1847/48.

utolsó rendi gyűlés:

Az 1847/48-as országgyűlés mandátumainak megszerzéséért a kormány és az ellenzék is

minden lehetséges eszközt bevetett. A reformerők sikere az volt, hogy Kossuth Lajost Pest
vármegyében követté választották. Az először elnyert követi megbízatás lehetővé tette, hogy
Kossuth az ellenzék vezéréve váljon Pozsonyban. Az Európán végigsöprő éhínség, és az azt
követő forradalmi hullám hatására a konzervatív többség is hajlott arra, hogy a jobbágyság
elégedetlenségét engedményekkel vezessék le. Néhány nappal, hogy a párizsi forradalom
híre megérkezett Pozsonyba, a jobbágylázadás megelőzése érdekében azonnali reformokat
tartalmazó felirati javaslatot készített (március 3) Kossuth. Másnap az alsótábla elfogadta az
Ellenzéki Nyilatkozat pontjait tartalmazó feliratot. A felsőtábla és a kormányzat húzta az időt,
de a bécsi forradalom (március 13) és a pesti mozgolódás hírére a felsőtábla is megszavazta
a feliratot (március 14).

1848. március 15. események:

A bécsi forradalom hírére Pesten 1848. március 15-én a fiatal Magyarország képviselői
(márciusi ifjak) megmozdulást szerveztek, amely a hatalmat elsöprő forradalommá nőtte ki
magát. Maguk mellé állították az egyetemistákat. Landerernél a cenzúra mellőzésével ki
nyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A Nemzeti Múzeum előtt gyűlést tartottak.
Délután a siker hatására csatlakozott Pest város vezetése, majd az összeütközést elkerülő
Helytartótanács, ekkor szabadították ki Táncsicsot.

Batthyányi-kormány tagjai:

Az V. Ferdinánd helyett döntő államtanács még a szorult helyzetben sem akarta elfogadni a
feliratot. István nádor közvetíteni akart, de egyik fél sem engedett. Ekkor a nádor, az
államtanács megkerülésével magyarországi teljhatalmat kért a királytól és megkapta.
Kinevezte gróf Batthyányi Lajost magyar miniszterelnökké (március 17). Úgynevezett
nagykoalíciós kormányt hozott létre.

Tagok:

1. Szemere Bertalan - belügy

2. Batthyány Lajos - miniszterelnök
3. Esterházy Pál - király személye körüli miniszter
4. Klauzál Gábor - földművelés és iparügy
5. Kossuth Lajos - pénzügy
6. Mészáros Lázár - hadügy
7. Széchenyi István - közlekedés és közmunkaügy
8. Eötvös József - vallás és közoktatás
9. Deák Ferenc – Igazságügy
Az áprilisi törvények:

Az uralkodó szentesítette a rendi országgyűlés által kidolgozott reformokat, melyek lerakták

Magyarországon a polgári átalakulás alapjait (április 11). Az áprilisi törvények felszámolták a
feudális és rendi jellegű kiváltságokat, felszabadították a jobbágyságot. Az áprilisi törvények
eredményeként Magyarország alkotmányos királysággá vált. Kimondták Magyarország és
Erdély egyesülését (unió). Magyarországot csak a közös uralkodó személye kötötte össze a
birodalom másik felével.