48-49 es Forradalom és szabadságharc

előzmény:
a reformkor
a reformországgyűlésen megpróbálják megvalósítani a polgári átalakulást
utolsó reformországgyűlés 1847-1848ban volt Pozsonyban
két kamarás – rendi országgyűlés volt
jelentős döntések nem születnek
48 elején Pozsonyban megérkezik a Párizsi forradalom híre

események:
az országgyűlésen ottvan Kossuth is
a Párizsi események hírére 1848.márc.3.án benyújtja az első felirati javaslatot
- feudális viszonyok megszüntetését célozza meg
- úrbéri viszonyok eltörlése
- jobbágy felszabadítás
- közteherviselés
- felelős magyar minisztérium létrehozása
gróf Batthyány Lajost jelöli meg miniszterelnöknek
az alsótábla elfogadja a javaslatot – a felsőtábla nem

felirat: olyan javaslat, ami az alsótábláról indul es halad felfelé tovább

leirat: az uralkodó küldi a kormánynak. országgyűlések (5.Ferdinánd az uralkodó)

Március 13.án kirobban az első Bécsi forradalom

Kossuth újabb javaslatot nyújt be másnap (14.én)
2. felirati javaslat
újabb javaslatok szerepelnek – polgári átalakuláshoz kapcsolódnak
pl.: cenzúra eltörlése
törvény előtti egyenlőség
UNIO Erdéllyel – egyesülés Erdéllyel
elfogadja mind a két tábla
másnap küldöttség indul az udvarba – 5.Ferdinándhoz
hogy szentesítse a javaslatot
de Metternich irányít az udvarban
kezdetben nem akarják aláírni a javaslatot
egészen Márc.17-ig amikor megérkezik a Bécsi udvarba a Pest-Budai forradalom híre
az uralkodó megbízza gróf Batthyány Lajost kormányalakítással

Márc.15.ei események:
eredetileg 19re szervezték
a Bécsi forradalom hírére hozták előre
Pilvax kör és az egyetemisták köre
Nemzeti Múzeumnál találkozik a tömeg
12 pont/ Nemzeti dal
Városházára elmentek – elfogattatják a katonai tétlenség rendeletet
Landerer nyomdáját elfoglalják
Budai vár – helytartó tanács
Táncsicsot kiszabadítják
Nemzeti Színházba előadják a Bánk bánt
(Petőfi, Jókai, Vasvári Pál)

A Batthyány kormány működése:

Március 17.én bízza meg az uralkodó
Március 23.án nyújtja be a kormány névsort

gróf Batthyány Lajos – miniszterelnök

Szemere Bertalan – belügyminiszter
Deák Ferenc – igazságügyi miniszter
Eötvös József – vallás/közoktatásügyi miniszter
Kossuth Lajos – pénzügyminiszter
gróf Széchenyi István – közlekedésügyi miniszter
Klauzál Gábor – ipari és földművelésügyi miniszter
Mészáros Lázár – hadügyi miniszter
herceg Eszterházy Pál – a királyi személye körüli miniszter (külügy)

2 oldalra is megkellett felelnie a kormánynak

1. Bécsi udvar 2. Pesti radikálisok felé

Batthány- i a Batthányi kormány működése alatt minden tettét szentesíti az uralkodó

(Márc.28) megérkezik az első királyi leirat

az udvar megpróbálja korlátozni a kormány működését
ezt visszautasítja a kormány
ezt ekkor még megtehetik mert Európában zajlott a forradalom, nincsen katonai ereje az udvarnak

Intézkedések:
beszüntetik a helytartótanács működését
beszüntetik az adminisztrátori rendszert
elkezdik a törvények kidolgozását – április 11.én fogja szentesíteni az uralkodó

rvények:
Belga mintára dolgozzák ki
megtörténik a polgári átalakulás a törvények hatására
alkotmányos monarchia lesz
Perszonálunió elvileg – nemfog megvalósulni
népképviseleti országgyűlés

