A kiegyezés

1., Előzmények:

- 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás

▪ Haynau „véreskezű hóhér” - 1849. október 6. (13 aradi vértanú kivégzése + Batthyány Lajos
miniszterelnököt Pesten)
- Haynau menesztése (1850) -> neoabszolutista kormányzás (újabszolutizmus) – Alexander Bach (belügyminiszter)
▪ Bach-korszak (1850-1859)
● cél -> Mo. Beolvasztása a birodalomba
● rendi közigazgatás kiiktatása, polgári állam létrehozása
● megyerendszer helyett kerületek, számszerint 5 + hozzácsatolt területek leválasztása
● jobbágyfelszabadítás, gabonakonjuktúra, külföldi tőkeáramlás
● csendőrség, besúgóhálózat -> a rendszer fenntartását teszik lehetővé
- Az ellenállás formái:
▪ nyílt -> összeesküvések, merényletek
▪ passzív -> állami intézkedések (adó, hivatalvállalás) bojkottálása
▪ emigráció – pl. Kossuth Lajos, külföldről politizál – Cassandra levél

- Külpolitikai kudarcok:

▪ 1853-56 Krími háborús vereség + orosz szövetségesek elvesztése

+ pénzügyi csőd -> nyitás
▪ 1859 Solferinoi vereség
▪ / 1866 Königgrätzi csata – végső elhatározás a kiegyezésre /
- Nyitás a konzervatívok felé -> 1860 októberi diploma -> 48 előtti állapotok visszaállítása
▪ (konzervatíok: Deák Ferenc és a vezető réteg – később Felirati párt)
▪ vármegyék újraszervezése
▪ magyar államnyelv
▪ korlátozza a magyar önállóságot, még adómegszavazási jog sincs
▪ kudarc -> nyitás a centralizációt akaró liberálisok felé
● februári pátens
o erősítette a birodalmi központosítást és az alkotmányos vonásokat
o egyöntetű elutasítás
▪ mind az alkotmányosság korlátozását,
▪ mind a birodalom föderális felépítését

- elutasítása -> törés az országgyűlésben

▪ Deák Ferenc és hívei -> Felirati párt – tárgyalási szándék
▪ Teleki László -> Határozati párt – határozott elutasítás
- hiábavaló előny, Teleki öngyilkos -> Deákék többsége
- 1861-65 Provizórium – „átmeneti korszak”
▪ Ausztria a létrejövő nemzetállamok mellett csak szilárd belső viszonyok segítségével képes nagyhatalom
maradni
- a magyar vezető réteg nem sokáig bírja a passzív ellenállást
▪ 1865 Deák húsvéti cikke
● Pragmatica Sanctio alapján kiegyezési javaslat

2., 1867 – A kiegyezés:

- célok
▪ Birodalom megtarthassa a nagyhatalmi státuszát
▪ Mo.-nak a lehető legszélesebb körű önállóság biztosítása
- Andrássy Gyula magyar miniszterelnök aláírásával létrejön a kiegyezés
- 1867. június - Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák
- létrejön a dualista monarchia – Osztrák-Magyar Monarchia
▪ kétközpontú alkotmányos monarchia
▪ közös uralkodó, közös ügyek:
 ● hadügy
● külügy közös minisztériumok ellenőrizték (60 fős delegációk)
● pénzügy
▪ hadsereg vezetése az uralkodó kezében
▪ előszentesítés joga
▪ Mo. a közös ügyeken kívül teljes önállósággal rendelkezett
● felelős kormány alakul
● cenzusos választójog alapján választják az országgyűlést
● Mo.-t és Erdélyt egyesítették

11.osztályos tankönyv, 71/5. ábra

3., Gazdasági kiegyezés:

- 10 évente újra lehet tárgyalni

- mindkét ország jelentős önállóságot élvez
▪ kivetett adók
▪ az adók elköltése
- közös vámterület, közös valutával
- biztosított tőke és munkaerő szabadáramlás
- közös ügyek anyagi fedezések méltányos aránya – 70%-30%
- osztrák államadósság kérdése
- a kiegyezéssel Mo. lemond a teljes függetlenségről
- egységes piac

4., 1868:

- Nemzetiségi törvény:
▪ Nemzetállam kiépítését folytathatjuk a kiegyezést követően
▪ Külön törvényben szabályozzák a nemzetiségeket
● elutasítja a területi autonómiát és a nemzetiségek kollektív jogát
● egyéni szabadságjogok alapján nemzetiségi jogokat biztosítanak, széles körű anyanyelvhasználat
● nem kielégítő, de nemzetközi összehasonlításban haladó
- A horvát-magyar kiegyezés:
▪ egyedül a horvátokat ismerik el nemzetiségként
▪ meghagyják a tartomány területi autonómiáját
▪ egyesítik Szlavóniával és Határőrvidékkel
● így jön létre Horvátország saját gyűléssel
▪ végrehajtó hatalom élén a bán áll

5., Viták a kiegyezésről:

- Kossuth Lajos
▪ emigráció után külföldről politizál
▪ Dunai Konföderációs terv - 1862
● Két probléma: nemzetiségi kérdés, európai egyensúly
● Megoldás -> térség kisebb államaival szövetségi államot kell alkotni
● Megvalósíthatatlan, de tudatosítja a vezető rétegben a lehetőségeket
▪ Cassandra-levél
● a görög mitológiában Cassandra egy királylány, akinek a véleményét figyelmen kívül hagyják –
szimbolikus
● alkotmányos állami élet alapjának hiánya
● közös hadsereg -> nemzet halálát látja ezekben
● nem felelős birodalmi kormány megkérdőjelezése
● Deákot már nem tudja befolyásolni -> híveihez szól
- Arany János – Walesi bárdok című balladája is a kiegyezést kritizálja