A német megszállástól a sikertelen kiugrási kísérletig

(1944. március 19. – 1944. október 15-16.)

I. a megszállás oka
 Kállay Miklós külpolitikája: a német szövetségből való fokozatos eltávolodás
 a német hírszerzés részletes információkkal rendelkezett Kállay nyugati kapcsolatairól és
béketapogatózásairól
 Hitler meg akarta akadályozni, hogy Magyarország esetleg fegyverszünetet kössön

II. a megszállás
 Hitler tárgyalni hívta Horthyt Klessheimbe
o közölte a megszállás tényét
o Horthy bizalmát is el akarta nyerni Hitler
 Miért?  Azért, hogy ne legyen a megszállással szemben magyar katonai
ellenállás
 1944. március 19.: Magyarország német megszállása (Margaréta-hadművelet)
 Horthy az ország élén marad – Miért?
o Hitler fenyegetőzése, hogy bevonja az akcióba a szlovák és román csapatokat is, de ha
németbarát kormány lesz kinevezve, akkor későbbiekben elhagyják a németek az
országot  Horthy is a kisebbik rossznak látta a német megszállást
o elkerülte a fegyveres összecsapást, a polgárháborút az ország
o probléma
 Horthy maradása legitimálta a német jelenlétet  mintha nem megszállók
lennének, hanem csak szövetségesként érkeztek volna az országba
 katonai ellenállás nincs
o valószínűleg nem lett volna eredményes + a németek bevonhatták volna a szlovák és
román haderőket is  félő, hogy területeket veszítünk
o a szövetséges (amerikai-brit) csapatok még messze voltak az esetleges
segítségnyújtáshoz
o németeket egyetlen ember fogadta fegyverrel: Bajcsy-Zsilinszky Endre (a Gestapo
már a megszállás első napján letartóztatta)

III. Magyarország a német megszállás alatt

 a magyar állam helyzete
o az államfő, kormányzóként továbbra is Horthy Miklós
o a kormány
 az új miniszterelnök: Sztójay Döme (1944. március – augusztus), volt berlini
nagykövet
 a kormány tagjai pedig csupa szélsőjobboldali politikus (nyilasok még
nincsenek, az ő részvételükhöz a németek nem ragaszkodtak)
 a németeket mindenben kiszolgálta a kormány
 Sztójayt azonban Horthy nevezte ki  formálisan legitim a kormány
o a parlament továbbra is működött
o az állam- és közigazgatás vezetői a helyükön maradnak
o rendőrség, csendőrség, katonaság a helyén maradt

 a megszállók
o teljhatalmú birodalmi megbízottként Budapestre érkezett Edmund Veesenmayer
 a kormány általában vele egyezteti lépéseit  övé a tényleges hatalom
o a német hadsereg + SS-alakulatok, Gestapo

 az ellenzék, a németellenesek kiiktatása

 o feloszlatták a baloldali és a polgári ellenzéki pártokat, köztük a Független
Kisgazdapártot és a Szociáldemokrata Pártot. 
o letartóztatások
 ezreket vett őrizetbe a Gestapo
 köztük neves politikusokat, közéleti személyiségeket:
o szociáldemokratákat (pl. Peyer Károly)
o liberálisokat (pl. Rassay Károly)
o kisgazdákat (pl. Nagy Ferenc)
o zsidó nagytőkéseket (pl. Chorin Ferenc)
o legitimista arisztokratákat (pl. Sigray Antal)
 Kállay Miklós a török követségre menekült
 Bethlen vidéki ismerőseinél bujkált
o a németbarát szélsőjobboldali újságokon kívül minden napilapot betiltottak
 ellenállás
o fegyveres ellenállás nem bontakozik ki (pl. partizánakciók)  Miért?
 a társadalom egyfajta hálát érez a revíziós sikerekért
 félelem a szovjet Vörös Hadseregtől és a szovjet rendszertől
o politikai szervezkedés  Magyar Front
 az anfifasiszta politikai pártok szövetsége
 pl. Szociáldemokrata Párt, illegális kommunisták, Független Kisgazdapárt,
Nemzeti Parasztpárt, legitimista szervezetek
 a gazdaság
o a magyar gazdaságot teljesen a háború és a német érdekeknek vetik alá
o minden ellenszolgáltatás nélkül szállítják ki a nyersanyagokat az országból