1.törvény – kimondják, hogy az uralkodói rendeleteket csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek

2.törvény – az országgyűlés átalakul népképviselti országgyűléssé – áthelyezik Pest Budára
minden évben össze kell hívni – ha lehet téli hónapokban
3.törvény – 3 évenként vannak választások, ha az uralkodó hamarabb feloszlatja az országgyűlést
akkor 3 hónapon belül újat kell összehívni, addig nem lehet feloszlatni egy országgyűlést,
addig nem lehet feloszlatni egy országgyűlést míg az adott évek számadását és a
következő év költségvetését el nem számolták

Népképviseleti országgyűlés:
kinek van választójoga – min 20 éves férfi
nem áll gyámi, atyai hatalom alatt
Magyarországon él
Minimum egynegyed telke legyen vagy 300 ezüst forint értékű háza legyen
ha kereskedő legyen bolt – iparos akkor legyen műhelye
Vagyoni cenzus

de akinek eddig volt választójoga attól nem vették el

az értelmiségiek vagyontól függetlenül választójogot kapnak

választóság – aki választójoggal rendelkezik – min 20 éves – tud magyarul

Úrbéri viszonyok megszüntetéséről törvény születik és a nemesség kártalanítását az állam vállalja

magára
közteherviselésről törvény születik
sajtószabadságról törvény születik – de a rendszeresen megjelenő politikai újságok esetén a
tulajdonos kauciót kell, hogy fizessen
hitelintézet létrehozásáról születik törvény
az UNIU- ról Erdéllyel
(Ez után fog tárgyalni róla a Kolozsvári diéta és mikor mindkettő elfogatta ezt júniusba fogja
szentesíteni az uralkodó)

Összehívják az első népképviseleti országgyűlést

Július 5.én a vigadóban – István Nádor nyitja meg
Július 11.én Kossuth megajánlási beszédje itt hangzik el:
-a nemzet számára 200ezer újoncot és 42 millió forintot kér az országgyűléstől
ezt az országgyűlés megszavazza
1.elkeződik a pénzügyi elszakadása a Bécsi udvartól
új pénzt fognak Magyarországon kiadni: Kossuth bankó
2.Nemzetőr zászlóaljakat fognak szervezni
hadsereg számára fegyverre van szükség
ennek a megszerzése LÄHNER György nevéhez kapcsolódik
Aradon, Vácon – Ágyú öntöde – sok esetben harangból készül

1848 Nyara – megváltoznak az Európai körülmények

mert hogy a legtöbb forradalmat leverik
pl.: Windisgrätz leveri a Prágai forradalmat
Radetzky az Észak Itáliai forradalmat
az udvarnak lesz katonai ereje
Megérkezik a 2. királyi leirat az udvartól a kormányhoz
megpróbálja korlátozni a kormány működését – tartalmilag hasonló az elsőhöz
Batthyány-ék tudják, hogy ez mögött katonai erő van – nem lehet visszautasítani kapásból
Augusztus végén elutaznak Bécsbe – eredménytelen (Batthyány, Deák)
Szeptember elején 100 tagú küldöttség utazik Bécsbe – velük sem tárgyalnak
+ a Horvátok vezetőjét Jellasics – ot az udvar kinevezi Horvát Bánná
a Horvátok autonómiát szeretnének
a Batthyány kormány hajlandó lenne a Horvátok esetében ezt megadni
csakhogy ekkor már nem lehet velük tárgyalni
magyar ellenes politika

