Töri vázlat.

A felvilágosodás és a forradalmak kora 1714 és 1849 között zajlott.

A felvilágosodás Angliában jelent meg de a XVIII századi
franciaországban teljesedett ki,majd elterjedt azt egész kontinensen.A
polgárság gondolkodásmodját tükrözte, követői-newton rendszer
alapján,megismerhetőnek és kiszámíthatónak vélték a világot.
Ennek a felvilágosodásnak a hívei az élet minden területét át akarták
vizsgálni a természeti törvények és a józanész(ráció)
szempontjából(racionalizmus),ugy vélték hogy a nevelás a
felvilágosodás révén mind az egyes ember,mind a társadalom fel
emelhető,átalakítható.
Máig értékálló elveket hirdettek meg:toleranciát,türelmet hírdetve
elutasították a vallási fanatizmust:a szabadságot eszményítve elvetették
a zsarnokságot.Montesquien a zsarnokság,az egyeduralom elkrülésének
alapvető feltételét a htalmi ágak megosztásában látta.
Rousseau(1712-1778) megfogalmazta a népszuverenitás vagy
népfelség elvét.EZ szerint minden jog a néptől van,ezért annak joga van
a forradalomhoz is. A felvilágosodás eszméit a gazdaságra is
alkalmazták,Azt vallották,hogy a gazdaság akkor működik jól,ha szabad
és fejlődésében senki nem korlátozza:A legjobb szervező elvnek a
szabad versenyt tartották.A fejlett nyugat európai vidékektől elmaradó
területeken az abszalút uralkodók úgy akartak modernizációt,hogy
közben az alapvető politikai,viszonyok érintetlenek maradjanak.Ezeket
a rendszereket felvilágosukt abszolutizmusnak nevezi a történelem.
A harmincéves háború után egy új nagy hatalom született Európában,ez
volt Poroszország,ami a mai Németország keleti,valamint a mai
Lengyelország nyugati és északi területeire terjedt ki.Német nyelvű és
kulturájú birodalom volt.Franciaországot a XVIII százaban pénzügyi
válság jelemezte.A párizsi tömeg 1789 julius 14-én fegyverért a Bastille
erődhöz vonult.A sokaság megostromolta és elfoglalta.Győzött a
forradalom. A forradalmárok az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában
összefoglalták céljaikat és elveiket:polgári
szabadságjogok,jogegyenlőség,a tulajdon
sérthetetlensége,népgelség,képviseleti rendszer.Megalkották később az
alkotmány,amely a társadalom müködésé
nek meghatározoja.A francia történelemben találunk politikai célokkal
rendelkező csoportokat(pártokat).A jakobinusok kiméletlen terroral
urrá lettek az orszzágban tombolo felkéleseken.A legnagyobb katonai
sikereket elérő tábornok Bonaparte Napoleon, aki a polgári viszonyok
megszilárditására törekedett.1804ben császárrá koronáztatta mag
++át.Verhetetlen volt a szárazföldi csatákban és megtámadta
Oroszorszzágot is,elfoglalta Moszkvát,később a nehézségek miatt
visszAVONULT,az oroszok viszont vereséget mértek rájuk.waterlooi
végső vereség
A liberalizmus az egyéni és polgári szabadságjogok érvényesülését ,a
népképviselet alapján müködő alkotmányos államot hírdette.A
nacionalizmus a társadaalom egységének az ugyanazt a nyelvet
beszélők közösséget,a nemzetet tartotta.Fő céljának a nemzet
felemelését vélte. A konzervatizmus a hagyományokhoz jobban kötödő
az embrek által megemészthető fejlődést állította.Az 1780 as években
Angliában gazdasági fellendülést,melyben korszakalkotó ujítások
születtek,ipari forradalomnak nevezzük.Az első ipari forradalmat a
gőzgép feltalálása eredményezte.James Watt skót feltalálo és mérnök
aki a gazdaság minden ágában hasnzálhato gépi erőforrássá fejlesztette
azt.
Észak Merikában a nagy földrajzi felfedezések után,angol és francia
gyarmatositás indult meg.1776ban az észak amerikai angol gyarmatok
kongresszusa elfogadta a Nagy Brittaniaval szembeni függeetlenségi
nyilatkozatot.George Washington vezette erők lassan felmorzsolták a
brittek megszállo vdapatai.Megszületett az Amerikai Egyesült Államok.A
munkások szakszervezeteket hoztak létre.A szocialisták a proletárok
megélhetőségén probáltak segiteni.(szocializmus).Marx célja az ideális
társadalom létrehozása volt és ez diktaturához
vezetett(Komunizmus).1848 tavaszán forradalmi hullám söpört végig
europán.