Az 1848-as márciusi forradalom és vívmányai

Előzmények
 már 1840-ben elkezdődtek a feszültségek (konzervatívok- ellenzék)
 megrekedtek a reformok
 ellentét Széchenyi és Kossuth között
 „népek tavasza” (1848 januárjától egész Európában sorra törtek ki a forradalmak)
 utolsó rendi országgyűlés
o 1848. március 1-jén érkezett Pozsonyba a párizsi forradalom híre
o Kossuth felirati javaslata
 március 3. (alsótábla ülése)
 támadás az abszolutizmus ellen
 új alkotmányt követelt a birodalom népeinek
 további követelések
 népképviselet
 független nemzeti kormány
 jobbágyfelszabadítás
 törvény előtti egyenlőség
o a bécsi forradalom után (márc. 13.) a nádort Bécsbe rendelték, hogy ne tudja
összehívni a felsőtáblát
o március 14-én a pozsonyi felsőtábla elfogadta a felirati javaslatot
 március 14-én este a márciusi ifjak ((Petőfi, Vasvári, Jókai stb.) elhatározták, hogy másnap
1 utcai tüntetéssel adnak hangot követeléseiknek Az 1848-as forradalom

A március 15-ei események

 a 12 pont
o sajtószabadság, cenzúra eltörlése
o felelős kormány Buda-Pesten
o évenkénti országgyűlés Pesten
o törvény előtti egyenlőség
o nemzeti őrsereg
o közös teherviselés
o úrbéri viszonyok megszüntetése
o esküdtszék képviseleti egyenlőség alapján
o Nemzeti Bank
o magyar katonaság (esküdjenek meg az alkotmányra)
o politikai státuszfoglyok szabadon bocsátása
 Pilvax Kávéház
o Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt
o Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt
 elindultak a jogi egyetemhez, ahol már egy kisebb csapat várta őket (12 pont, Nemzeti dal)
 Landerer nyomdájában (Irinyi lefoglalt egy gépet) kinyomtatták a 12 pontot, nagygyűlést
tartottak a Nemzeti Múzeumnál, majd a pesti városházán felolvasták a pontokat (rávették a
tanács tagjait, hogy csatlakozzanak a követelésekhez)
 megalakult a Közcsendi Bizottmány (ellenzéki nemesek)
  elindultak Budára (tízezres tömeg), hogy kiszabadítsák Táncsicsot
 Budán a Helytartótanács nem mert erőszakot alkalmazni, hanem elfogadták a 12 pontot és
elengedték Táncsicsot
 este a Nemzeti Színházban eljátszották a Bánk bánt
 vér nélkül győzött a forradalom

Áprilisi törvények
 március 17-én V. Ferdinánd félelmében aláírja a Felirati javaslatot, de később megpróbálja
visszavonni a hadügyre és pénzügyre vonatkozó pontjait
 március 30-án tömegtüntetést szerveznek Pesten (habsburgellenes jelszavak)
 végül az uralkodó április 11-én szentesítette a törvényeket
 a kormány tagjai
o Szemere Bertalan (belügyminiszter)
o Batthyány Lajos (miniszterelnök)
o Esterházy Pál (király személye körüli miniszter)
o Klauzál Gábor (földművelés- és iparügyi miniszter)
o Kossuth Lajos (pénzügyminiszter)
o Mészáros Lázár (hadügy)
o Széchenyi István (közlekedés és közmunkaügy)
o Eötvös József (vallás és közoktatás)
o Deák Ferenc (igazságügy)
 jogkör
o kollektív felelősségvállalás (bármelyik miniszter aláírhatja a törvényt)
2 Az 1848-as forradalom
o a király hatalmának korlátozása
 intézkedések
o kötelező örökváltság
 a parasztság 40%-a földbirtokos lett (a többi zsellér)
 állami kárpótlást ígértek
o ősiség eltörlése
o közteherviselés
o törvény előtti egyenlőség
o nemzetőrség felállítása
o eltűntek a származási előjogok
o népképviseleti országgyűlések
 évente (lehetőleg télen)
 Pesten
 kétkamarás
 az alsóházban valósult meg igazán a népképviselet
 a felsőház egyre jelentéktelenebb volt
 tagjait 3 évente választották
 cenzusos választójog
 aktív
o csak férfiak
o 20 év felett
o vagyoni cenzus
o műveltségi cenzus (ha az előző 3 nem teljesül)
  passzív
o 25 éves kortól
o magyar nyelvtudás
o csak férfiak
o cenzúra eltörlése
 a havi és hetilapok letétekből fedezték az esetleges pereket
 a tanácskozásokról korlátlanul lehetett tudósítani (zárt ülésen nem lehetett
érvényes határozatot hozni)
o unió Edéllyel
 a külügy intézése továbbra is uralkodói felségjog maradt
 hiányosságok
o nem rendezték egyértelműen Ausztria és Magyarország viszonyát
o bár eltörölték az úriszéket, nem szervezték át kellően az igazságszolgáltatást
o a felszabadított jobbágyok nagy része nem jutott földhöz
o nem rendezték a nemzetiségi kérdést (reménykedtek benne, hogy majd
asszimilálódnak)
 nyelvhasználat
 autonómia

Az áprilisi törvények értékelése

 az egyik leghaladóbb törvénycsomag
 többször hivatkoznak rá alapként, akár alkotmánynak is tekinthető
3 Az 1848-as forradalom