Alkotmányjog

• az alkotmányjog a közjog meghatározó ága

• ahogyan a közigazgatási jog, pénzügyjog, büntetőjog is → közérdek ügyei
• mivel a közjog szabályai cogensek, ezért alá-fölé rendeltségi viszony áll fent
• szankcióbeli differencia – különféle büntetések
• közjogban nem igazán lehet helyettesíteni a személyes jelenlétet
• nem mindig tiszta a közjog és magánjog elhatárolódása, néha akadályokba ütközik
• állam= lakosság, terület, főhatalom
• tiszta alkotmányjogi norma pl. a köztársasági elnökkel kapcsolatos szabályok
• az Alkotmány a hatalom korlátjait mutatja meg (a nemzetközi joggal együtt!)
• a mai értelemben vett kifejezés a polgári forradalmak óta létezik
• az Alkotmány kulturális dokumentum is → kohézió a polgárok között:
• összeköt minket a nyelv, történelem, vallás, ránk jellemző építészet stb.
• az Alkotmány semlegessége vita tárgya – kell-e értéktartalom egy alaptörvénybe?
• Az Alkotmány primátussal rendelkezik a jogban
• visszamenőleg nem lehet jogot alkotni, de kedvezményt lehet adni
• Az Alkotmánynak vannak kútfői: szokások, AB határozatok
• az államfő szokás szerint annak adja a kormányzást, aki képes kormányt alakítani
• de szokás az is, hogy a házelnökkel szemben jobbra a kormány, balra az ellenzék ül
• alkotmányfejlődési irányok: angol – íratlan alkotmány, magyar – írott alkotmány
• az angol alkotmány Westminster szupremációjára épül (és a bírósági precedensekre)