7.

A pesti forradalom eseményei./

Az áprilisi törvények.
7.4
A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a
vereség okai
A Függetlenségi Nyilatkozat

A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra.

 Szeptemberi fordulat
OHB
Pákozd

Jelasics
1848.március 15
Windischgratz
Kossuth Lajos

Pozsony Görgey Artúr

FÜGGETLEN FELELŐS Ferenc
MINISZTÉRIUM József

Áprilisi törvények
1848 április 11 Kápolna Bem Klapka
NÉPKÉPVISELETI Olmützi alkotmány
választójog ORSZÁGGYŰLÉS Tavaszi hadjárat

Polgári állam felépítése

Eltörölték: Úrbéri terhek Tized
Isaszeg Vác Nagysalló
Ősiség Úriszék Tápióbicske
Függetlenségi Nyilatkozat
Közteherviselés Nemzetőrség
Sajtótörvény
Haynau 1848.okt.6.
Az Ausztriához fűződő viszony nem
nyert egyértelműen megfogalmazást
 A pesti forradalom és a pozsonyi országgyűlés Tk(Sz) III.-
Kormorán: Szabadság szerelem 145.old
http://www.youtube.com/watch?v=uz3WpABLc-E&NR=1&feature=endscreen

Az áprilisi törvényeket kidolgozó utolsó rendi ország gyűlés

Tk III.(Sz)-145/146.old

A szabadságharc Tk III.(Sz)-154/155,161.old

A szabadságharc veresége-Tk III.(Sz)-162.old

 1847-1848 országgyűlés
Az 1847 őszére meghirdetett diéta
követeit végsőkig hevített légkörben
választották meg….több ellenzéki
politikus megválasztását sikerült
megakadályozni. Deák a mandátumát
betegségére hivatkozva nem fogadta el.
Kossuth követté választását azonban a
pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség
a kormánykörök minden erőfeszítésével
szemben keresztülvitte. A diétán a
viszonylag csekély ellenzéki többség
Kossuth Lajos kortes menete a Nemzeti
vezetése - Deák távollétében – Kossuth
Múzeum előtt 1847-ben
feladata lett.

Szilágyi/ Az utolsó rendi országgyűlés

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400532.htm

A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette,

amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak.
 PEST

Márciusi ifjak
Az ifjak szerveződése véletlenszerű és változó. Első csoportjuk a Tízek Társasága.
Gazdasági reformköveteléseikkel kapcsolódik irodalmi ambíciójuk. Fórumul az újságírás
kínálkozik. Csakhogy mondanivalójuk nyilvánosságra hozatalának gátat szab a cenzúra és a
kiadók önkénye. Ezért orgánumot keresnek. Előbb a győri Hazánk című lap közölte Petőfinek
és társainak írásait. Majd amikor 1847-ben Jókai vette át az Életképek szerkesztését, e
folyóirat köré csoportosultak. …Nem volt fegyverük, erős orgánumuk, külföldi kapcsolatuk,
mégis ők robbantották ki a forradalmat.

1848. Március 15.

Tk.(Z) 9.- 112.old.- A mikor a márciusi ifjak

vezetői Március 15-én kora reggel kiléptek …
Pilvaxból, legföljebb 15-en lehettek. Néhány óra
múlva Pest utcáin addig sohasem látott tömeg
hömpölygött. A Landerer nyomdában cenzúra
nélkül kinyomtatták Petőfi Sándor Nemzeti dalát
és a 12 pontot.
Pilvax kávéház

A budai várban a tüzérek égő kanóccal álltak az ágyúk mellett, de senki sem mert
tűzparancsot adni. A tömeg a zuhogó esőben szabadon vonult át a hajóhídon, föl a várba. A
Helytartótanács, a hatalom helyi képviselője rövid tanácskozás után elfogadott minden
követelést.
ww.nyugatijelen.com/ifi/1848_marciusi_ifjai.php
 PEST

POZSONY

BÉCS

a három helyszín történései a márciusi napokban

kölcsönhatásban voltak egymással
 A 12 pont jóval túlment az felirati
javaslaton, de megmaradt a
nemesi reformerek számára
elfogadható program keretein
belül.

