A dualizmus kialakulása és rendszere

A neoabszolutizmus kudarca
Bach-korszak (1851-59) – az osztrák belügyminiszterről, Alexander Bachról elnevezve
A levert szabadságharc után célja volt a koronának beolvasztani Magyarországot a birodalomba
Ebben az időszakban teljesen átalakították Magyarország közigazgatási rendszerét: az országról
leválasztották Erdélyt, a Bánságot, Horvátországot és a Határőrvidéket
A fennmaradó országrészt öt kerületre osztották (Pest, Pozsony, Kassa, Sopron, Nagyvárad) és
eltörölték a vármegye rendszert
A magyarság ellenállást fejtett ki a rendszer ellen:
aktív ellenállás - merényletekkel és lázítással próbálkoztak, eredmény nélkül Ű
passzív rezisztencia – Deák Ferenc vezetésével – a magyar nemesség nem vállalt szerepet az állam
működésében, megpróbálja elkerülni az adófizetést – ez sem volt fenntartható
1859-re különböző tényezők miatt a rendszer fenntartatlanná válik a kormányzatnak is
- pénzügyi vonzata van a folyamatos katonai adminisztrációnak
- krími háború, franciák elleni vereség -> politikai elszigetelődés
A kiegyezés előzményei
1860-ban októberi diploma – Ferenc József részlegesen visszaállítja az 1847-es alkotmányt – újból
vármegyék és országgyűlés
1861 – februári pátens – központosított birodalom -> birodalmi gyűlés (aránytalanul kevés követ)
-> Magyarország 85, Erdély 26
-> ellenállás, az 1861-es országgyűlés visszautasítja
Az 1861-es országgyűlésen megalakul a Határozati Párt (ami határozatban akarja elutasítani, ez a
radikálisabb megoldás) és a Felirati Párt (ami feliratban, jogszabályi keretek között)
A Határozati Párt megoldása volt népszerűbb, de a szavazás előtti a vezetője (Teleki László)
öngyilkosságot követett el, így a Felirati Párt akarata érvényesült
- ’48-as képviselők újraválasztása
1861-65 provizórium
A Habsburg Birodalom vereséget szenvedett Poroszországgal szemben 1866-ban, Ferenc Józsefnek
szüksége volt a stabil politikai háttérre országában
Deák Ferenc 1865-ben – Húsvéti Cikk
- ugyanebben az évben országgyűlés, ahol elkezdődtek a tárgyalások
Mi volt a magyar minimum követelés?

 az ország területi egysége az elcsatolt tartományokkal

 saját alkotmányosság önálló belüggyel és felelős kormánnyal
 nincs birodalmi gyűlés
Mi volt a német minimum követelés?

 egység a nagyhatalmi státusz megtartásához

 egységes külpolitika és hadügyminisztérium
A kiegyezés a gyakorlatban
dualista alkotmányos monarchia
két egyenrangú részből álló birodalom: Ausztria és Magyarország
Három közös ügy közös miniszterekkel (mindig 2:1 arányban osztrák oldalra)
- külügy
- hadügy
- pénzügy
Két 60 fős delegáció tárgyalt a közös ügyekről
Mind Bécsben, mind Budapesten külön kormányzat volt
Az uralkodó jogai: legfőbb hadúr, miniszterelnökök/miniszterek kinevezése, országgyűlés feloszlatása
Gazdasági kiegyezés
gazdasági tekintetben széles önállóság (adóztatás, költségvetés)
közös ügyek költségeit kvóta alapján
kezdetben: Ausztria 70%, Magyarország 30%
-> ezt 10 évente újratárgyalják, a későbbiekben növekszik Magyarország aránya
közös valuta, szabad tőke- és munkaerő áramlás, vámunió, közös mértékegységek
Első miniszterelnök: Andrássy Gyula
pozitív <-> negatív vélemények – reális kompromisszum
egyéb
1868-ban horvát kiegyezés – magyar félen belüli önállóság
- közösségi jogok, szábor (önálló országgyűlés)
- magyar kormányban volt horvát miniszter
1868 – nemzetiségi és népiskolai törvény
- Eötvös József
- a korszak legliberálisabb nyelvi törvénye
- a magyar országgyűlés a törvényeket nemzetiségek nyelvén is deklarálja
- hivatalos kommunikáció a terület többségi nyelvén
- állami iskola: helyi nagyobb közösség anyanyelvén
- községek – nemzetiségi nyelv 20%