A dualista állam

Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták Budán a Mátyás templomba 1867.

júniusában. Létrejött az Osztrák Magyar Monarchia. Dualista állam lett a két
független államból álló államszövetségéből. Két központja volt Pest-Buda és
Bécs. Közös volt az uralkodó, aki Ferenc József volt. Magyarország államformája
alkotmányos monarchia volt. Az Osztrák Magyar Monarchia közös ügyei voltak
a hadügy, külügy és az ezekre fordított pénzügy. A közös ügyeket a közös
minisztériumok irányítják. Volt 60 magyar és 60 osztrák képviselő, akit
delegálhattak az országgyűlésbe és ők ellenőrzik a közös ügyeket. Ők nem
tanácskoznak együtt csak írásban kommunikálnak. Közös volt a hadsereg,
aminek a vezérnyelve a német. Mindkét országnak volt külön országgyűlése és
kormánya. A magyar országgyűlés népképviseleti országgyűlés volt és
kétkamarás. Volt egy főrendiház, akiknek a tagjai az arisztokraták és a főpapok
voltak a másik a képviselőház volt, aminek a tagjai a választott képviselők
voltak. Az uralkodónak voltak különleges jogai. A hadsereg főparancsnoka volt
és ő dönt a hadsereg dolgairól. A legfontosabb joga az előszentesítési jog volt a
lényege az volt, hogy még a tárgyalás előtt be kellett mutatni a
törvényjavaslatokat az uralkodónak. A gazdaság kiegyezés 10 évre szólt az
osztrákok és a magyarok között és 10 évente megújították. Meghatározó volt a
kvóta, ami azt jelentette, hogy a közös pénzügyekből való részesedés. A közös
költségek 70%-át Ausztria és 30%-át Magyarország fizette. Közös a valuta és
közös a vámterület jön létre. Elöször az osztrák-magyar forintot vezették be
utána 1892-től a korona lett a fizetőeszköz. Szabad a tőke és a munkaerő
áramlás. A kiegyezés reális kompromisszum volt. A kiegyezés hátránya a
dualista rendszer nem változható. A kiegyezés előnye az volt, hogy
Magyarországon a gazdasági fellendülés megkezdődött. Kossuth Lajos ekkor
megírta a Kasszandra-levelet Deáknak, ami arról szólt, hogy Deák ellenzi a
kiegyezést és azzal vádolja, hogy feladta a magyar értékeket, azaz az áprilisi
törvényeket.