Irinyi József
fogalmazta meg
Kossuth kapcsolatban állt az ellenzék
pesti szervezetével az Ellenzéki Körrel,
a fővárostól várta, hogy mozgalmaival
támogassa az ő országgyűlési
küzdelmeit. A meglehetősen heterogén
összetételű kör választmányának már
március 4-i ülésén megvitatta Kossuth
felirati javaslatát, s jelezték, hogy azt a
sajtószabadság említése nélkül
csonkának tartják. Emellett a radikális
szárny azt is felvetette, hogy az
országgyűlést petíciós mozgalommal
kellene gyorsabb munkára ösztönözni.
1848 forradalom március 15. videó
http://www.youtube.com/watch?v=iNysU4ZWUPY
 Helytartótanács
Városháza Táncsics Mihály

Tarján M. Tamás: 1848.március 15

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1848_marcius_15_kitor_a_pesti_forradalom
 Az Életképek című lapban "Forradalom vér nélkül" címen, 1848.
március 19-én jelent meg Jókai Mór cikke, melyben így írja le a március
15-i eseményeket:

"A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az Isten

beszél. A nép szava is megdördűlt és mondá: Föl
térdeidről, rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben
e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március
15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. A
magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik. A nemzet
történetében ez volt az epochalis nap. Ezentúl minden
nap új dicsőséget fog számotokra hozni; a nép
fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott
jogait, minek láncait legközelebb találta.”

Jókai Mór: Írói arcképek

http://mek.oszk.hu/00700/00793/html/jokai17.htm

Magyarország története 27 Forradalom és honvédelem (1)

http://www.youtube.com/watch?v=Qscq0-0idDM
 Vasvári Pál Jókai Mór
Petőfi Sándor

MÁRCIUSI IFJAK

Március 15 követően a márciusi ifjak mind

ritkábban hallatták szavukat. Tevőlegesen
részt vettek a harcokban. Jókai szavai szerint
„A literatúra ment legelöl vérét elpazarolni”.
Hősi halált halt Petőfi és Vasvári; a
szabadságharc leverése után sokuk
kényszerült bújdosásra, emigrációba.
Forradalom Pesten - 1848. március 15.
Irinyi József Degré Alajos
http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=57
Petőfi Sándor- Van-e egy marok föld
http://www.youtube.com/watch?v=TIjsTMRM0ds
Petőfi Sándor - Ha férfi vagy, légy férfi
http://www.youtube.com/watch?v=fCQVoKffJ9g
Hungarica - Nemzeti dal
http://www.youtube.com/watch?v=EhmM2ClJsyw
Petőfi Sándor -A márciusi ifjak
http://www.youtube.com/watch?v=lnlv7C-wn3g
Petőfi Sándor- A vén zászlótartó
http://www.youtube.com/watch?v=qGfpPwR7K94
Petőfi Sándor- Forradalom
http://www.youtube.com/watch?v=xLvrceSrEuE
Petőfi Sándor -Csatadal
http://www.youtube.com/watch?v=bOiA1yMhAJY
Szilágyi Domokos -- Héjjasfalva felé (Sinkó László)
http://www.youtube.com/watch?v=Db4WCxFlgAw
http://www.honvedelem.hu/ci
kk/33048/petofi-halala%3A-1
849-julius-31
„Az ő hazaszeretettől lángoló,
szabadságérzettől áthatott
költeményei voltak azok az
előhírnökei az új korszaknak, melyek
évekkel elébb szórták a szikráit a
szabad eszméknek a
közvéleménybe. Az ő lelke volt a
korszellem vezető fáklyája. Mint költő
is a világköltészet színvonalán álló
lángész, aki egy lusztrum alatt egy
üstököspályát futott meg az égen s
művei összességében magának
halhatatlanságot, nemzetének
elismerést vívott ki késő századokra.
Mint bajnoka, vértanúja a hirdetett
népszabadságnak, kinek alakját
ércbe öntjük, hogy mindig maga előtt
lássa, soha el ne felejtse az utókor.
Március 15-ikének minden hulló
csillagait Petőfi homloka gyüjté maga
körül egy csillagkoszorúba. „(Jókai
Mór)
 POZSONY

