Magyarország a második világháborúban 2) 1941. jú n. 22. Barbarossa-hadmű velet: No. megtá m.
a SzU-t
A) A vh. első szakaszában
I. Helyzetkép: Mo. a vh. kirobbaná sa elő tt
1) revízió s sikerek: 1938. nov. 2. első bécsi dö ntés = vissza a Felvidék déli, magyar lakta
terü letei, de német-olasz kö zvetítéssel → 1939. má rc. vissza Ká rpá talja , szá ndékosan
ö ná lló magyar katonai hadmű velettel
vö . Teleki jó slata: a revízió s pol. a magyar ö ná lló sá g elvesztéséhez vezet
→ elkö telező dés No. mellett: 1938 csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz, 1940-ben
majd a Há romhatalmi Egyezményhez
2) a fegyveres semlegesség politiká ja: Teleki legfő bb pol. elve = mikö zben Mo.
hivatalosan német szö vetséges, a tényleges há ború s eseményekbe nem folyik bele,
emberi, katonai és gazd. javainak megő rzése az orszá g szuverenitá sá nak és a tová bbi
revízió s sikereinek a kulcsa
* ebben komoly angol kapcsolatok a felszín alatt, Barcza Gyö rgy londoni nagykö vet
II. Magyar pol. Teleki miniszterelnö ksége alatt (1939-41)
1) 1939. szept. No. megtá madja Lo-ot: Hitler katonai tá mogatá st nem, de a kassai
vasú tvonalat mint felvonulá si ú tvonalat igényli
- pol. dilemma: német szö vetség vs. lengyel-magyar ö rö kbará tsá gi szerző dés (1928)
- Teleki elhatá roló dik Hitler kérésétő l, ő rzi a semlegességet
ső t mintegy 40e lengyel menekü ltet, jelentő s részben tiszteket Mo. befogad
* a lengyel menekü ltü gy kormá nymegbízott id. Antall Jó zsef
2) 1940 SzU kö veteli Besszará biá t Rom-tó l → Mo. is ö ná lló revvízió s lépésekbe kezd
→ No. kö zbeszó l két szö vetségese ü gyében: aug. 30. má sodik bécsi dö ntés = vissza É -
Erdély, Székelyfö ld és a Partium, 43e km2 (mindenhol jelentő s magyar tö mbö k
maradnak ki, kb. 0,5 mó , hkp. 1 mó romá n kerü l á t)
3) 1941. má rc. angolpá rti kormá nypuccs Jugoszlá viá ban → Hitler tá madá sra készü l,
immá r magyar katonai segítséget igényel = Teleki dilemmá ja: ha teljesíti a Há romhat.
Egyezménybő l kö vetkező szö vetséges igényt, oda a seml. pol., az angol dipl. kapcs.
megszakadá sa fenyeget, megszegi a jugoszlá v-magyar bará tsá gi szerző dést is (1940) →
ápr. 3. éjjelén nem tisztá zott kö rü lm. kö zö tt ö ngyilkossá got kö vet el + bú csú levele
↓ - 1942. jan. mint ú j tisztség, a kormá nyzó helyettesi pozíció létrehozá sa: Horthy id.
III. Mo. belépése a vh-ba:
1) az ú j min.e Bá rdossy Lá szló (eddigi kü l.min.) enged, Horv.o. kivá lá sá val YU egyébként
is megszű nt: á pr. 11. délvidéki katonai akció , vissza Bá cska, Báná t, Murakö z, 11 e km2,
vegyes etnikum, legnagyobb ará nyban magyar Σ revízió : 80e km2, kb. 2,5 mó magyar
© Marton József © Marton József
- Mo-on a legerő sebb á llá spontnak a katonai bizonyul: a német szá rm. vezérkari
fő nö k, Werth Henrik memorandumot ír (tová bbi revízió s sikerek, szö vetségi hű ség,
