2017. 10. 09.

Osztrák-Magyar Monarchia
létrejötte, a dualista rendszer
felépítése és működése
Húsvéti cikk

1865. április 16-án Pesti Naplóban Deák Ferenc név

nélküli cikke jelenik meg
Kiegyezési szándék jelzése
„Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása,
melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek
alárendelni. Másik czél pedig fentartása
Magyarország alkotmányos fennállásának,
jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio
pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből
többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd
fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul
megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű.”
 1865-68-as
országgyűlés

Régi Képviselőház (Olasz Kultúrintézet) Budapest, Bródy Sándor utca 8.

 Kiegyezési bizottság

• 1866 tavaszán Andrássy Gyula vezetésével

képviselőház 67 fős bizottsága dolgozott a
kiegyezésen, de ez túl sok.
• Alakult belőlük egy 15 fős bizottság, pár
hónap munkával törvénytervezet
• Deák Ferenc és bizalmasa Csengeri Antal
fogalmazták meg a tervezetet, 1866 nyarára
készül el.

1867. évi XII. törvénycikk
„A magyar korona országai
és az Ő Felsége uralkodása
alatt álló többi országok
között fenforgó közös érdekü
viszonyokról, s ezek
elintézésének módjáról”
• „1. § Azon kapcsolat, mely egyrészről a
magyar korona országai, másrészről Ő
Felségének többi országai és tartoményai
között jogilag fennáll, az 1723:I., II. és III.
törvénycikkek által elfogadott pragmatica
sanctión alapszik.”
• Miniszterelnököt a király nevezi ki
• Közös ügyek megállapítása, ezek intézésére
delegációk, delegációkat részletesen szabályozza
• Magyarok maguknak tartják fenn az újoncmegajánlás
jogát
 • 1. § Az arány, mely szerint a pragmatica
sanctio folytán az 1867:XII. törvénycikkben
közöseknek ismert államügyek költségei a
magyar korona országai és Ő Felsége többi
1867. évi XIV. törvénycikk országai által viselendők, az idézett
törvénycikk 19. és 20. szakaszában körülirt
azon arányról, mely szerint a módon kölcsönös egyezmény utján, a magyar
magyar korona országai az 1867. évi korona országaira nézve 30, s Ő Felsége többi
XII. törvénycikkben a sanctio országaira nézve 70 százalékban állapittatik
pragmatica folytán közöseknek meg.
• 2. § Ezen hozzájárulási arány, szintén a
ismert államügyek terheit ezentúl magyar korona országai és Ő Felsége többi
viselik országai közös megállapodása szerint, 10 évig
marad érvényben, és pedig 1868. évi január 1-
től 1877-dik évi deczember 31-éig.
 1. § Miután már az 1848-ik évi kolozsvári I.
törvénycikk által Erdély minden lakosa
nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül,
egyenjogúnak nyilváníttatott; s Erdélynek
minden ezzel ellenkező törvénye eltöröltetett: az
eddig létezett politikai nemzetek szerinti területi
felosztások, elnevezések, s az ezekkel
összekötött előjogok és kiváltságok, a
1868:XLIII. törvénycikk mennyiben valamely nemzetiséget mások
kizárásával illettek volna, megszüntettetnek; és
Magyarország és Erdély az egyesült Magyarország és Erdély összes
egyesitésének részletes honpolgárainak egyenjogúsága, polgári és
szabályozásáról
politikai tekintetben ujabban is biztosittatik.

Korrábban:Az erdélyi országgyűlés deklarálta, hogy 1848-ban

törvényesen kimondták az Uniót, ezért az erdély országgyűlés
jogszerűen már nem is létezik.
1868. évi XLIV. törvénycikk a nemzetiségi
egyenjogúság tárgyában
• Hivatalos nyelv a magyar, de az alsófokú
közigazgatásban és bíráskodásban előírták a
nemzetiségek nyelvhasználati jogát
• Nincs szabályozva a törvénybetartatása
• „Minthogy Magyarország összes
honpolgárai az alkotmány alapelvei
szerint is politikai tekintetben egy
nemzetet képeznek, az oszthatatlan
egységes magyar nemzetet, melynek a
hon minden polgára, bármely
nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú
tagja”
1868: XXX. törvénycikk horvát-magyar
kiegyezés
• Elnevezés: Horvát-Szlavón-Dalmátország • Horvát-magyar közös ügyek pl:
• Magyarország és Horvátország egy államot újoncmegajánlás, pénzügyek – adók,
államadósság, pénzrendszer, bankjegyek –
képez, csak egy koronázás van, ami
Horvátországra is érvényes váltó- és bányajog, közlekedés,
kereskedelem, hajózás, ipar, állampolgárság,
• Magyar országgyűlésben képviselete van a idegenrendészet, és az ezekre vonatkozó
horvátoknak (29 képviselő – képviselőházba, pénzügy
2 képviselő – főrendiházba 1 fő -
Önállóak:
delegációba)
• Belső jövedelmeinek 45%-át belső
• Horvátország élén bán áll, önálló ügyeit
szükségleteire fordíthatja
Zágrábban székelő hivatalok intézik.
• belügyekben
• Horvát nyelvhasználat a belső
közigazgatásban
Osztrák-Magyar
Monarchia
államszerkezete
Köszönöm a
figyelmet!