A francia forradalom első szakasza

I. Franciaország a felvilágosodás idején

1.) Az ország gazdasági helyzete
- fejlett manufaktúraipar
- jól működő bankhálózat
2.) Társadalmi feszültségek
- a termőföld a földesuraké ↔ a parasztok magas adókat fizetnek a használatáért
- a királyi udvar rendkívül pazarló életmódot folytat, míg a nép éhezik
- korlátlan királyi hatalom van
- a király nem hívja össze az országgyűlést
3.) A francia társadalom felépítése
- 1. rend: papság – a lakosság 1%-a
- 2. rend: nemesség – a lakosság 1 %-a
- 3. rend: közrendűek – a lakosság 98 %-a
 a manufaktúrák nem fejlődhetnek a feudális törvények miatt
 a 3. rend alkotmányos királyságot akar
4.) A törvényhozás menete
- rendi országgyűlés: a három rend külön-külön helyen ülésezik
 1. rend – 300 képviselője van – összesen 1 szavazatuk van
 2. rend – 300 képviselője van – összesen 1 szavazatuk van
 3. rend – 600 képviselője van – összesen 1 szavazatuk van

II. A rendi gyűlés összehívása

1.) A 3. rend lázadása
- XVI. Lajos újabb adókat akar kivetni, ehhez az országgyűlés jóváhagyása kell
- A király összehívja az országgyűlést (1789. Versailles)
- A 3. rend nem akarja megszavazni az adókat, hanem saját követeléseit akarja
megvalósítani: nemzetgyűlés létrehozása, vagyis
 a három rend közösen vegyen részt az üléseken
 rendenkénti szavazás helyett minden képviselő személyenként szavazhasson
- XVI. Lajos erre feloszlatja az országgyűlést

- A képviselők nem engedelmeskednek a királynak, hanem a labdaházba vonulnak -

esküt tesznek (labdaházi eskü):

 addig nem mennek haza, amíg nincs az országnak alkotmánya

2.) Alkotmány:
- Egy állam alaptörvénye. Meghatározza az állampolgárok jogait és
kötelességeit.
(Mindenkire egyformán kötelező – még a királynak is be kell tartania!)
https://prezi.com/ovvtcgv735yl/a-nagy-francia-forradalom-napoleon/