Rom. és Szlov. kész bekapcs. a tá madá sba, eszmei harc a komm. ellen)
- pol. tétovasá g: maga Horthy is habozik, Molotov siet elismerni a 2. bécsi dö ntést, ez
az informá ció azonban nem jut tú l Bá rdossy-n
dö ntő vá lt.: jú n. 26. ismeretlen felségjelzésű repü lő k bombá zzá k Kassá t, Rahó t, Técső t,
tehá t a szovjet hatá r kö zeli terü letet → jú n. 27. magyar hadü zenet a SzU-nak, 40 e fő s
Ká rá t-csoport a szovjet frontra
B) A fordulat évében
= a 2. magyar hadsereg doni / voronyezsi katasztró fá ja, vagyis „a Don-kanyar”
Σ 1942. novemberétő l Sztalingrá d ostrom aló li felmentéséért szovjet ellentá madá s
1943. jan. 12. szovjet tá madá s a doni szö vetséges há tvá dvonal ellen = az urivi á ttö rés
→ német taktika: „rugalmas ü tkö zés” =
= a németek visszavonulá sá t a (magyar ill. olasz és romá n) segédcsapatok fedezik
→ jan. 17-éig tilos a visszavonulá s, vö . hitleri parancs a 6. német hadseregnek, utá na
való já ban menekü lés
* kméti 7. gyalogezred a harapó fogó ban (16-á n a scsucsjei szu. á ttö rés) → a 12e
kmétibő l csak 3e tér haza…
- német visszaélések, a magyarok felá ldozá sa
- szolgalelkű magyar hadvezetés vs. hő si helytá llá s, példá s tiszti felelő sségvá llalá s
Já ny Gusztá v fő parancsnok becsmérlő szavai (24-én), késő bb Horthy felü lbírá lja
pl. Stomm Marcell (III.) hadtestparancsnok feloszlató parancsa
Σ 120 ezer fő s „veszteség” + 50 ezer munkaszolgá latos, vö . ö sszamerikai 300e
C) A háború utolsó szakaszában
I. Pol. helyzetkép: Ká llay Mikló s miniszterelnö k (1942.má rc. - ) „hintapolitikája” =
lá tszó lag pol.kat. elkö telezettség No. oldalá n, de a há ttérben kapcs.keresés a
szö vetségesekkel és kiugrá si kísérlet (a pol. értelemben vett „Ká llay-kettő s”)
Eszkö zei és vezető i:
fia, Horthy Istvá n --- való já ban nem egyfajta dinasztikus lépés, hanem a má r idő s
kormá nyzó pol. koncepció já nak bebiztosítá sa, pl. vs. a ná ciszimpatizá ns tisztikar
vö . Horthy Bá rdossy levá ltá sá val a német orientá ció t egyértelmű en elítéli és elveti
* 1942. aug. gyanú s kö rü lmények kö zö tt repü lő gép-baleset az orosz fronton
- 1942. dec. 31-étő l titokban, de a min.elnö ki hivatalon belü l, a Vá rban mű kö dik a
Kiugrá si Iroda (ifj. Horthy Mikló s vezeti)
 - 1943. szept. titkos isztambuli megegyezés Mo. és Anglia kö zö tt: amint a szö v.
csapatok elérik Mo. hatá rá t, Mo. leteszi a fegyvert --- a há ttérben lsd. a balká ni
partraszá llá s ekkor még lehető ség, de nov-ben a teherá ni konferenciá n (szovjet
nyomá sra is) má r a normandiai partraszá llá s mellett dö ntenek a szö v.
+ komoly há ború - ill. ná ciellenes civilmozgalmak:
fő ként 1942-tő l a Magyar Nemzeti Felszabadítá si Front, élén Bajcsy-Zsilinszky Endre
hkp. 1943. aug. „a szá rszó i konferencia”: a magyar értelmiség, kü lö nö sen is az ú n.