Szeptember 5.én Batthyány úgy dönt, hogy lemond

István nádor szeretné ezt megszerezni – nem sikerül neki
úgy döntenek, hogy ismét kinevezik miniszterelnökké Batthyányt
de Kossuth létrehoz mellette egy testületet – ami segíteni fogja a kormány munkáját
OHB – Országos Honvédelmi Bizottmány
a Horvátok támadást indítanak Magyarország ellen
Szeptember 11.én Légrád – nál átlépik a határt
megtámadják Magyarországot
a magyar kormánynak hadseregre van szüksége
Kossuth leutazik az alföldre – elkezd toborozni
pl.: Cegléden
felállítják a honvédsereget
Móga János fogja elvállalni a katonai parancsnok szerepét
közben az udvar megsemmisíti Batthyány kinevezését – szeptember végén
császári biztost küldenek Magyarországra
Lamberg Ferencet – a pesti tömeg meggyilkolja
az udvar Jellasicsot jelöli ki – vereséget fog szenvedni

katonai események:
09.11.én a Horvátok átlépik a határt Légrád - nál
elindul a főváros irányába
a honvédsereggel 09.29.én Pákozd – Sukoró között ütköznek meg
a horvátok vereséget szenvednek
Jellasics 3 napos fegyverszünetet kér – nem tud erről az udvar
a fősereggel Ausztria irányába menekülve elhagyja az országot
a horvát sereg kisebb része itt marad
a magyarok a határig üldözik a horvátokat
nem vonulnak tovább a magyar csapatok
ha nem lépik át a határt akkor a magyarországi eseményeket belpolitikai eseményként kezelik
az Európai országok nemfognak beavatkozni – ezt gondolják
Bécsi udvarban a hadügyminiszter: Latour
látva az eseményeket hadsereget kezd el szervezni a magyarok ellen
a katonai parancsnok Windisgrätz lesz
október 6.án 2. Bécsi forradalom kirobban
a magyarok mellett
Latourt felakasztják
az udvar elmenekül
Bécsiek arra várnak, hogy a magyarok segítenek majd nekik
magyarok nem lépik át a határt
Bécsi forradalmat leverik
ezek után mégis átlépik a határt
Schwechat október 30.án ütköznek meg
magyarok vereséget szenvednek – visszavonulnak
ezek után az osztrákok támadni fognak
Bécsi udvar érvénytelenítette a kormány kinevezését ugye – feloszlatja az országgyűlést
a magyar vezetést az OHB fogja átvenni – Kossuth Lajos a vezetője
minisztériumok mintájára szervezik át

az udvar támadása:
jogalapot megkell teremteni a támadáshoz
az áprilisi törvények ellentmondanak a pragmatika szankcióhoz
hátaljon kívül kell helyezni
magyarországi viszonyok törvénytelenek
lehet támadni
aki aláírta azt is elkell távolítani
5. Ferdinándot leváltják
Ferenc Józsefet ültetik a trónra
elindul a támadás Magyarország ellen
téli hadjárat
sereg: osztrákok vezetője Windischgrätz
45 ezer fős sereg
magyarok vetője Görgei Artúr
25 ezer fős sereg
Osztákok túlerőben vannak
Kossuth azt várná, hogy ütközzenek meg és védjék meg a fővárost
Görgei hátrál
az egyik tábornokoka: Percel Mór vállalja a csatát – Mórnál (dec.30)
vereséget szenved
belátja a politikai vezetés is, hogy felkell adni a fővárost
a kormányzat Debrecenbe költözik át
a Tisza vonalát jelölik meg természetes védelmi vonalnak
Magyar Honvédség csapatokra szakad
a Tokai átkelőhöz Klapka György megy
Szolnokhoz Percel Mór megy
Felvidék irányába elindul Görgei
támadást éri – Schlick támadja
megakarja szerezni a bányavárosok bevételét
cél: osztrák csapatok is darabolódnak
könnyebben bírnak 1-1 osztrák csapatokkal
nem csak az osztrákok, hanem a szerbek is támadni fognak
felveszik a magyarok a harcot – Kiss Ernő
Szent Tamás – nál megállítják a szerbeket