Tk. 5. -161. old. - A pesti forradalmi tervezgetések híre eljutott

Pozsonyba, hasonlóan az ország egyes vidékein állítólag kibontakozó
parasztmozgalmakról szóló információkhoz, döntő fordulatot azonban a
bécsi forradalom adott az eseményeknek. ...
A bécsi forradalom híre 13-án este érkezett Pozsonyba. 14-én reggel
Kossuth az alsó tábla kerületi ülésén felszólította a nádort, hogy a felső
tábla haladéktalanul tűzze napirendre a felirati javaslatot, amelyet ki kell
egészíteni a sajtószabadságról, illetve a „belnyugalom védelméről” szóló
javaslatokkal, illetve , s erre már március 15-én reggek került sor,
szükséges a felirati javaslat „ némely kifejezésének értelmezése” is. Ily
módon az eredeti mérsékeltebb javaslat általános kifejezéseibe utólag
beépítették a helyzet alakulása folytán időszerűvé vált teljes ellenzéki
programot. Végül az országgyűlés úgy határozott, hogy a feliratot
küldöttség vigye Bécsbe.

BÉCS

A magyar politikusokat a bécsi nép szimpátiatüntetéssel fogadta, az

államtanács azonban csak március 16-án késő éjszaka, s csak a
forradalmi események egyre erősebb nyomásának engedett.
Bécsi forradalom Liberálisok reformkori
küzdelmei

Pesti forradalom

Osztrák Államtanácsot engedményekre kényszerítette

Bécsben a pozsonyi országgyűlés képviselőit ünneplő

sokaság fogadta. …a magyar küldöttség 16-17.-én
kemény tárgyalásokat folytatott, a legnagyobb ellenállást
a független magyar kormány ügyében tapasztalták.

Emlékek a magyar szabadságharcról –Katonai Filmstudió

http://www.youtube.com/watch?v=k1Wj846z8Og
 István nádor

nyújtotta át a magyar országgyűlés feliratát a királynak

A korlátolt képességű király rábólintott a követelésekre és értesítette

István főherceget, a nádort, hogy a „független felelős Ministerium”
felállítására tett javaslatot is elfogadja, ám Batthyány kinevezése –
aligha véletlenül – kimaradt a válaszból. A döntő lépés megtétele –
addigra már Bécsbe ért a pesti forradalmi események híre – István
nádorra maradt. Ő meglehetős bátorsággal vállalta a döntés
felelősségét, és élve a ráruházott teljhatalommal, a „független magyar
ministerium elnökévé” Batthyány Lajost nevezte ki.
A döntést tartalmazó irat fogalmazványát és tisztázatát a
Magyar Országos Levéltár őrzi. Mindkettő március 17-én kelt.
A történelmi idők feszült pillanatairól árulkodik a
dokumentumok egyszerű külleme

Katona Csaba
http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/batthyany_lajos_miniszterelnoki_kinevezese.html
A Batthyány-kormány tagjai. Névsor felülről lefelé és balról jobbra: Batthyány Lajos
miniszterelnök, Szemere Bertalan belügyminiszter, Esterházy Pál, a király személye körüli
miniszter, Klauzál Gábor ipar- és földművelésügyi miniszter, Kossuth Lajos
pénzügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Széchenyi István közmunka és
közlekedésügyi miniszter, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Deák Ferenc
igazságügyi miniszter.
 Áprilisi törvények
1848 április 11

Alkotmányos Polgári

MAGYARORSZÁG

Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelműen megfogalmazást

Tisztázatlan

Hadsereg Külképviselet

Harmat Árpád: Az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc története

http://tortenelemcikkek.hu/node/124
 Feudalizmus lebontása

Eltörlték:
Úrbéri terhek.

