Anglia

1689 után
Bill of Rights
1689
A király nem teheti meg:
 Tilos a tv.-ek felfüggesztése, nem végrehajtása
 Tilos a parlament beleegyezése nélkül a tv.hozás
 Tilos a parlament beleegyezése nélkül az adókivetés
 Tilos különbíróság létrehozása
 Nem lehet a királynak békeidőben állandó hadserege
 Nem lehet megtagadni a petíciós jogot
 Protestánsok szabad fegyverviselése
 Képviselők mentelmi joga
 Szabad választások biztosítása
 Parlamenti szólásszabadság biztosítása
Act of Settlement
1701
 Trónöröklési tv. (I. György 1714-től, Hannoveri ház)
 Angol király protestáns
 Hadsereget csak a parlament beleegyezésével használhatja
külföldön
 Titokban nem hagyhatja el az országot a király
 A Titkos Tanács nélkül nem kormányozhat
 Hatalmi ágak szétválasztása
 Hatalmi ágakban csak a birodalom szülöttei működhetnek
Államforma

 Államberendezkedés formája:
- Monarchia
• abszolút monarchia
• alkotmányos monarchia

- Köztársaság
kormányforma

 Hatalmi ágak egymáshoz való viszonya milyen

- Tvhozó és végrehajtó hatalom viszonya
- Ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat
 Parlamentarizmus:
- Kormány a parlamentnek felelős
- Államfő (elnök/uralkodó) gyenge, protokolláris feladatkör,
miniszteri ellenjegyzés
 Parlamentáris kormányformák:
- parlamentáris köztársaság
- parlamentáris monarchia
kabinet

 Minisztériumok összessége
 Az államigazgatás irányítása az egyes minisztériumok
kezében
 Miniszterek politikai felelőssége
 Szűkebb kabinet, élén miniszterelnök
Kabinetrendszer
az angol minta alapján
 Végrehajtó hatalom: államfő gyenge
kormányfő erős
 Kormányfőnek van kabinetje, nem a kormánynak van
miniszterelnöke
 Kormányfő – parlamenti többség akarata alapján – államfő
nevezi ki
 A kormány tagjai parlamenti tagok is lehetnek
(hatalmi ágak szétválasztása????)
• Bizalmatlansági indítvány
Választási reformok

 1829. Lord John Russel indítványa: azokat a kerületeket,

melyekre nyilvános vesztegetést bizonyítottak, fosszák meg
a követküldés jogától és ruházzák azt a nem képviselt nagy
városokra. Az indítvány megbukott. (Rothadt kerületek)
1831/32. (első reformtv.)

 Első előterjesztés elutasítva

 Második előterjesztést /Alsóház: 608 képviselő szavazott, 1
szótöbbséggel/ elfogadják
- Freeholderek: ha
1. tv.esen örökölte, vagy
2. Jóhiszeműen birtokolta, vagy
3. Házasság, végrendelet, vagy hivatal útján nyerte el.
- Mindenki választó, kinek telke vagy háza után legalább 10
fontnyi a jövedelme;
-
- Copyholderek- 10 font jövedelem
- Háztulajdonosok, vagy bérlők – ha 10 font
- Haszonbérlők, ha 20 éve bérlők
- a választókat állandó névsorba írják össze.
- nem elégszik meg a tv. a kerületek igazságosabb
felosztásával, hanem a választók számát is növeli,
- Polgárságnak előnyös
- Tanácskozás közben feloszlatják a felsőházat
• Újabb módosítás
- 50 font évi bérletet fizető bérlők is választók, még ha rövid időre
szól is szerződésük. A rövid szerződésű bérlő legjobban függ
földesurától.
- Tory-párt: obstrukcióval akarják meggátolni a tv.javaslat elfogadását
- 1831. szept. az Alsóház harmadszor elfogadja a billt – Felsőház
nem
- 1832. július /2 év/ elfogadják a tv-t
- Lényeges változás nem lesz ennek alapján a parlament
összetételében
- 1858. aktív – passzív választójog közötti különbség megszüntetése
1867. (2. reformtv.)

- minden 21. életévét betöltött férfi választásra jogosult, ha

önálló háztartással rendelkezett (Household suffrage),
- az ún. középosztály alsóbb rétegei és a városi munkásság
számára is szavazati jogot biztosított.
1884. egységes választási törvény
(3. reformtv.)

- Anglia, Wales, Skócia és Írország számára egységes

- Férfi választók: 5 millió, a felnőtt lakosság 28,5%-a
- A nők csak 1918-ban kapnak választójogot
- Egy ember egy szavazat
- A városokban élő albérlőknek minden évben igazolniuk
kellett választásra való jogosultságukat, s ezt az eljárást
kiterjesztették a grófságokra is.
- Az 1867-es tv. rendelkezéseit kiterjeszti a mezőgazdasági
munkásokra
- 1885-ben elfogadott kapcsolódó tv. megvonta 79 olyan város
képviseletét, melynek 15 ezernél kevesebb lakosa volt.