Francia forradalom

RENDI MOZGALOM
Intézmények ellenállása nehezítette az uralkodó helyzetét
mozgalom indult a király ellen é sez okozta a pénzügyminiszterek kudarcát is
aktivizálódtak a visszaszorított rendi szervek ezáltal a parliament is
parliament bírói szerepet töltött be
királyi rendeletek cask a belegyezésükkel váltak hivatalossá
párizsi parliament nyíltan ellenszegült a királynak
főrangúakból összehívott gyűléstől várt támogatást a kiráy (1787)
azonban ők ellenszegültek és rendi gyűlést követelteksiy
az állam pénzügyi csődbe került
polgárok és városi szegények támogatták az ellenállást
1789: XVI. Lajos összehívta a rendi gyűlést
RENDI GYŰLÉS
abszoltuizmus meggyengult
régi rendszer= ancien régime
a vezető réteg a felvilágosodás eszmét vallta (arisztokrata, nagypolgárság, értelmiség)
katolikus egyház tekintélye megrendült
egyre többen szerették volna az alkotmányosságot bevezetni
3 rend létezett ( papság, nemesség és a harmadik rend amibe a polgárság maradt
mindegyik rendnek 1 szavazata volt
Papság
nem volt egységes
egyházi jövedelmek zöme
sokan csak jövedelemforrásnak tekintetté- tisztségüket
alsópapság szemben állt a főpapsággal
Főnemesség
helyzetét meghatározta milyenközel álltak az uralkodóhoz
egy része támadta az abszolutizmust (szabad tulajodn híve) a másik része védte( vidéken élt, fontosak a rendi
kiváltságok)
Harmadik rend
kül. csop. (adóbérletek/államkölcsönök: haszonélvező, jelentős földbirtok
vállalkozó kereskedő :vállalkozásoknak lehetőséget biztosító rendszer
céhes kispolgárság: ragaszkodott a rendi kivált. és szemben állt az absz.
parasztság és a városi szegényeknek nem volt joga
a harmadik rend képviselőinek megválasztásába bevonták a parasztságot

panaszfüzeteket hoztak létre (lista a problémákról amikre a rendigyűléstól vártak megoldast)

hagyományos nemeség: rendi monarchiát
vállalkozó nemesség/polgárság: alkotmányos monarchiát és jogegyenlőséget
parasztság: adók csökkentése
rendigyűlés összetétele
nemesség/felsőpapság:mind3 rend egyenlőszámú képviselő és mind3 szavaznak
polgárság/vállalkozó nemesség/alsópapság: a 3.rend annyi képviselő, mint a másik 2 rend összesen és együttes
szavazás
kormányzat döntésr: dupla képviselő a 3.rend de rendenkénti szavazás
a 3.rendet megpróbálták úgy beállítani mintha a parasztságot képviselné
a nemzetet a 3.rendel azonosították
Sieyés abbé egy művében a papságot és a nemességet feleslegesnek tevékenységét károsnak nevezte. Míg a 3.rendet
hasznosnak mutatta be.

1789 május versailles rendi gyűlés eredménytelen volt -> 3.rend képviselői magukat a nemzet képviselőinek
nyilvánították
jún 17 Nemzetgyűlés megalakulását, 3.rend
a képviselők bizalmatlanság miatt az éppen átalakítás miatt bezárt üléstermet elutasításnak vették
Labdaházba vonulva kimpndták nem oszlanak fel amíg új alkotmányt nem készítenek a nemzetnek 1789 jún 20
La Fayette márki vezetésével a nemesség egy része és a papság is csatlakoztak a Nemzetgyűléshez
júl elején név változtatás, Alkotmányozó nemzetgyűlés

FORRADALOM KITÖRÉSE
a király növelte csapatait Párizs körül -> félelmet váltott ki amit az értelmiségiek kihasználtak
a félelmet agresszióvá változtatták
a 3.rend új polgármestert választottak és saját karhatalmat(Közbiztonsági fegyveres testület) vezettek be
fegyver raktárakat törtek fel és lőporokat szereztek
1789 júl 14 Bastille megostromolták az erődöt
bastille bevétele megerősítette az Akotmányos nemzetgyűélés és az új városvezetés helyzetét
a karhatalomból létrehozták a nemzetőrséget parancsnoka la Fayette lett
nemzetőrség feladata: forradalom védelme,vagyon és közbiztonság megvédése
főleg a vagyonos polgárokból állt
XVI. Lajos visszarendelte csapatait és elismerte az új párizsi vezetőket
városháza elött feltűzte a kokárdát
sokan azthitték vége a lázadásoknak de a forradalom cask most kezdődött