1. Tétel: A 18.

századi francia forradalom és a napóleoni császárság

A régi rendszer válsága és a forradalom kitörése:
 demográfia: 27 millió lakos, előrehaladott urbanizáció  városok: Párizs, Lyon,
Marseille, Bordeaux
 gazdaságilag prosperáló, de az ipari forradalom éppen csak megkezdődött 
agrárország  nagy paraszti népesség
 társadalom: rendi tagozódás  első rend: papság, második: nemesség (ez a kettő
rendelkezik kiváltságokkal), harmadik rend: összes többi személy
o a társadalom nem felel meg a gazdasági előmeneteleknek  nagy differencia
pl. a főpapság és a vidéki plébánosok között
 politika: pénzügyi csőd  államháztartás válsága, amerikai függetlenségi háború
 pénzügyek: Jacques Necker, Charles Calonne, de Brienne  javasolják a kiváltságos
rendek adóztatását  megtagadják  a reformtervek ellen tiltakoznak a
törvényszékek (parlementek)
 előjáték: Dauphiné tartomány  Vizille-kastély  1788. július 21-én összegyűlt
tartományi gyűlés 3 rendje  követelések (pl. tartományi rendi gyűlések egybehívása
a 3. rend arányos képviseletével)  XVI. Lajos 1789. május 1-jére Rendi Gyűlést hív
össze 1614 óta először
 politikai irodalom:
o panaszfüzetek: több tízezer
o Mirabeau: Felhívás a provencei nemzethez
o Robespierre: Felhívás az artois-is nemzethez
o Emmanuell Sieyés: Mi a harmadik rend?  röpirat  közgazdaságból indul ki
 szerinte a 3. rend tökéletes, a nemességet kizárta újfajta
társadalomfelfogásából (sikerének titka a közérthetőség)
 a forradalom kitörése: 1789. május 6-án a 3. rend képviselői megtagadták, hogy külön
kamarát alkossanak  június 17-én Nemzetgyűlésnek kiáltják ki magukat  a király
azt kívánja, hogy külön ülésezzenek a rendek  június 20-án bezáratja a 3. rend
üléstermét  átvonulnak a Labdaházba  eskü: amíg nincs alkotmány, addig nem
oszlanak fel  pletykák: arisztokrácia összeesküvése, katonák Párizs körül  utolsó
csepp: Necker elbocsátása  a párizsi tömeg forrong, fegyverkeznek  július 14-én a
Bastille bevétele
 egyéb: rossz termés, éhínségek, magtárak kifosztása
Az alkotmányos monarchia időszaka:
 Alkotmányozó Nemzetgyűlés: cél: alkotmány adása, az ország átvezetése az
alkotmányos monarchiába
 augusztus 4.: „csodák éjszakája”  lemondás a feudális kiváltságokról, a papi
tizedről, eltörlik a hivatalok megvásárlásának rendszerét
 Nagy félelem időszaka  vidéken paraszti megmozdulások
 augusztus 24: Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata  felvilágosodás az alapja
 emberi szabadság, egyenjogúság, természetes jog: szabadság, tulajdon, biztonság,
elnyomással szembeni ellenállás. Törvény előtti egyenlőség, népfelség elve,
demokratikus szabadságjogok (elsősorban vallásszabadság).
 o de: nem alkotmány, nem törvény  forradalmárok egy csoportjának
gondolkodását meghatározó eszmék ünnepélyes meghirdetése  irányelv
 első alkotmány: 1791. szeptember 3.  3 hatalmi ág szétválasztása  törvényhozói
hatalom a 2 évre választott egykamarás nemzetgyűlés kezében
o új cím: Franciák Királya, de: a nemzet és a király egysége
o uralkodó minisztereinek ellenjegyzése a törvényeknél
o 4 évre szóló felfüggesztő vétójog a királyé
o cenzusos választójog  aktív és passzív polgárok  mindenkire
vonatkoznak jogok, de csak előbbiek választhatnak
o első körben gyűlések választják meg az elektorokat, akik a több adót fizető
polgárokból kerülnek ki, az elektorok pedig választói gyűléseken választják
meg a nemzetgyűlési képviselőket  a Törvényhozó Gyűlés 1791. október 1-
jén ült össze
o sorkatonaság felvonultatásának tilalma  Napóleon
o a nemzet lemond, hogy bármilyen hódító háborút kezdjen  1792…
 királyi udvar kérdése:
 1789. október 5-6.: asszonyok menete  a királyi család Párizsban
 1790 június: szökés  varennes-i szökés letartóztatás  a monarchia
halottasmenete  szertefoszlik a király és a nemzet egységének képe