 hadiesemények
o a fronton hazahozatala helyett (amit a Kállay-kormány tervezet), több új hadosztályt
küldtek a keleti frontra
 1944 júniusában már mintegy 300 ezer honvéd harcolt vagy látott el
megszálló feladatokat
o válaszul e lépésekre az angol-amerikai légierő Magyarországot is bombázni kezdte
 1944. június 2-án érte először bombatámadás Debrecent
  a bombázások következtében mintegy 20 ezer ember halt meg az országban
 a magyar holokauszt
o megkezdőtek a zsidók gettókba zárása és deportálása

IV. a háborúból való kiugrás előkészítése és kudarca

 előzmények
o a román kiugrás
 miután a szovjet csapatok Románia közelébe értek, Románia átállt a
Szovjetunió oldalára (1944. augusztus 23.)
o következmények
 a frontvonalak megnyitásával komoly stratégiai előnyt szereztek a szovjetek
 a front „hirtelen” a Magyar Királyság határaihoz ért
 sejthető, hogy a román átállás „jutalma” később Erdély ismételt elcsatolása
lesz
 ebben a szituációban a folyamatokon Horthy egy kormányváltással akart változtatni
o Sztójay helyére Lakatos Gézát nevezi ki
  Lakatos Géza miniszterelnöksége (1944. augusztus – október)
o belpolitika
 eltávolítják a szélsőjobboldali politikusokat
 szabadon engednek politikusokat (pl. Bajcsy-Zsilinszky Endrét)
o külpolitika  a kiugrás megszervezése
 fegyverszüneti kérelem a Szovjetuniótól  tárgyalások  október 11-én
kerül aláírásra
 Magyarország vállalja, hogy kiürít minden 1937 után megszerzett
területet, azaz a területi revízió eredményeiről lemond
 beszünteti a harcokat a szovjetekkel szemben
 hadat üzen a németeknek
 ezekben a napokban már a szovjet csapatok Debrecen mellett a világháború 2.
legnagyobb tankcsatáját vívják
 Horthy a magyar katonai vezetést és a társadalmat erről nem tájékoztatta (a
Magyar Front pártjainak jelzi)
o a sikertelen kiugrási kísérlet
 október 15-re tervezték a kiugrást
 az ország hadserege és lakossága erről nem tud
 a németek viszont pontosan ismerték ezt is
 a kiugrást biztosítani hivatott katonai parancsnokot elfogják
 ifj. Horthy Miklóst elrabolják a kiugrás napján
 október 15.:
 Horthy rádióbeszéde
o bejelenti, hogy fegyverszünetet kértünk ellenfeleinktől és
megszüntetjük az ellenségeskedést velük szemben
 a németbarát vezérkar nem küldi ki a csapatokhoz a hadparancsot
o zűrzavar a hadseregben, nem egyértelmű, hogy milyen
parancsot kell teljesíteni
o Dálnoki Miklós Béla csapati nélkül átáll az szovjetekhez
o több katonai vezetőt a németek letartóztatnak
 Horthy értesül fiának az elrablásáról  zsarolják
 október 16.:
 Horthy a németek nyomására
o visszavonta a fegyverszünetet és
o kinevezte Szálasi Ferencet miniszterelnökké (időközben a
németek most már Magyarország vezetésére a nyilasokat
szemelik ki)
o végül lemondott államfői pozíciójáról
 Miért?
o Veesenmayer becsületszavát adta ifj. Horthy Miklós
szabadon bocsátására
 Miért volt sikertelen a kiugrás?
 fő ok: a németek tudtak róla és készültek rá
 nem volt jól megszervezve
 a katonai vezetés a németekhez húzott
V. Horthy Miklós további sorsa
 a német birodalom „védelme” alá helyezte  Németországba viszik és ott egyfajta házi
őrizetben tartják a németek
 később nyugati fogságba kerül
 a háború után nem vádolják meg háborús bűnökkel
 Magyarországra már nem tud hazatérni a kommunista hatalom miatt
 emigrációban tölti utolsó éveit (Estoril, Portugália)
 1957-ben halt meg