Erdély:
vezetője: Pachner Antal – osztrák csapatok
a románok összecsapnak magyarok ellen
magyar parancsnok: Bem József – Lengyel származású
48 végén elfoglalják magyarok Kolosvárt
többször vereséget szenvednek
fordulat: 1849.február Medgyes, Brasó
49 tavaszára kiszorítják osztrákokat Erdélyből
Románok felmenekülnek a Kárpátokba

miután feladták a fővárost a magyarok megpróbálnak tárgyalni Windischgrätz el

Batthyányt ekkor elfogják az osztrákok – eredménytelen tárgyalás
Görgei mielőtt elindulna felvidék irányába – kritizálja a politikai vezetést
főparancsnokságról lefogják válltani Görgeit
helyette: Dembinszky Henriket bízzák meg
Görgei elindul a felvidékre – két tűz közé kerül
1849.02.05 Branyiszkói áttörés
amely során az osztrákok hátába kerülnek a magyar csapatok
letudják szorítani őket Tokajhoz
osztrákok elhagyják az országot Galícia irányába
49 elejére a magyarok vissza szorulnak a Tisza vonalára
főparancsnok Dembinszky Henrik - nincs igazi haditerve
a magyar csapatok februárban Kápolnánál összetalálkoznak az osztrák csapatokkal
áprilisi csata
vereséget szenvednek a magyarok, de össze szedetten vonulnak vissza
várják a támadási parancsot – Dembinszky nem adja meg
Tiszafüredi Tiszti Puncsra fog sor kerülni
követelik Dembinszky leváltását – nevezzék ki újra Görgei Artúrt
végül Kossuthék kinevezik Görgeit
Windischgrätz a kápolnai csata után táviratot küld az udvarnak, ahol túlértékeli a győzelmet
Március 4.én kiadja az uralkodó az OLMÜTZI alkotmányt
Magyarországot megfosztja minden önállóságtól – beolvasztja a Habsburg birodalomba
oktrojált törvény – ráerőszakolt törvény

Erre válaszolni kell

1849.április.14. én függetlenségi nyilatkozat – Debrecenbe fogadják el
kimondja a Habsburg ház trónfosztását – államforma váltás még nem történik
Kossuth kormányzóelnöki címet kapott

Nyilatkozat pozitív és negatív hatásai:

+) válaszolni kellett az olmützi alkotmányra – ez megtörtént
megürül a trón, lehetőség van olyan jelöltet hívni, aki hadsereget tud hozni a Habsburgokkal szemben

-) a tiszti kar egy rész visszavonul

ezek után csak győzni vagy veszíteni lehet – tárgyalást elvágják a magyarok

Tavaszi hadjárat:
a magyarok stabilan tudják tartani a kezükön lévő területeket
honvédség megmarad
úgy döntenek, hogy támadást kell indítani az osztrákok ellen, megkell semmisíteni az osztrák
fősereget - ez lesz a tavaszi hadjárat
amelynek a kidolgozója: Klapka György
terv:
Gáspár tábornok hadserege a Mátra alján vonul fel
elhiteti, hogy itt van a honvédsereg
közben a többiek bekerítik az osztrákokat
megsemmisítik az osztrák sereget
több csatára is sor kerül:
április.02. – Hatvan
április.04. – Tápióbicske
április.06. - Isaszeg
Magyar győzelem
az osztrák csapatokat visszarendelik – a fősereg nem semmisül meg
új haditervet dolgoznak ki a magyarok
az osztrákok a Duna déli partján vonulnak vissza
a magyarok Aulich Lajos vezetésével támadást indítanak a főváros ellen
mint ha a fővárost akarnák visszafoglalni
csakhogy a honvédség nagyrésze a Duna északi pontján haladva megpróbálja leelőzni az osztrákokat
Komáromnál akarnak az osztrákok elé kerülni megsemmisíteni az osztrákokat
Elindul a haditerv kidolgozása
magyarok többször is összetalálkoznak osztrák csapatokkal
pl.: Vác, Nagysalló
ahol győznek a honvédek, de időbeli veszteség
ezek után odaérnek Komáromhoz – visszafoglalják
de mire sikerül átkelni a Duna déli pontjára – addigra az osztrákok túlhaladtak már
ekkor a honvédségnek két választása van
vagy követik a sereget vagy visszafoglalják a fővárost
főváros mellett döntenek
probléma – Budai vár ottvan
Hentzy tábornok a katonai parancsnok
honvéd csapatoknak nincsen ágyúja – Komáromtól kérnek
emiatt sokáig tart a visszafoglalás – május.04-21
politikai életben is változás
új kormány – Szemere kormány
Kossuthnak még van befolyása a kormányba
Nyári hadjárat:
Tavaszi hadjárat után az osztrák csapatok elhagyják az országot
Ferenc József rájön, hogy nem bír a magyarokkal
Segítséget kér az oroszoktól 1.Miklós cártól
néhány nap múlva tesz is egy nyilatkozatot
200ezer fős sereggel fogja támogatni az osztrákokat
PASZKIJEVICS fogja vezetni az orosz csapatokat
+ másfél hadtestet vezérelnek a határhoz, ha kell
Magyaroknak új haditerve születik:
megkell akadályozni, hogy orosz és osztrák csapatok egyesüljenek
oroszokkal kell megpróbálni tárgyalni
osztrákokkal harcolni kell