Tized

Ősiség

Úriszék
 Polgári állam eltörölték a korábbi központi
felépítése hivatalokat

keresztül gyakorolhatta az uralkodó

FÜGGETLEN FELELŐS a végrehajtó hatalmat, rendeletei
MINISZTÉRIUM-on miniszteri ellenjegyzés (aláírás)
nélkül érvénytelenek voltak

Az országgyűlés kétkamarás maradt a

NÉPKÉPVISELETI főrendiház szervezete lényegében alig
változott, bár tényleges szerepe
ORSZÁGGYŰLÉS csökkent, az alsó táblát átalakították:

évente választójog
Alacsony cenzus alapján

Pesten
 Közteherviselés

Katolikus református unitárius evangélikus

vallások egyenjogúsítása

Nemzetőrség felállítása

Sajtótörvény

Hitelintézet felállítása

Városok irányítását Választott testületek veszik át

 Az állam egysége

visszacsatolása
Partium

Magyarország Erdély uniója

 A pesti országgyűlés
Az országgyűlés megnyitója
(Borsos József
Tk. 5.-165. old.) Az országgyűlés
megalakulásának idején /1848. júl.5./ már
meglehetősen nehéz volt a helyzet a
nemzetiségi mozgalmak Bécsből táplált
katonai fenyegetése miatt. Batthyány már
májusban elrendelte 10 ezer nemzetőr
toborzását, ez azonban nem bizonyult
elegendőnek. Ezért július 11-én Kossuth
híres megajánlási beszédében 200 ezer
újonc és 42 millió forint hitel
megszavazását kérte az országgyűléstől
védelmi célokra. A képviselők ezt nagy
lelkesedéssel meg is adták, az uralkodó
nem hagyta jóvá a törvényt. Egyre
világosabbá vált, hogy az udvar
megfelelő alkalomra vár, hogy a
forradalom eredményeit megsemmisítse.
Bécs tiltakozása ellenére Kossuth
az országgyűlés

Védelem megszervezése
Kossuth- bankók

OHB
Elrendeli az újoncozást

Pákozd
1848. Szeptember 29.
magyar győzelem
http://tortenelemcikkek.hu/node/124
 ( Az 1848-49-es
Honvédsereg még fehér
színű, piros és zöld
magyar győzelem
úgynevezett farkasfogakkal
szegélyezett zászlók alatt
harcolt, közepén a
címerrel.)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményei /3 perc/

http://www.youtube.com/watch?v=h_ZyW1GVi2g
 Schwechati vereség
Windischgratz Hadsereg újjászervezése
Görgey Artúr

1848 december
uralkodóváltás Ferenc József
http://www.youtube.com/watch?v=k1Wj846z8Og
http://tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/55-az-184849-es-forradalom-es-szabadsagharc
Görgey felvidéki hadjárata
 Tk. 5. (169. old.) 1849 január 2-án a pesti hadi tanács úgy
határozott, hogy Perczel keletre vonul a kormányt fedezve,
Görgey pedig a főerőkkel észak felé maga után vonja a
császáriakat. Az alig 16 ezer főnyi fel-dunai hadtest
Windischgratz és Schlick túlerejével nézett szembe,
miközben a lelkiismereti válságba került tisztikara is
bomladozni kezdett. Ennek megállítására Vácon
nyilatkozatot adott ki, melyben az „idétlen republikánus
Görgey Artúr izgatást” elítélve , s az OHB-t is bírálva kijelentette, hogy
(Barabás Miklós) a hadsereg „hű marad esküjéhez”, azaz a királyi esküvel
szentesített alkotmányhoz, s csak a hadügy minisztertől
Fel-dunai hadtest fogad el parancsokat. Kossuth ezt úgy értékelte, hogy a
Váci Nyilatkozat tábornok kivonta magát az OHB hatásköréből, így a
köztük lévő ellentét súlyosabbá vált. Kossuth új fővezér
után nézett, s a Párizsba küldött Teleki László
közvetítésével Dembinszkit, az 1830-as lengyel felkelés
egyik vezetőjét hívta meg erre a posztra.