 1791. július 17.: a Mars-mezőn összegyűlt tömeg elfogadja Brissot röpiratát a király
megbüntetéséről  La Fayette márki (népszerű) a tömegbe lövet  Mars-mezei
sörtűz  királypártiak népszerűsége csökken, kettészakad a nemzet
 vallási kérdés:
 a tizedet kárpótlás nélkül törölték el
 1789. november 2-án Talleyrand (Autun püspöke) javaslatára szekularizálták az
egyházi javakat (cél: államadósság csökkentése)  állam gondoskodjon a papságról
 assignáták: utalvány, amely megvételével elkobzott egyházi földeket lehetett
vásárolni  papírpénz lesz egyre több lesz belőle  infláció
 1790. február 13.: szerzetesrendek eltörlése
 papság polgári alkotmánya: csökken a püspökök száma (83-ra)  megyékhez
igazítják őket  alkotmányra való felesketés: alkotmányos papok és refraktáriusok
 nem felesküdött papok: akadályozzák őket munkájukban, 1792-től deportálások is 
sokan emigrálnak, bujkálnak
 VI. Pius: elítéli Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát  de sokáig nem
avatkozik be  pápai breve 1791. április: állásfoglalás  válasz: Avignon és
Venassin grófság Franciaországhoz csatolása
 végleges megoldás: 1801  Napóleonnal kötött konkordátumban
A girondista köztársaság:
 vezetőjük: Brissot
 legtöbbjük ügyvéd, de legalábbis értelmiségi család sarja
 1791-92: háború kérdése: XVI. Lajos intervenciót akar
 girondisták: új elv  népek felszabadítása  a forradalom exportja
 jakobinusok: tiltakoznak a háború ellen
 végül 1792. április 20.: hadüzenet Lipótnak
  XVI. Lajos bebörtönzése
 1792. szeptember 2.: verduni vereség a poroszoktól  párizsi börtönmészárlás
 szeptember 20: vereség Valmynál, másnap kikiáltják a köztársaságot Párizsban
 1793. január 21.: kivégzik Lajost
 Marat perbe fogása
 vendée-i parasztfelkelés a toborzás miatt  elégedetlenség
 Gironde: ragaszkodás a liberális gazdaságpolitikához  veszettek, akik az árak (pl.
gabona) maximalizálása ellen léptek fel, a szűkölködők segítését követelték
o a Girolde-nak nem volt szociálpolitikája
 1793. május 31-június 2.: bukás
A jakobinusok:
 nevüket a párizsi Szent Jakab dominikánus kolostorról kapták
 2 válságperiódus: 1. a feuillant-isták kiválása, 2. a Gironde és a Hegypárt
szembekerülése
 hatalom megragadása: 1793. nyara  bajok: háború, girondisták vidéken, lázadások
(Vendée)
 Közjóléti Bizottság  különböző paraszti követelések kielégítését szolgáló
rendeletek, emigránsok parcelláinak kiosztása, eltörölték a maradék földesúri
szolgáltatást kárpótlás nélkül, a robotot
 jakobinus alkotmány: sosem lépett érvénybe, de rendkívül demokratikus 
decentralizált igazgatás
 Jakobinus Klub  vidéken is, jól szervezett közösség  puritán eszménykép
rákényszerítése a társadalomra
 terror: 1793 őszétől (de: előtte és utána is volt)  nyaktiló  gyanúsak elleni törvény
 gyanús az, akiktől a hatóságok megtagadták az állampolgársági hűséget tanúsító
igazolást (lehettek régi nemesek, refraktáriusok, emigránsok)
o működtetés: Forradalmi Törvényszék, élén: Tinville
o Marie Antoinette, girondisták, dantonisták, héberisták
o Nagy Terror: 1794. június 10-től  nincs tárgyalás a kivégzés előtt
o mérsékelt és radikális ellenzék megsemmisítése  támogatók elvesztése  új
vallás (elszigeteltségből való kitörés)  Legfőbb Lény kultusza, vezető:
Robespierre
 minden a háború alá volt rendelve  győzelem Fleurus-nél  a monarchia nem
állítható vissza  1794. július 28 (thermidor 9-én)  megdöntötték a jakobinusokat
Thermidor és Direktórium:
 jakobinusok üldözése  „sans-culotte-talanítás”
 gazdasági liberalizmus helyreállítása  ármaximum hatályon kívül helyezése, szabad
gabonaforgalom  elkezdődik a papírpénz elértéktelenedése  1794  germináli és
prairináli felkelések  utolsók  leverik
 Thermidor és Direktórium  a tulajdonosok köztársasága  fordulópont, de
kontinuitás is van: a hatalom visszanyúlt az 1789-es nagy átalakulás kezdetéhez
 1795. augusztus 22: III. év alkotmánya
