Az 1848.

január 12-i palermói megmozdulás Európában alapvető változásokat indított,

majd a február 22-én kirobbant párizsi forradalom elindította a „népek tavasza”-ként ismert
forradalmi hullámot.
Az utolsó rendiországgyűlést 1847 nov 12-én nyitotta meg a király. Az ellenzék csak
részerdményeket tudott elérni mint például az ősiség eltörlését és a háziadó bevezetését de
nem sikerült keresztül vinni a közetherviselés és az örökváltság ügyét. 48 márc 1-én
Pozsonyba ért a hír a párizsi eseményekről amelynek hatására Kossuth Lajos újabb támadást
indított az abszolotizmus ellen március harmadikán újabb felírati javaslattal állt elő.
Javasolta a közteherviselést, jobbágyfelszabadítást, népképviseletni parlamentet, felelős
kormányzati rendszert. Az ellenzék támogatta Kossuth felirati Javaslatát. Megszületett a
12pont (Irinyi József) amely már meghaladta a felirati javaslat követeléseit többek között a
cenzúra eltörlését, az évenkénti országgyűlést, a felelős kormányt Pesten budán, törvény
előtti egyenlőséget, közteherviselést jobbágy felszabadítást és a Nemzeti Dal. Pesten
felgyorsultak az események. A márciusi ifjak mozgósítva az egyetemistákat 15-én a Landerer
nyomdában a cenzúra engedélye nélkül kiadták a 12pontot és a Nemzeti dalt. A
Helytartótanács elfogadta és életbe léptette a követeléseket, valamint szbadlábra helyezte
Táncsis Mihályt. Este A Nemzeti Színház a tiltott Bánk bán előadásával ünnepelte a
forradalom győzelmét. Az események hatására 17-én Battyhény Lajos grófot István nádor V.
Ferdinánd nevében miniszterelnökké nevezte ki.
A király 48 ápril 11-én Pozsonban szentesítette a törvényeket, ezért nevezzük áprilisi
törvényeknek. Ez volt a társadalom átalakulását eredményező legfontosabb törvény.