Klapka György Bem József

Felső –tiszai serege egyesült Ellenfeleit
Fel-dunai hadtesttel kiszorítja
Erdélyből

Lehetővé tette, hogy a magyar haderő

ellentámadásba kezdjen
 Dembinszky Tk. 5. (170.old.) A kápolnai ütközetnek két fontos
következménye lett. Windischgratz a csatát végső
győzelemként jelentette az uralkodónak , mire az
udvar márc. 4-én kiadta az olmützi un. oktrojált
Kápolnai csata (kényszerített) alkotmányt, mely az áprilisi
törvényeket semmisnek tekintve egységes,
centralizált birodalom felállításáról intézkedett.
Magyar oldalon pedig a tiszafüredi táborban
nyíltan kirobbant a tisztikar elégedetlensége
Dembinszkivel szemben. A zendülés eredménye
Dembinszki leváltása lett, Görgey ugyancsak
helyettes fővezéri megbízást kapott.

Olmützi alkotmány
DIADALMAS TAVASZI HADJÁRAT

Tk. III.(Z)-156.old. - 1849 március végén a Tiszánál összevont

ötvenezer honvéd támadásba lendült. Hiába volt a császári fősereg
változatlanul számbeli főlényben, hiába volt mögötte a megerősített
Buda, a gazdag Dunántúl, a császárhoz hű Ausztria és Csehország.
Mit sem ért a több ágyú , a jól képzett tisztikar. A honvédek
nehézcsaták sorában legyőzték, és alig négy hét alatt a Tiszától
Pozsonyig űzték őket.
A támadás terveit Klapka készítette. A tavaszi hadjárat diadalmas csaták sorozatából állt, fő
célját azonban, az ellenfél bekerítését nem érte el.
Hatvani győzelem /április 2/

Isaszegi győzelem
Tápióbicskei győzelem Április 6
Április 4
Az isaszegi csatában Görgei Artúr megállítja Klapka
visszavonuló honvédeit, ezzel döntő fordulatot adva
a csatának (Than Mór festménye)

Győzelemek ellenére az osztrák sereg vissza tudott

vonulni Pest felé.
 Kudarcai miatt leváltották Windischgratzet, az osztrák erők
meglehetősen zilált állapotban vonultak tovább a Duna jobb partján ,
a honvédség a másik oldalon győzelmeket aratott.

Váci csatában /ápr.10/

Nagysallónál /ápr.19/

Komáromnál
Nem sikerült megakadályozni az ellenséges főerők
kimenekülését az országból. E sikerek
következtében , illetve Perczel szerbek fölött
aratott Délvidéki győzelmével az ország nagy
része ismét a magyar kormány ellenőrzése alá
került.
 Buda ostroma

Buda bevétele
 Görgey
serege Komáromtól Buda
Háromhetes ostrom

Függetlenségi
Nyilatkozat
Debrecen 1849. Ápr. 14.

Habsburg-ház trónfosztása

Független Magyarország
Kossuth Lajos kormányzó

Szemere Bertalan miniszterelnök

Görgei és táborkara a komáromi csatában
1848 július
Piski híd
Tápiai csata
Temesvár
Temesvár
Komárom
 Klasszikusok novellái a magyar szabadságharcról MP3 formátum

http://mek.oszk.hu/11400/11424/mp3/

http://www.youtube.com/watch?NR=1&v=iW1D6vUZFrA&feature=endscreen

Kortárs Irodalmi folyóirat/ Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái

http://www.kortarsonline.hu/regiweb/0406/kovacs.htm
 1848-as - 3 színű-trikolor - honvéd
zászló

Hadtörténeti Intézet és Múzeum

gyűjteményében őrzik az egyetlen
megmaradt, legrégibb
piros-
fehér-zöld színű egy
1848-as zászlót
A magyar történelemben első ízben a győztes
forradalom, 1848 mondta ki nemzeti színeink, a
piros-fehér-zöld törvényes használatát
Érettségi feladatok
2005.Október

18. A feladat az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcról szól. (hosszú)

Elemezze a források és ismeretei alapján a katonai helyzet alakulását 1848. ősze és
1849. tavasza közötti időszakban. Térjen ki a bel- és külpolitikai helyzet főbb
jellemzőire! Használja a Történelmi atlaszt!
„Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem. Arra
számítottam, hogy [...] Buda előtt a csatát elfogadják, ahol sikeresen
legyőzhetem őket. De úgy látszik, hogy az ellenség a Bábolna és Mórnál
szenvedett kudarcok folytán még meglevő önbizalmát végkép elveszítette, [...]
Szolnok felé a Tisza mögé visszavonuljon.
Tulajdonképpeni ereje most már nagyjában csak rendes lovasságából és
tüzérségéből áll, amennyiben rendes gyalogsága még meglevő maradványai
felette csekélyek, sőt még ezek is teljesen demoralizáltak. A honvéd zászlóaljak
és az önkéntesek a visszavonulás alatt minden valószínűség szerint lassankint
végleg feloszolnak.”
(Windischgrätz hg. jelentése.)

