
nyelv, nemzeti kultúra felében pozitív szerepct játszott
A század második
az ún. nemzetállamok.
felében már gyakran
kialaku<ulásában.
nzetck rovására kivinta érvónsee iuttatni saiát nemzete erdeket.
Szélsöséges fornmája a sovinizmus, ami más népek elleni gyqlöletet szító. egy nemzet
felsöbbrendüségét hirdetó szélsöséges nacionalizmus.
Konzervativizmus
A latin
"conservare" = megörizni
Alapelvei: kifejezésböl ered.
-a iranCia forradalom egves ielenségeivel (terror. régi értékek tagadása,
vallásellenesség)
$Zembeni ellenhatásként., agvors változások tagadásaként jött létre a XVIII-XIX. Század
fordulóján,
-a fennálló életfornna, erköles, szokás stb, megörzését, a múlt. a hagyományok. a tekintély
és az intézmények tiszteletét hangsúlyozta,
-elutasitotta a forradalmi átalakulás szükségességét,
2tokozatos fejlödést
felfordulással.
szorgalmazta, ezzel szembefordult aforadalmat kisérQ eröszaklkal és
-ugyanakkor jelenthetett olyan politikai irányzatot is, melynek célja a régi, önmagát túlélt
rendszer védelmezése, illetve annak visszaállítása. A fejlödést elutasító, a régi rend
változatlan fenntartását szorgalmazók (pl. Metternich) is ezt az elvet vallották.
Angliában jelentkezett erQteljesebben. ahol a forradalmak helyett a reformok voltak a
meghatározók.
-a kiépülÏ alkotmányos rendszerekben a konzervativizmus az alkotmányosság talaján álló.
a polgári szabadságjogokat tiszteletben tartó politikai erQként liberalizmus
alternatívájávávált.
Szocializmus
A latin ,s0ciare ..társul" igéböl ered. Az ipari forradalom következmény eként
kialakult társadal1mi igazságtalanságok, a munkások problémáinak megoldåsa keltette
életre a szocialista eszméket.
ASZocializmus azoknak az cszmeáramlatoknak a neve, amelyek szerint a t£rsadalni
problémákat az egyéni törckvések háttérbe szorításával, a magántulajdon felszánolisáv al
és a javak közös elosztásával lehet megoldani, azaz eredeti értelmben köztulajdonon
alapuló jóléti. közÖsségi társadalommodell. Késöbb a kommunizmushoz v¢Zto çt clso
Szakaszának nevczték. amelyre a proletárdiktatúra jcllemzö. Ir£nvzatai közül Marx es
Engels által megfogalmazott kommunista vagy marx ista elmélet volt alegkidolgoz0ttablb.
Kommunizmus
(Marx-Engcls: Kommunista kiáltvány (I848, fcbruar) ,,Kisertet jarja b Europit. a
kommunizmus kisértete"...Világ proletárjai,cgyesüljetek!")
Több gondolkodó, így például Karl Marx utópiaja. Olyan clkepzelt tirsadalom, ahol
mindenki szükségletei s/erint, korlátozás nélkül clegitheti ki igenyeit, ösztöncit, és
képességei szerint dolgozik, önmaga es aközösseg crdekeben Az clkepzeles sZerint a
konmuni/musban a munka nenn külso keny szer. Inem öröm, bclso kesztetes, anmelvben
mindenki kifcjtheti és kilejleszheti kepesscget. A kommuniznmusban nem lécznek
0s/tálycllentétck, czét nines szukseg allmra; teldatait a lársadalmi önigazgatás oldia
meg.