A fegyveres harc kirobbanása,

a védelem megszervezése
 A SZERB FELKELÉS
A Határőrvidék magyar irányítás alá került. A szerbek először autonómiát, majd
a karlócai kongresszuson (1848. május) már önálló szerb tartomány kialakítását
követelték, amely jelentős magyar, német és román lakosságú területeket is magába
foglalt volna. A magyar kormányzat elutasítása → a szerbek támogatást kaptak a
császári hadseregtől, Szerbiából önkéntesek ezrei érkeztek, a bécsi kormányzat au-
tonóm Vajdaság megalakítását ígérte nekik → szerb felkelés. A szerb felkelők rá-
törtek a Délvidék vegyes lakosságú, védtelen falvaira (1848. június).

 
AZ ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSE AZ UDVARRAL
Az osztrák kormány több kísérletet tettek a magyar had- és pénzügyminisztéri-
um felszámolására. A magyar vezetés ragaszkodott a két minisztériumhoz. → Az
osztrák kormányzat nyíltan nem lépett fel a magyarok ellen, inkább a magyarok-
kal szembekerülő nemzetiségeket kívánták felhasználni céljaik érdekében.

A belső problémák (pl. a jobbágyfelszabadításhoz köthető elégedetlenség) leküz-

déséhez, a szerb felkelés leveréséhez a magyar kormánynak megbízható hadse-
regre lett volna szüksége, de az osztrák kormány nem volt hajlandó hazaküldeni a
magyar ezredeket → a miniszterelnök elrendelte tíz honvéd zászlóalj = magyar
reguláris csapatok felállítását (1848. május).

Kossuth pénzügyminiszter a honvédelem

anyagi hátterének biztosítása érdekében
önálló magyar papírpénzt bocsátott ki.

Az új magyar pénz, a forint(Kossuth-bankó)

A nyár közepén összeülő népképviseleti
országgyűlés Kossuth javaslatára a külső
támadástól tartva megszavazott 200 000
újoncot → az udvar és a magyar kormány
viszonya egyre ellenségesebbé vált.

A zentai csata
 A NEMZETISÉGI KÉRDÉS ELMÉRGESEDÉSE
Az ország nemzetiségi lakossága lelkesedéssel fogadta a jogegyenlőség bevezeté-
sét és a jobbágyfelszabadítást. Vezetőik nemzeti gyűléseket hívtak össze. A gyűlé-
seken elfogadott kiáltványokban megfogalmazódott az igény, hogy nemzetiség-
ként külön jogokat is kapjanak
(ennek legmagasabb foka a nemze-
tiségi autonóm terület).

A magyar politikai elit csak egyéni

szabadságjogokat kívánt megadni
a nemzetiségeknek (pl. nyelvhasz-
nálat), kollektív jogokat (pl. területi
autonómia) nem.

A nemzetiségek vezetői – szembe-

kerülve a magyar törekvésekkel –
a bécsi kormányzatban találtak
támaszt.
Ott , ahol a magyar kormány képes volt végrehajtani a jobbágyfelszabadítást (ru-
szinok, szlovákok, a magyarországi románok), a nemzetiségi vezetők nem tudták
követeléseik mögé állítani a nemzetiség paraszti tömegeit. Ott viszont, ahol a ma-
gyar kormány hatalma még nem érvényesült (Horvátország, Határőrvidék, Erdély),
a nemzetiségek vezetői a jobbágyi követeléseket ötvözhették nemzeti önálló-
sodási törekvéseikkel.

Pázmány Péter
Például a románság: a magyarországi románok nem fordultak szembe a forradalmi
kormánnyal, de Erdélyben véres felkelésre került sor. Erdélyben a jobbágyfelszaba-
dítást akadályozta, hogy itt elmaradt az úrbérrendezés, így nem volt rögzítve, me-
lyik földterület a földbirtokosé, és melyik a parasztoké → a jobbágyfelszabadítást
csak a Magyarországgal való egyesülés (unió) életbelépése után lehetett végrehaj-
tani. Így az unióval szembehelyezkedő román vezetőknek lehetőségük volt a román
parasztokat maguk mögé állítani.