„Miután a feldunai hadtest, szem előtt tartva Magyarország alkotmányára letett

esküjét és önnön becsületét, teljes tudatában van annak, hogy mit akar és mit
kell tennie: ezennel végül kijelenti, hogy az ellenséggel folytatott, bármely
egyezkedésnek eredményét csak abban az esetben ismeri el, ha az egyrészt
Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött,
másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét is biztosítja.”
(Görgey Arthur)
Osztrák haderő Magyar haderő
1848 decemberében 1848 decemberében-
Fősereg 50 000 fő Fel-dunai hadtest 30 000 fő

Tartalék sereg 19 000 fő Egyéb erők 23 000 fő

Egyéb erők 43 500 fő Erdélyi hadtest 10 000 fő

További erők 35 500 fő További erők 22 200 fő

Dráva mentén 4 000 fő

Őrség: Komárom, Lipótvár,

Munkács, Pétervárad
12 000 fő

Teljes létszám 148 000 fő Teljes létszám 101 200 fő

Kronológia:

1848. szept. 29. pákozdi csata

1848. okt. 30. Schwechati csata
1848. dec. 25. Kolozsvár
1848. dec. 27. Győr feladása
1848. dec. 30. móri csata

1849. jan. 4. Pest eleste

1849. jan. 5. váci kiáltvány
1849. jan. 31. tokaji csata
1849. febr. 5. Branyiszkóiszoros
elfoglalása
2007. Május
17. A feladat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetére vonatkozik.
(rövid)
Mutassa be ismeretei és a források alapján a nemzetiségi kérdés alakulását az 1848-
49-es forradalom és szabadságharc idején Magyarországon!
„Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget,
mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és
népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.”
(Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének; 1848. március 27.)

„…ne járuljunk a magyar szabadság asztalához, mert azon minden falat

mérgezett.”
(Simion Barniut, az erdélyi románság egyik vezetője; 1848. május)

„A nemzet képviselői s az ország főrendjei Magyarország népeihez.