Európai viszonyilás a szabadságharchoz:

1. oroszok leakarják verni
2. nincs egységes olasz és Németország
3. Angolok számára kontinentális egyensúly a fontos
4. Franciák számára Loui Bonaparte saját hatalmának megerősítése
Nincs, aki segítsen

a támadás 1849.júniusában indul

osztrák csapatoknak új vezetője: HAYNAU
Görgeiék veszik fel a harcot – többször is vereség
pl.: Zsigárd, Pered, Győr
utasítás érkezik Komáromtól – megváltoztatják a haditervet
csapatokkal le kell vonulni délre
ARAD – gyülekezési pont
július.2 Komáromi csata – Szabadságharc utolsó győztes csatája
Görgei megsebesül – több napig eszméletlen
mikor magához tér – elindul Aradra
cél: minél több embert levinni Aradra
ezt a levonulást hívják nyári hadjáratnak
kormányzat megint azt gondolja, hogy Görgei felmondja az engedelmességet
leváltják – Dembinszky a főparancsnok átmenetileg
Oroszok is nyáron támadnak – közel vannak Debrecenhez
kormány költözik Szegedre
magyaroknak is katonai segítségre van szüksége
nemzetiségieket kell a szabadságharc mellé állítani
július végén Szegeden elfogadják a nemzetiségi törvényt
a területi autonómián kívül mindent megad a nemzetiségieknek
ez nem fordítja meg a szabadságharc menetét
az oroszok megtámadják Erdélyt
1849.július.31 Segesvári csata - vereség
(aug..6 Nagycsűri csata Erdélyi magyarok nagyrész megsemmisült)
az osztrák csapatok elérik Szegedet is
augusztus.5.én Szőregi csata
magyarok vereség
Dembinszkyt leváltják
Bem József lesz az új főparancsnok
új gyülekezési pont – Temesvár
erről Görgeit nem értesítik
Dembinszky nem Temesvárra vitte a fősereget, hanem Lúgosra
így elfogy a lőszer a csata közben
Temesvári csata – Aug.9. én -Osztrák vs Magyar
elfogy a lőszer
csata közben érkezik meg Bem
átveszi a feladatát
csata végkifejletét nem tudja megfordítani
Magyarok súlyos vereség
Görgei megérkezik Aradra
Temesvári csata után kormányzat úgy dönt, hogy a hatalmat át kell adni Görgeinek
feladata: tárgyaljon az oroszokkal
aug.13.án Világosnál megtörténik a fegyverletétel
elkezdődik Haynau rémuralma
Komárom továbbra is a magyarok kezén van
októberig kitart a vár
1849.okt.2.án egyezség – Klapkáék szabad elvonulásért cserébe átadják a várat
Szabadságharc részvevőin bosszút állnak az Osztrákok
október.06. Aradon kivégzik a 13 tábornokot
Batthyányit PestBudán fogják kivégezni