A második balázsfalvi gyűlés (1848. május)

 A HORVÁT TÁMADÁS
Horvátország autonómiáját hajlandó volt elismerni a magyar politika. A bécsi kor-
mány Jelačić-ot (magyarosan Jellasics) állította Horvátország élére, s ő a birodal-
mon belül Magyarországgal azonos helyzetben levő önálló horvát koronatarto-
mányt ígért. Ezzel maga mellé állította a horvátok zömét. Jelačić követelte, hogy
Magyarország mondjon le az önálló had- és pénzügyről, mert ezek veszélyeztették
a birodalmi kereteket.

Bécs elhatározta a horvátok beveté-

sét Magyarország ellen. Az uralkodó
elrendelte az önálló magyar had-
és pénzügyminisztérium meg-
szüntetését. A magyar kormány
ezt nem fogadta el, mire Jelačić
csapatai Magyarországra törtek.

A horvát tartománygyűlés ülésezik

Batthyány tiltakozásul lemondott. Az országgyűlés vállalta a szabadságharcot,
hogy a forradalom vívmányait megőrizhesse → felállította az Országos Honvédel-
mi Bizottmányt (OHB), és ráruházta a végrehajtó hatalmat. Az OHB elnöke
Kossuth Lajos lett. A jobbágyság megnyerése érdekében eltörölték a szőlődézs-
mát, állami kárpótlással.

Jelačić serege a Balaton déli partján haladt Pest-Buda felé. A fegyelmezetlen csapa-
tok rablásai, kegyetlenkedései népfelkeléshez vezettek. A népfelkelők elvágták a
horvát erők kapcsolatát Horvátországgal.
A magyar ezredek hátráltak, több főtiszt el-
hagyta a sereget, mert nem kívánt harcolni
V. Ferdinánd ellen. A magyar hadsereg, élén
Móga altábornaggyal szeptember 29-én
Pákozdnál vereséget mért Jelačić seregére.
A bán visszavonult Bécs felé. A pákozdi csa-
ta időt biztosított a további felkészülésre.
 Összefoglalás
A magyar és az osztrák kormány közti ellentétek az önálló magyar
hadügy kérdésében éleződtek ki leginkább.
Az ország új magyar hadsereg felállításával készült fel az
önvédelmi harcra.
Az országgyűlés a lemondott kormány helyett az Országos Honvé-
delmi Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalmat, amelynek
elnöke Kossuth Lajos lett.
A magyar kormány a nemzetiségek önállósodási törekvéseit
visszautasította.
A nemzetiségi vezetők ott tudtak maguk mögött jobbágyi
tömegeket felsorakoztatni, ahol a jobbágyfelszabadítást a magyar
kormány nem tudta végrehajtani.
A bécsi kormány támogatta a nemzetiségeket a magyarok ellen.
Először a szerbek fogtak fegyvert, majd a Jelačić vezette horvát
csapatok törtek be, de Pákozdnál vereséget szenvedtek.
 Feladatok, kérdések
1. Milyen volt a Délvidék etnikai összetétele? 
2. Miért folytattak itt a szerb felkelők etnikai tisztogatást?
3. Melyik magyar minisztériumok jogkörének felszámolására 
tett kísérletet az osztrák kormányzat?
4. Miért nem lépett fel az osztrák kormány nyíltan a
magyarok ellen?
5. Kiket használt fel a bécsi kormány céljai érdekében?
6. Mit tett Kossuth pénzügyminiszterként a védelmi
készültség anyagi hátterének biztosítása érdekében?
7. Mennyiben jelentett mérföldkövet a 200 000 újonc
megszavazása?
8. Miért került szembe a magyar vezetés a nemzetiségek egy
részével?
9. Hogy alakult a magyar-horvát viszony?