Történelmi háttér

Az 1848-as év januárjától hirtelen felgyorsulnak az európai és ezzel együtt a

magyarországi események. Míg nálunk a pozsonyi országgyűlésen zajlanak a viták, addig
Európa többi részén újra az utcára kerülnek a megoldatlan problémák. Milánóban a
megemelt dohányárak miatt kirobban az ún. "dohánylázadás". Január 12-én Palermóban
tör ki forradalom a Bourbon-ház ellen.

A szicíliai harcok hírére január 27-én Nápolyban is forradalom üt ki, amelynek

nyomására II. Ferdinánd két nap múlva bejelenti, hogy megadja népének az 1820-as
alkotmányt. Időközben a pozsonyi országgyűlés felsőtáblája is elfogadja a
közteherviselés elvét, majd a háziadóról és az országos pénztárról, valamint február 4-én
a jobbágyterhek kötelező örökváltságáról szóló törvényjavaslatot.

Február 22-én kezdődnek Franciaországban azok a forradalmi harcok, melyek aztán

később számos európai mozgalomra hatással voltak, így a bécsire és a pestire is.

Ezen a napon Párizsban az aznapra tervezett ellenzéki bankett betiltása miatt hatalmas
tömegtüntetések zajlanak, este barikádokat emelnek, és megkezdődnek a torlaszharcok.
Másnap egész nap heves harcok folynak a felkelők és a katonaság, illetve a
bizonytalankodó Nemzeti Gárda közt. 24-én lemond Lajos Fülöp, a "polgárkirály", s a
költő Lamartine vezetésével ideiglenes kormány alakul. 25-én a királyság mint
államforma megbukik, kikiáltják a köztársaságot.

Ugyanaznap Pozsonyban Kossuth Lajos bejelenti, hogy felirati javaslatot terjeszt az

országgyűlés elé, melyben reformokat és alkotmányt kér az osztrák és cseh örökös
tartományok számára. Február hónap jelentős eseménye még, hogy Londonban
megjelenik az 1847-ben megalakult Kommunisták Szövetségének Karl Marx és Friedrich
Engels által kidolgozott programja, a Kommunista kiáltvány.

Március elsején végre Pozsonyba is megérkezik a február 22-i párizsi forradalom híre,
mire 3-án Kossuth javaslatot terjeszt elő, melyben a közteherviselés kimondását, a
kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítást, a városi kérdés megoldását, a politikai jogok
megadását, felelős parlamenti kormány kinevezését kívánja; a javaslatot az ülés
egyhangúlag el is fogadja. Pesten pedig a reformer politikusokat egyesítő Ellenzéki Kör
elhatározza, hogy az országgyűléshez intézendő petícióval támogatja Kossuth feliratát.
Március 5-én Franciaországban bevezetik az általános és közvetlen választójogot, 9-én
Széchenyi István felajánlja V. Ferdinánd magyar királynak, hogy nevezze ki őt királyi
biztossá a reformok megvalósítása és a nyugalom biztosítása érdekében.

Március 11-én Irínyi József, az Ellenzéki Kör megbízásából 12 pontba sűríti Kossuth
március 3-i feliratának lényegét. 12-én Pesten a Pilvax (vagy más néven Fillinger)
kávéházban a radikális "középponti ifjúság" elhatározza, hogy egy politikai "bankett"
keretében a 12 pontot a március 19-i József-napi vásározók elé terjeszti.
Március 13-án Bécsben Metternich kancellár ellen tüntetés kezdődik, melyet katonai
sortűz zavar szét, de a nép barikádokat emel és utcai harcok törnek ki. Este Metternich és
Apponyi György magyar udvari kancellár lemond. Ezalatt az Ellenzéki Kör elfogadja a
12 pontot, míg Petőfi Sándor megírja a Nemzeti dalt. Másnap Ferdinánd császár
megígéri, alkotmányt ad az örökös tartományoknak, engedélyezi a teljes sajtószabadságot
és a nemzetőrség felállítását.

Pozsonyban a bécsi hírek hatására a felsőtábla azonnal elfogadja a március 3-i felirati
javaslatot. Pesten délután az Ellenzéki Kör népgyűlésén Klauzál Gábor javaslatára
elfogadják, hogy a 12 pontot nem Bécsbe küldik fel királyi megerősítésre - mint azt
ahogy a radikálisok szerették volna -, hanem először Batthyány Lajosnak Pozsonyba. Ott
aláírásokat kell gyűjtenie rá, s így beterjesztenie az országgyűlés elé.

Este 21 óra körül érkeznek az első hírek Pestre, s a Pilvaxban a fiatalok elhatározzák,
ejtik a március 19-i gyulés tervét és helyette már másnap, március 15-én tömegtüntetést
rendeznek Pest-Budán, hogy a 12 pontot a nép elé terjesszék.