A fegyveres harc kirobbanása és a védelem megszervezése

Nemzetiségi kérdés elmérgesedése

Magyarország népességének többségét nem magyar nemzetiségű lakosság adta
A legnépesebb nemzetiségek a románok, németek, szlovákok, szerbek, horvátok és
ruszinok voltak
A nemzetiségek különbözőképpen viszonyultak az 1848-as magyar forradalomhoz és
szabadságharchoz
A nemzetiségiek egy része különböző okok miatt szembefordult a magyar
szabadságharccal

Szerb felkelés
A fegyveres felkelés a szerb összecsapással indult
Szerbek követelése: autonóma – önálló, független terület
Kossuth ezt elutasította
1848. májusa: Karlóca – szerb nemzetgyűlés kongresszus
Új követelés megfogalmazása: önálló szerb tartomány (Vajdaság)

Szerbek támogatásban részesültek

Császári haderőtől
Szerbiától

A délvidéki magyarságra támadtak 1848. júniusában

Az ellentétek kiéleződése az udvarral

Az osztrák kormányzat támogatta a szerb felkelést
A magyar vezetés tárgyalni próbált DE!!! ragaszkodott a minisztériumhoz
Az Államtanács és osztrák kormány kísérletet tett a magyar hadügy- és pénzügy
minisztérium felszámolására

A hadsereg kérdésében volt a fő ellentét

A magyar kormánynak szüksége volt a katonákra
Az osztrák kormány nem engedte haza a birodalom más tartományaiban állomásozó
katonákat
Batthyány elrendelte a magyar reguláris csapatok felállítását

Kossuth szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal => önálló magyar
bankjegy kibocsájtása (jún. 17.)
Az osztrák és magyar kormány viszonya egyre ellenségesebb
Júl. 5-én összeült Pesten az új magyar ogy.

200. ezer főnyi katona

Horvát támadás
Horváto. tartományi különállással rendelkezett => magyar kormány is elismerte
Jelačić bán egy független horvát tartományt ígért
Jelačić (szept. 11-én) az országra támadt (szeptemberi fordulat)
Az osztrák kormány ismét felszólította a magyar kormányt, mondjon le önálló had- és
pénzügyéről => nem tette

Következmény: Eszterházy lemondott, Széchenyi döblingi elmegyógyintézetbe ment és

Batthyány is lemondott miniszterelnökségéről
Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) jött létre
Kossuth a vezetője
A magyar vezetés ezzel vállalja a szabadságharcot

Jelačić délről közelítette az országot meg (Budát)

Móga altábornagy Pákozdnál (szept. 29.) feltartóztatta J. seregét és vereséget
mért rá
A kormány helyett az OHB lett a végrehajtó hatalom, elnöke Kossuth (okt. 8.)

A császári hadsereg támadása

Dec. 2-án lemondatták V. Ferdinándot => Ferenc József
Nem koronáztatta magát magyar királlyá, így nem vonatkoztak rá az áprilisi
törvények => Mo.-ra támadt
Windisch-Grätz (császári főerő) Görgei Artúr (magyar)

Görgei visszavonult a császári túlerővel szemben => feladta a fővárost is (1849.

január 4.)
Dec. 31-én az ogy. Kossuth javaslatára Debrecenbe tette székhelyét
Windisch-Grätz nem akart békét kötni a magyarokkal, így folytatódott a harc

Erdély
Elmérgesedett a román-magyar viszony
A császári haderő felfegyverezte a román vezetőket is (külön román tartomány)
A császári haderő Dél-Erdélyből támadt a magyar haderőre
Székely felkelés kitört császári haderő
Ők akadályozták meg, hogy Debrecen felé forduljon a császári haderő

Bem tábornok ellentámadást szervezett

Márciusra kiűzte az osztrákokat