Atyánkfiai!
Szólunk hozzátok, magyarok, németek, tótok, oláhok, rácok, horvátok, oroszok!
Szólunk elárult közös hazánk nevében, mellyet a királyt környező cselszövők
gonosz hálóval körülkerítettek… Ott állunk, hogy élet és halál, szabadság és
szolgaság között van választás.”
(Az első népképviseleti országgyűlés irataiból; 1848. december)
„…A harc közöttünk és a szerbek között felette kegyetlenül folyt, az utóbbiak a
hadifoglyokat könyörtelenül lemészárolták, sőt még a holttesteket is lefejezték és
megcsonkították. Részünkről is a csatamezőn csak ritkán nyert valaki pardont…”
(Klapka György; 1848 nyara)
„Egy van, mi különösen szívemen fekszik, mert Magyarhon jövője, véleményem
szerint attól függ. Különféle nemzetiségek iránt legyünk jogkiosztásban mentől
bőkezűbbek. Nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is.
Mire annyi vér és áldozat? Hogy nyomorú plántai [palántaszerű] életet éljünk,
mintegy melegágyi üveg alatt? Nem! Sorsunk a világ legnagyobb dicsősége leend,
vagy halál. Liberté, égalité, fraternité [szabadság, egyenlőség, testvériség], még nem
elég. A népek nemzetiségi életet is kívánnak élni. Olly rendszert kellene állítanunk,
melly által a nemzetiség egysége hiányát az egyéni nemzetiségi jogok egyeztetése és
méltánylata által pótolják.” (Teleki László levele Kossuthnak; 1849. május)
„ Tiszta román megyékben és hatóságokban, vagy pedig ott, hol a többséget a román
ajkúak teszik, a tanácskozások szintúgy román, mint magyar nyelven tartathatnak;
nem különben a jegyzőkönyv is mind a két nyelven szerkesztendő. Az
országgyűléssel, kormánnyal és hatóságokkal a levelezések magyarul történnek,
kivévén azon közléseket, melyek oly törvényhatóságok között válttatnak, hol mind a
két nyelv használtatik hivatalosan; ez esetben a levelezés román nyelven is
eszközöltethetik.” (Magyar-román megbékélési tervezet; 1849. július 14.)
2006.okt/
17. A feladat az 1848-as polgári forradalommal kapcsolatos. (rövid)
Ismertesse a térkép és a források segítségével a pesti forradalom eredményeit!
Válaszában térjen ki a tömegek szerepére is!
„Innen a vezérek, roppant néptömeg kíséretében, először az orvosi tanuló karhoz,
melly derék tanárai megegyezésével is azonnal hozzájok csatlakozott, aztán a
mérnökökhöz, s elvégül a jogászokhoz mentek, mindnyájukat a velők egyesülésre
szólítván fel.
Azonnal elhatároztatott az első pontnak — a sajtószabadságnak haladéktalan
eszközlésbe vétele, tényleg s a censura mellőzésével. A határozat rögtön
foganatosíttatott. Rámenvén ugyanis a néptömeg Landerer és Heckenast Hatvaniutczai
nyomdájára, a vezérek a nyomdát a nép védelme alá helyezték, s önfelelősségök
alatt szedették s nyomatták ki a két iratot [a 12 pontot és a Nemzeti dalt] — a
proclamatio [kiáltvány] tüstint németre fordíttatván, s akkint is sajtó alá bocsáttatván.
Ezalatt Jókai előjővén, a nyomdahivatal ajtajától beszédet tartott a néphez, elmondván
czéljokat s azt, hogy békés úton akarnak haladni. Utána Vasvári [Pál] szólott, s dús
ismeretekre mutató szónoklatában elmondá az európai mozgalmak keletkeztét. Ezután
közkívánatra Petőfi szavalá el ismét költeményét, mellynek elragadó hatása nemhogy
csökkent ezáltal, sőt mindinkább növekedni látszok. Az egész Hatvani-utcza tele volt
emberekkel, kik a versszakok eskü-refrainjét egekig ható robajjal utánzengék.” (Birányi
Ákos: Pesti forradalom. Hiteles adatok nyomán; Megjelent Pesten, 1848-ban)
Érdekességek
 A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette
"divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor
március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák
első példányát.

A piros-fehér-zöld színhármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom

egyik jelentős eredményeképpen. A trikolor (azaz a három színű zászló) a francia forradalom óta
vált "divatossá", így a magyar zászló is három színű lett: a piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a
zöld pedig a reményt jelképezi. A forradalom leverése után természetesen nem engedélyezték
ennek a nemzeti jelképnek a használatát sem, a kiegyezés óta azonban újra magyarságunk
legnagyobb szimbóluma lett a piros-fehér-zöld színhármas. Ezért a mai napig is ezeknek a
színeknek a környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket.
 Szeptemberi fordulat
OHB
Pákozd

Jellasics
1848.március 15
Windischgratz
Kossuth Lajos

Pozsony Görgey Artúr

FÜGGETLEN FELELŐS Ferenc
MINISZTÉRIUM József

Áprilisi törvények
1848. április 11 Kápolna Bem Klapka
NÉPKÉPVISELETI Olmützi alkotmány
választójog ORSZÁGGYŰLÉS Tavaszi hadjárat

Polgári állam felépítése

Eltörölték: Úrbéri terhek Tized
Úriszék Isaszeg Vác Nagysalló
Ősiség Tápióbicske
Függetlenségi Nyilatkozat 1848.május 21.
Közteherviselés Nemzetőrség
Sajtótörvény
Haynau 1848.okt.6.
Az Ausztriához fűződő viszony nem
nyert egyértelműen megfogalmazást