o törvényhozás: Vének Tanácsa és az Ötszázak Tanácsa
 o végrehajtás: öt tagú Direktórium kezében
o a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya nem meghatározott  később bajok
o visszalépés az 1791-es alkotmányhoz képest: elnyomással szembeni ellenállás
joga
o de: népi társaságok, petíciók betiltása, sajtócenzúra, fellépés a korábbi politikai
ellenségek ellen
o vagyis: a Direktórium liberális, parlamentáris köztársaság volt
 kétfrontos háború  royalisták és jakobinusok ellen
 Paul Barras Bonaparte Napóleont bízza meg a párizsi mérsékelt royalisták
szétverésével
 inga kileng jobbra  fructidori államcsíny  1797 szeptemberében letartóztatják a
tanácsok jobboldali vezetőit
 inga kileng balra  1798 májusában a floreáli államcsíny leszámol a
neojakobinusokkal
 helyzet megszilárdítása  új vallás  theophilantrópia
 gazdaság: francia ipar hegemóniája a kontinensen, angol áruk kizárása, államadósság
csökkentése, adórendszer átalakítása, ezekhez államapparátus létrehozása
 végjáték: „erős ember” keresés  katonák  Napóleon itáliai hadjárata 1796-1797 
a hadsereg szinte teljesen elszakad az anyaországtól, Napóleon jó politikus, személyi
kultusz  egyiptomi hadjárat 1798-1799  sikertelen, de győztesként tér haza
o 1799. november 9. (brumaire 18)  államcsíny  katonai hatalomátvétel

Konzulátus és császárság:
 végrehajtó hatalom: Sieyés, Napóleon és Roger Ducos  Napóleon hamarosan első
konzul  „a forradalom be van fejezve”
 4 kihívás megoldása:
 1. vendée-i parasztfelkelés leverése 1800 elején  megállapodás a sorozás mentesítse
alól, adók elengedése, emigránsoknak tulajdonának visszaadása
 2. vallási kérdés:
o VII. Pius pápával konkordátum  1801-ben Joseph Bonaparte és Ercole
Conslavi bíboros hozzák tető alá
o a római katolikus vallás a franciák nagy többségének vallása
o együttműködés az új egyházmegyék kialakításában
o az első konzul 3 hónapon belül kinevezi az új püspököket, akiket a pápa iktat
be (a régieket eltávolítják)
o püspökök az első konzulnak, alsóbb papok polgári eskütétele
o templomokban ima a köztársaságért
o az első konzul megkapta az 1789 előtti rezsim összes jogát a pápánál
o baj: 27 organikus cikkely  gallikán szemlélet  pápai bullák kihirdetése és
egyházi zsinat tartása a kormányzattól függ, 1682-es 4 gallikán cikkely
oktatása szemináriumokon, érsekek és püspökök jogainak és
kötelezettségeinek pontos leírása  nem tetszik VII. Piusnak
o de: 1905-ig érvényben marad a konkordátum  konszolidált állapot
o protestáns vallás: szabályozás  lelkészek eskütétele kötelező
o zsidók: konzisztóriumokkal felügyeli őket
 3. Code Napoleon  polgári törvénykönyv
o 1804-ben lép érvénybe, követi egy kereskedelmi és egy büntető törvénykönyv
o minden franciának megadja a személyes szabadság, törvény előtti egyenlőség,
a munka szabadságának jogát, földhöz kapcsolódó jogok
o apajogú társadalom képe  nő alárendeltsége
o munkásság  tilos a szervezkedés, munkakönyv kötelező
 4. pénzügyek megreformálása:
o Martin Gaudin  15 évig pénzügyminiszter
o adók kivetése és behajtása  állami hivatalnokokat bízott meg
o egyenes adók helyett közvetett adók (alkohol, dohány)
o 1800  Francia Bank megalapítása
o germináli frank/Napóleon-arany  értékálló
o egyre többen foglalkoznak a pénzügyi szektorban  a sok rendszerváltást a
pénzügyi rendszer túlélte, azt folyamatosan fejlesztették
 egyebek:
o XII. év alkotmánya  császárra bízzák a kormányzást  dinasztikus tervek,
továbbá főméltóságok létrehozása, eskütétele
o megyékben prefektusok  bizalmi emberek
o 1804. december 2.: császárrá koronázás, Norte-Dame székesegyház
 társadalom  új előkelő réteg  a forradalom idején nemzeti javak adásvételével
foglalkoztak, ingatlanba fektettek, de voltak itt gyártulajdonosok, pénzemberek is
o alsóbb néprétegek  haszon  háború miatti konjunktúra, sorozás miatti
munkaerőhiány miatt nőnek a bérek