Az 1848-as pesti forradalom

eseményei, az áprilisi
törvények
Előzmények

 1847-ben összeült Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés, de

csak mérsékelt reformokat fogadnak el (pl. ősiség eltörlése).

 1848 tavaszán egész Európában forradalmi hullám söpör végig

("a népek tavasza"). Februárban Párizsban kitör a forradalom,
majd a forradalom eléri a német és olasz területeket is, azután a
Habsburg Birodalmat!
• március 3. a magyar országgyűlés feliratot küld a királynak,
amelyben kötelező örökváltságot, közteherviselést, felelős
kormányt és alkotmányt követel a Habsburgoktól,
• március 13.: Bécsben kitör a forradalom - V. Ferdinánd
meneszti Metternichet, és megígéri, hogy alkotmányt ad ki
• március 15.: Pozsonyból országgyűlési küldöttség indul
Bécsbe, hogy személyesen adja át a feliratot a királynak
A pesti forradalom
• közben Pesten a „márciusi ifjak” tüntetést szerveznek
• a Pilvaxból indul, és néhány óra alatt többezres tömeg követi
őket
• Landerernél kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti Dalt
• elviszik a pesti városházához, majd a Várba, a
Helytartótanácshoz, ami elfogadja azokat

• este a korábban betiltott Bánk bánt játsszák a Nemzeti

Színházban
• március 17.: a király elfogadja a feliratot;

• István nádor kinevezi gróf Batthyány Lajost Magyaro.

miniszterelnökének
• április 7.: megalakul az első felelős magyar kormány
• tagjai: Batthyány Lajos (miniszterelnök),
Kossuth Lajos (pénzügy),
Széchenyi István (közlekedés és közmunkaügy),
Deák Ferenc (igazságügy),
Eötvös József (vallás és közoktatás),
Szemere Bertalan (belügy),
Mészáros Lázár (hadügy),
Klauzál Gábor (földművelés és ipar),
hc. Esterházy Pál (király személye körüli m.)
Az első felelős magyar kormány
• közben gőzerővel dolgozik az országgyűlés, néhány
hét alatt annyi fontos törvényt hoz, amellyel lerakja
egy új Magyarország alapjait
• április 11.: a király szentesíti az "áprilisi törvényeket",
ezzel Magyaro. törvényes úton átalakul modern
alkotmányos monarchiává
 Az április törvények
(feudális és rendi kiváltságok felszámolása)
• III. tc.: független, felelős kormány alakul
• - a királyi rendeletek csak valamelyik magyar miniszter
beleegyezésével (ellenjegyzésével) érvényesek;
• a kormány minden tettéért felelős az országgyűlésnek

• IV. tc.: népképviseleti országgyűlés évenként, Pesten

ülésezik
• - a király feloszlathatja, de ekkor 3 hónapon belül újat kell
összehívnia
 Cenzusos választójog: (lásd: forrás!)
• V. tc.: választójoga van mindenkinek, akinek eddig is volt, valamint
mindazon magyar állampolgárságú, 20. évüket betöltött férfiaknak, akik
teljesítik a köv. feltételek valamelyikét:
• saját ingatlan (300 forint értékű városi ház vagy föld, ill. 1/4
jobbágytelek) - földbirtokosok, parasztok;
• saját műhely vagy gyár - iparosok, vállalkozók;
• évi 100 forint biztos jövedelem - kereskedők;
• értelmiség;
• városi polgárok.
• választhatók mindazon 24. évüket betöltött magyar állampolgárságú
férfiak, akik tudnak magyarul
• VII. tc.: Magyaro. és Erdély egyesül=unió
• VIII. tc.: közteherviselés (nemesi adómentesség megszüntetése)
• IX. tc.: jobbágyfelszabadítás, azaz kötelező örökváltság állami
kárpótlással!
-jobbágyterhek (robot, tized, úriszék stb.) megszűnnek;
-Jobbágyok a jobbágytelkek tulajdonosai,
-a földesurakat az állam majd kárpótolni fogja (nincs tisztázva!)
• XVIII. tc.: sajtószabadság: eltörlik a cenzúrát
• XXII. tc.: nemzetőrség alakul - honvédelmi kötelezettség (20-50
éves, bizonyos jövedelemmel rendelkező férfiak)
két súlyos hiányosság:
• nem foglalkozott a nemzetiségekkel!
• nem tisztázták egyértelműen Ausztria, azaz a
Birodalom és Magyaro. kapcsolatát!
• Elvileg perszonálunió, csak az uralkodó személye
közös
• de! a külügy, hadügy, pénzügy továbbra is az uralkodó
kezében van, királyi felségjog!>>konfliktus Ausztria és
Magyarország között!!>>szabadságharc
Az áprilisi törvények voltak a modern Magyaro. első
alkotmánya!!Alkotmányos monarchia!
• Lerakták a polgári átalakulás alapjait
• Felszámolták a feudális és rendi jellegű kiváltságokat
• Törvényhozás: a népképviseleti országgyűlés
• Végrehajtás: a parlamentnek felelős kormány (a király
nevezte ki)
Források:
• „III. törvénycikk Független felelős minisztérium alakításáról
• 3.§ Ő Felsége, s az ő távollétében a nádor a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat
a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s
bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy
érvényesek, ha a Buda-pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratik.
• IV. tc. Az országgyűlés évenkénti üléseiről
• Az országgyűlés jövendőben évenként, éspedig Pesten tartandván üléseit, az
évenkénti ülésre az ország Rendeit Ő Felsége minden évben, s amennyiben a
körülmények engedik, a téli hónapokra hívandja össze.
• V. tc. Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról
• I. § Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, … kik a megyékben és szabad kerületekben az
országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Ezen kívül
• 2. § Az országnak s kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem
gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűtlenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem levő lakosa,
a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:
• a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 ezüst Ft. értékű házat vagy földet, egyéb
községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett I/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul, vagy
hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak.
• b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhellyel, vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral
bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.
• c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s
biztos jövedelmet kimutatni képesek.
• d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós
társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, és iskolatanítók, azon választó kerületben, melyben
állandó lakásuk van.
• e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leírt képességekkel nem bírnak is.
• 3. § Választható mindaz, aki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv
egyedül a magyar, megfelelni képes.
• VII. tc. Magyarország és Erdély egyesítéséről
• A magyar koronához tartozó Erdélynek Magyarországgal egy kormányzás alatti teljes egyesülését,
nemzetegység és jogazonosság tökéletes jogalapon követelvén, … ezeknek sikeresítésére határoztatik …
•
• VIII. tc. A közös teherviselésről
• Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai, minden közterheket különbség nélkül egyenlően és
aránylagosan viselik.
• IX. tc. ……Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgáltatások (robot).
Dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszűnnek.
• 1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi.
• 2. § Ő felsége a magán földesuraknak akkénti kármentesítése iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal
felérő tőkeérték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizetessék, a legközelebbi országgyűlésnek
részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar minisztériuma által előterjeszteni. (Részletek az
áprilisi törvényekből)”