A francia forradalom első szakasza

I. Franciaország a felvilágosodás idején

https://youtu.be/yxnGm7N3fP8

1.) Az ország gazdasági helyzete

- fejlett manufaktúraipar

- jól működő bankhálózat

2.) Társadalmi feszültségek

- a termőföld a földesuraké ↔ a parasztok magas adókat fizetnek a használatáért

- a királyi udvar rendkívül pazarló életmódot folytat, míg a nép éhezik

- korlátlan királyi hatalom van

- a király nem hívja össze az országgyűlést

3.) A francia társadalom felépítése

- 1. rend: papság – a lakosság 1%-a

- 2. rend: nemesség – a lakosság 1 %-a

- 3. rend: közrendűek – a lakosság 98 %-a

 a manufaktúrák nem fejlődhetnek a feudális törvények miatt

a 3. rend alkotmányos királyságot akar

4.) A törvényhozás menete

- rendi országgyűlés: a három rend külön-külön helyen ülésezik

 1. rend – 300 képviselője van – összesen 1 szavazatuk van

 2. rend – 300 képviselője van – összesen 1 szavazatuk van

 3. rend – 600 képviselője van – összesen 1 szavazatuk van

II. A rendi gyűlés összehívása

1.) A 3. rend lázadása

- XVI. Lajos újabb adókat akar kivetni, ehhez az országgyűlés jóváhagyása kell

- A király összehívja az országgyűlést (1789. Versailles)

- A 3. rend nem akarja megszavazni az adókat, hanem saját követeléseit akarja

megvalósítani: nemzetgyűlés létrehozása, vagyis

- a három rend közösen vegyen részt az üléseken

- rendenkénti szavazás helyett minden képviselő személyenként szavazhasson

- XVI. Lajos erre feloszlatja az országgyűlést

- A képviselők nem engedelmeskednek a királynak, hanem a labdaházba vonulnak -

esküt tesznek (labdaházi eskü):

- addig nem mennek haza, amíg nincs az országnak alkotmánya

2.) Alkotmány:

- Egy állam alaptörvénye. Meghatározza az állampolgárok jogait és

kötelességeit.

(Mindenkire egyformán kötelező – még a királynak is be kell tartania!)

III. A forradalom kezdete

1.) Forradalom Párizsban:

- A király katonaságot rendelt ki az országgyűlés feloszlatására

- A hírre a párizsi nép fegyvert fogott – megostromolta a Bastille-t

(a királyság erődbörtöne, a királyi hatalom jelképe)

- 1789. július 14.

- A katonaság a nép mellé állt

2.) Forradalom vidéken:

- A parasztok, jobbágyok felfegyverkeznek, legyilkolják a nemeseket = "nagy

félelem" időszaka

IV. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

- 1789. Párizs

- Alkotmány, megfogalmazója: La Fayette márki

 új államforma: alkotmányos királyság

 elfogadja a népfelség elvét

 emberi jogok: szabadság, egyenlőség

 polgári választójog bevezetése

 cenzusos választójog (cenzus = feltételekhez szabott)

 feltételek: szavazójogot kaphat az a felnőtt férfi, aki egy kevés vagyonnal

rendelkezik

 vallásszabadság

 a feudalizmus felszámolása

 nemesi előjogok megszüntetése

 a földesúri szolgáltatások eltörlése (robot, kilenced stb.)

 egyházi birtokok elkobzása, a papi tized eltörlése

 céhek felszámolása

https://slideplayer.hu/slide/2224987/

https://www.youtube.com/watch?v=6-L1TNvKEhE