A személyek joga a polgári

kori magyar jogrendszerben

Magyar alkotmány- és jogtörténet 2.
Dr. Balogh Judit e. docens
DE ÁJK Jogtörténeti Tanszék
2 Általános jellemzők
A magyar rendi magánjog jellemzői
• Szokásjogi meghatározottság
• Werbőczy István Hármaskönyve
• A (nemesi) rendi állás meghatározó
• Erős vagyonjogi szemlélet
• A vagyon hármas kötöttsége
jellemző (korona =
adományrendszer, nemzetség =
ősiség, földesúr = úrbériség)
• A szabályanyag tagolása utólagos
és önkényes (pandektarendszer)
A polgári kori magánjog jellemzői
• Szokásjog visszaszorulóban
• új formái: bíró alkotta jog és
jogtudomány
• Törvényi (jogszabályi)
meghatározottság, kodifikációs
törekvések
• Jogegyenlőség – némi kivétellel
• Nem jellemző prioritás
• Alapelv a tulajdon szentsége
• Alapelv a szerződés szabadsága
• kötés szabadsága
• forma szabadsága
• tartalom szabadsága
• A szabályanyag tagolása tudatos,
jogalkotói munka
3 A polgári kori magánjog kialakulása
Alapja:
 1848:IX. tc. az úrbéri viszonyok megszüntetéséről
 1848:XV. tc. az ősiség eltörléséről
+ a jogegyenlőség (expressis verbis nincs kimondva 1848-ban)

DE: 1848. évi törvények 2. csoportja: csak eltüntet valamit, nem teremt újat!
 Kell valami megoldás:
- XV. tc. (1): „A ministerium…a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni, és ezen
törvénykönyv javaslatát a legközelebbi országgyűlés elibe terjesztendi.” – Frank
Ignác, Deák Ferenc IM, kodifikációs osztály: Szalay László
- Átmeneti részleges rendezés: ősiségi pátens, úrbéri pátens (1852. nov. 29.):
kötöttségektől mentes földtulajdon deklarálása (előbbi a háramlási jogot –
adományrendszert – és az ősiséget, utóbbi az úrbéri kötöttséget törli el)
4 A polgári kori magánjog kialakulása
- OPTK hatálybaléptetése (1853. május 1.), de marad hatályban
némi régi jog a visszaható hatály tilalma + a kivételek miatt. → Az
alaki jog szempontjából elvágja a szerves hazai jogfejlődést.

- (1860) 1861: OBÉ → ITSZ. Ősiségi pátens és az OPTK (telekkönyv)

további hatálybantartása

- Magánjogi törvénykönyv kidolgozásának terve 1863:

magánszemélyek (Horvát Boldizsár, Tóth Lőrinc) – akár az OPTK
alapján, de a tradicionális szokásjog figyelembevételével!
(Államtanács elvetette)

- Kiegyezés után: újra kodifikációs célkitűzések (Hoffmann Pál,

majd: bizottság)

- Eredmények: 1875: KT, 1877: gyámi tv., 1894: HT és egyházpolitikai

törvények, 1900: Ptk-tervezet, stb.
5 Magánjogfejlesztő tényezők
 I. Törvények
• Sok (német) fordítás
• Kereskedelmi jogban a legjelentősebb (pl. KT a magánjog mögöttes
törvényévé válik)
• Emellett: váltótv. (1876:XXVII. tc.), Csődtv. (1881:XVII. tc.), szabadalmi
tv. (1895:XXXVII. tc.), védjegytv. (1890:II. tc.), csekktv. (1908:LVIII. tc.)
• Egyéb: gyámi tv. (1877:XX. tc.), HT (1894:XXXI. tc.), állami
anyakönyvezés (1894:XXXIII. tc.)
 II. Kodifikációs tervezetek
• 1871: Hoffmann Pál: Általános rész
• 1880-85: résztervezetek (kivéve: családjog)
• 1900: első (komplex) tervezet
• 1913, 1914, 1916: új szövegezési kísérletek, tervezetek
• 1928: Magánjogi törvényjavaslat (Mtj.)
6 Magánjogfejlesztő tényezők
 III. Bírói gyakorlat
• Örökjog, tulajdonjog, családjog: régebbi magyar szabályok
„átmentése”
• Kötelmi jog, kereskedelmi jog: Optk. és német átvétel

 IV. Jogtudomány
• Magyar „történeti jogi iskola”: Frank Ignác, Wenzel Gusztáv,
Herczegh Mihály, Suhayda János)
• Polgári radikálisok: Dell’Adami Rezső, Teleszky István
• A századfordulótól: Grosschmid Béni, Szászy-Schwarz Gusztáv, majd
Szladits Károly
Debrecen: Tóth Lajos, Nizsalovszky Endre
7 Személyek
Természetes személy Jogi személy
Ember pl. kereskedelmi társaságok
fizikailag létező állandó és megengedett célra
irányuló szervezet
testi/morális/jogi realitás Realitáselméletek
önállóan cselekvő fikciós elmélet
(indeterminista szemlélet) célvagyon-elmélet
Egyén személyösszesség vagy
(közösségben is az egyén számít vagyonösszesség
jogilag)
jogai a cselekvéseinek (akaratának) nem tud önállóan cselekedni,
függvényei nincs „akarata”
magatartását jogi normák (is) jogi normák összessége határozza
befolyásolják (de nem ezektől tud meg, amely több embernek
cselekedni) valamely közös célra irányuló
kölcsönös magatartását szabályozza
8 A személy jogképessége
 Jogegyenlőség tényleges tartalma = egyenlő jogképesség

 Első törvényi megjelenése Magyarországon: Optk. 16. §

 Jelentése: a személy jogok és kötelezettségek alanya lehet.

 Jellemzői:
• Általános
• Egyenlő
• Feltétlen
• Élveszületéstől a halálig tart. (De: ismert a méhmagzat feltételes
jogképessége)
9 A személy jogképessége
 Rendi tradíciók továbbélése mégis:
• Nők férjhezemenetelükig gyámság alatt állnak (1874:XXIII. tc-ig. Ezután
a 24. életévük betöltésével a teljeskorúak minden jogát megkapják)
• Hajadoni jog, hitbér, jegyajándék, hozomány, özvegyi öröklés és
közszerzemény: női különjogok fennmaradnak
• Honosok és idegenek ingatlanszerzése: viszonosság (nk-i jog)
intézménye lett
• Vallási különbségek: gyermekek vallásánál megmaradnak – még 1894
után is, DE nincs kihatása a jogképességre
• Nemes és nem nemes közti különbség is megmaradt: pl. hitbizománya
csak nemesnek lehetett, hitbér csak nemes nőt illethetett, nemes
vérdíja magasabb maradt
• XX. század: ezek a különbségek megszűnnek. (Mtj. 8. §: Minden ember
jogképes.)
10 A holtnak nyilvánítás
 A jogképesség kezdete és vége ténykérdés, közokirat igazolja
(anyakönyvi kivonat).
 De ha ilyen nincs: pótolni kell: Mtj. 39. §. (Optk-ból ered!) (Rendiségben
csak akkor lehetett halálról beszélni, ha megvolt a holttest.)
 A bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja az eltűntet:
1. ha születésétől 70 év telt el és 5 év óta híre veszett, vagy
ha születésétől 30 év telt el és 10 év óta híre veszett;
2. ha háborúban vett részt, annak folyamán tűnt el, azóta híre veszett, és a
békekötés napjától, békekötés hiányában pedig annak az évnek végétől,
amelyben a háború bevégződött, 3 év telt el;
3. ha hajótörést szenvedett vagy más életveszélyben forgott, híre veszett, és annak
az évnek végétől 3 év telt el.

42. § A holtnaknyilvánítás előtt az eltűntnek életben léte mellett szól a vélelem addig
az időig, amelyet az előbbi § szerint más adatok hiányában a holtnaknyilvánító
ítéletben a vélelmezett halál idejéül kell megállapítani. Ha ezt az időt csupán nap
szerint lehet megállapítani, az eltűntről az a vélelem, hogy e nap végéig élt.
11 A holtnak nyilvánítási eljárás
 Peren kívüli eljárás, utolsó lakhely szerinti járásbíróságnál. Az
kezdeményezheti, akinek érdeke fűződik hozzá.
 Hirdetmény egy évre kifüggesztve + országos napilapban 3X.
 Ha nincs jelzés életbenlétéről (vagy eltűnését követően későbbről):
ítélet:
• a halál időpontja az a időpont, amikor utoljára látták és
• helye az a hely, ahol utoljára látták.
 Mtj. 40. § A holtnaknyilvánítottról az a vélelem, hogy meghalt abban az
időben, amelyet a holtnaknyilvánító ítélet halála idejéül megállapít. Ha a
halál ideje csupán nap szerint van megállapítva, e nap vége a halál
időpontja.
 DE: Megdönthető vélelem!
 Jogkövetkezmények: mint a halálkor.
 Ha a holtnak nyilvánított hazatért: hatályon kívül helyezik a holttá nyilvánító
ítéletet, in integrum restitutio – kivéve: ha az „özvegy” új házasságot kötött
(ő választhat).
12 A cselekvőképesség
 Fogalma: az ember azon képessége, hogy saját tényeivel, magának vagy
másoknak jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

 Jogszabályi alap: 1877:XX. tc. 1-10. §§ + Mtj. 9-17. §§. (tkp. egyezik a rendivel +
kiskorúság meghosszabbítása az Optk-ból)

 Befolyásolja: (ennyi marad)

• Életkor (kicsit ideértve a nemet is: „házassággal a nők…”),
• elmeállapot (ítélet és állapot is)

I. Cselekvőképtelen:
• 0-12 éves
• 12 fölött is, elmebaj, múló elmezavar vagy öntudatlanság állapotában
• Vagy ilyen miatti gondnokság alá helyezés hatálya alatt. (Mert akaratelhatározásra
képtelen.)
13 A cselekvőképesség
II. Korlátozottan (Mtj.: „korlátoltan”) cselekvőképes:
• 12-24 éves
• 24 fölött is, ha gondnokság alá helyezték.

III. (Korlátlanul) Cselekvőképes: (az Mtj. „alapkategóriája”)

• 24. évtől (= nagykorú) (kivéve: kiskorúság meghosszabbítása: Opk-ból)
De hamarabb is (1877:XX. tc. 4-6. §§):
• nők férjhezmenetelükkel (1874.)
• 18. évtől nemre tekintet nélkül, ha a gyámhatóság nagykorúsítja, ha
- ügyei vitelére képes, vagy
- ha apja v. gyámja beleegyezésével önálló iparba kezd
• 20. évtől, ha a gyámhatóság jóváhagyja, hogy apja
„1. a kiskorúnak vagyonát ennek szabad rendelkezésre átadja, vagy
2. beleegyezik abba, hogy ez önálló háztartást alapítson.” (erkölcsös életet él,
elmeállapota normális, nem tékozló). Az eljárást az árvaszék folytatja le.
14 Az életkorhoz fűződő joghatások
 I. A cselekvőképtelen semmilyen érvényes jognyilatkozatot nem tehet, de
ő is köthet a mindennapi forgalomban előforduló olyan csekélyebb
jelentőségű jogügyleteket.
Atyai (ennek hiányában gyámi) hatalom alatt áll.

 II. A kcsk: törvényes képviselője hozzájárulásával köthet szerződéseket, de

ő is önállóan köthet
• Ingyenes és rá nézve teherrel nem járó szerződést;
• a mindennapi forgalomban előforduló olyan csekélyebb jelentőségű
jogügyleteket;
• ha 14. életévét betöltötte és saját keresettel rendelkezik, keresménye erejéig
szabadon vállalhat kötelezettségeket.
Kiskorúsága idején gyámság, nagykorúsága után gondnokság alatt áll.

 III. A cselekvőképes bármilyen szerződést szabadon, önállóan köthet meg,

jognyilatkozatot tehet.
15 A jogi személy
 Fogalmának meghatározása nehéz; korábban nem sikerült, így negatív
meghatározást alkalmaztak:
Jogi személy minden jogalany, ami nem természetes személy.
 Ma sincs egységes jogi személy-meghatározás.
 Jogi személy: elismert és megengedett célra irányuló szervezet, amelynek
tagjaitól elkülönített vagyona van.
Első megközelítés: IV. Ince pápa (XIII. század)
Kifejezés: német jogtudományból: Gustav Hugo (1798), Georg Arnold Heise
(1807), elterjesztése: Freidrich Karl von Savigny
(Optk.: moralische Person) Mo-on először: Frank Ignác: jogi fikciós személy.
Törvénykönyvben: ALR (1794), Optk. (1811), BGB (1896), ZGB (1926)
Mo-on: törvényben nincs, az Mtj. elismeri szokásjogi alapon.
Általános felfogás: bár nem ember, úgy kell tekinteni, mintha ember volna.
16 Jogi személy-elméletek

 realitáselméletek: minden esetben valamilyen reális mozzanattal

rendelkeznek (Gierke, Zittelmann, Binder, Saleilles)

 fikciós elméletek:a jogi személy nem jogalany, de úgy tekintik, mint ha az

lenne (Savigny, Puchta, Kierulff, Bierling)

 vagyoni elméletek: a vagyon a jogi személy meghatározó eleme

(Windscheid: alanytalan jogok, Brinz és Szászy-Schwarz: célvagyon-elmélet,
Kelsen: több embernek közös célra irányuló kölcsönös magatartását
szabályozó normák összessége, Moór Gyula: beszámítási elmélet)

 szocialista elméletek: ideológiai harc a burzsoá jogtudomány ellen (Eörsi

Gyula: kollektív struktúra-elmélet, Világhy Miklós)
17 A jogi személy jogképessége

 A jogi személy jogképessége alapján minden jogviszony alanya lehet

kivéve azokat, amelyeknek természetüknél fogva csak az ember lehet az
alanya (Mtj. 44. §).
• Ebből következően nem értelmezhető pl. a házasság.

 Különös korlátok az ingatlanszerzés tekintetében:

• Jogi személy mezőgazdasági és erdőingatlant csak a földművelésügyi
miniszter engedélyével szerezhetett.
• Be nem vett vagy elismert felekezetek ingatlanszerzési képességét
imaházakra, oktatási, nevelési és jótékonysági intézetekre korlátozták.
18 A jogi személy cselekvőképessége
A polgári korszak magánjoga nem vizsgálja, mert a jogi személy a képviselői
(tehát emberek) révén teszi meg jognyilatkozatait.
 Mtj. 45. § A jogi személyek a törvény és szervezeti szabályaik korlátai között
cselekvőképesek, ha az ehhez szükséges szerveik törvényszerűen ki vannak
rendelve.
 A jogi személy nevében és képviseletében szerződés kötésére és egyéb
jognyilatkozat tételére, valamint más jogcselekmények végzésére a jogi
személynek erre rendelt szervei hivatottak.

Az Mtj. két jogi személlyel foglalkozik részletesen:

 Egyesület (49-76. §§)
• Személyegyesítő
• Min. 7 személy, írásban, alapító okirattal
 Alapítvány (82-106. §§)
• Vagyonegyesítő
• Írásban, kormányhatósági felügyelő szerv engedélyével, intéző szerv kijelölésével
19 A jogi személyek csoportosítása

 Magánjogi jogi személyek

(Vagyoni forgalomban való részvételük miatt ismeri el a jogrendszer)
• KT-ben elismertek (formakényszer!): kkt., bt. rt., szövetkezet
• 1930:V. tc.: Kft.
• Mtj-ben elismertek: egyesület, alapítvány

 Közjogi jogi személyek

• államkincstár
• törvényhatóságok
• Magyar Tudós Társaság (MTA)
• egyházi jogi személyek