„népi író k” nagyhatá sú fó ruma (Veres Péter, Illyés Gyula, Németh Lá szló , Erdei
Ferenc és a szervező -kö nyvkiadó Pü ski Sándor)
Δ 1944 elejére a kü lpol. helyzet jelentő sen romlik: a Vö rö s Hadsereg elő retö résével
(1943. jú l. kurszki tankcsata, 1944. jan. Leningrá d felszabadulá sa), ill. az itá liai front
létrejö ttével (1943. szept. szö v. partraszá llá s, Mussolini buká sa = „tengelytö rés”) az
addig Hitler lá tó kö rében nem tú l jelentő s Mo. felértékelő dik mint védvonal, „utolsó
erő d” →← a németek szá má ra felismert magyar kiugrá si kísérlet →
II. Mo. német megszá llá sa: 1944.má rc.19.-
- kö zvetlen elő zmény: má rc. 18. klessheimi talá lkozó :
Hitler megbeszélésre hívja Horthyt és a magyar honvédség vezető it, Csatay honvédelmi
minisztert és Szombathelyi vezérkari fő nö kö t: kö zli dö ntését Mo. megszá llá sá ró l →
- má snap, má rc. 19-én a Wehrmacht bemasíroz az orszá gba (Margaréta-hadmű velet),
megszá llja pl. a Vá rat →
1) ú j pol. berendezkedés: a 76 éves! Horthy a helyén marad
* mintegy a magyar ö ná lló sá g utolsó biztosítékaként tekintve kormá nyzó i tisztségére
DE: németpá rti ú j kormá ny: Sztó jay Dö me volt berlini magyar nagykö vet
+ a há ttérben Edmund Veesenmayer, Hitler magyarorszá gi teljhatalmú ! megbízottja
2) tisztogatá s:
- a németellenes pol. erő k ↓, pl. Ká llay és Bethlen a tö rö k kö vetségre menekü l, Peyert
és Keresztes-Fisher belü gyminisztert letartó ztatjá k (= a Horthy-klikk kikapcsolá sa, a
kormá nyzó elszigetelése), ill. pl. Bajcsy elfogá sa
- az Endlö sung értelmében a magyarorszá gi zsidó sá g (600e fő ) elő bb sá rgacsillagos
diszkriminá lá sa, aztá n gettó ba kényszerítése, majd munkatá borokba tö rténő
deportá lá sa: a Gestapo és az SS irá nyítja, de magyar ná ci csoportok segítik ---
vége: Horthy jú niusban leá llítja (egyrészt kü lfö ldi nyomá s, má srészt ekkor derü l
fény a koncentrá ció s tá borok való s funkció já ra)
3) a magyar gazd. alá rendelése a német hadiiparnak: ú j gazd.min. Imrédy Béla
+) megindulnak a szö vetséges bombá zá sok Mo. ellen = Mo. saját fö ldjén hadviselő fél
majd ö sszesen 20e á ldozat, pl. jú l. 500 gépes tá madá s Bp. ellen
Δ augusztusra a kü lpol. helyzet kritikussá vá lik: a VH eléri Varsó t (varsó i felkelés) ill. a
Ká rpá tokat (vs. 1. magyar hadsereg, élén Dá lnoki Mikló s Béla), de ami igazá n sú lyos
© Marton József © Marton József
nehézséget okozott: 1944. aug. 23-á n Romá niában eltá volítjá k a hatalombó l a ná cibará t
Antonescu marsallt = Romá nia sikeresen á tá llt a szö v. oldalá ra →
III. A kiugrá si kísérlet:
- Cél: az orszá g pol. szuverenitá sa és nemzetkö zi elism., a csapatok kivoná sa a harcokbó l
- Elő készü letek: Horthy és a „vá rbeli csoport” szigorú an bizalmas ö nszervező dése
- aug. 29. a kormá nyzó meneszti Sztó jayt és Lakatos Bélá t, az 1. m.hs. korá bbi
parancsnoká t nevezi ki min.e-nek
- okt. Faragho Gá bor a kormá nyzó titkos megbízottjaként Moszkvá ban tá rgyal az
á tá llá sró l és alá írja a fegyverszü neti megá llapodá st
- a kiugrá s hírcsatorná já nak kiépítése a honvédség vezérkará ban
↓
Okt. 15. Horthy rá dió beszédben jelenti be az orszá g kiugrá sá t a vilá ghá ború bó l
DE: - a hadsereg harcoló egységeihez nem jut el a kiugrá si parancs, vagyis a
fegyverletétel, talá n má r a Vá rban elakad (talá n má r Vö rö s Já nos vezérkari fő nö knél,
de legkéső bb az ő beosztottjainá l);
- a Gestapo felkészü lten vá rta az eseményeket, azonnal reagá l:
1) ifj. Horthy Mikló st tú szul ejtik és egyetlen életben maradt fiá val zsaroljá k az idő s
kormá nyzó t → Horthy 16-á n lemond, csalá dostul No-ba szá llítjá k (há ziő rizet);
2) a magyar ná cipá rtot (Nyilaskeresztes Pá rt) hatalomra juttatja: Szá lasi Ferenc mint
„nemzetvezető ” (vö . Fü hrer) az orszá got a ná cik maximá lis katonai, pol. és
ideoló giai kiszolgá ló já vá teszi, vagyis
Mo. a nagyvilá g elő tt megbélyegezve „az utolsó csatló s” lesz
IV. Nyilas hatalom, Mo. veresége: 1944.okt. – 1945.á pr.
A) Pol. események:
- Szá lasi nyílt egyeduralma
- a pol. ellenfelek likvidá lá sa: pl. a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsá ga↓
vezető inek kö tél á ltali halá la s Bajcsy-Zsilinszky kivégzése Sopronkő hidá n dec. 24-én
- á lt. tá madá s a tá rs. ellen: nyilas karhatalmi kilengések az emberi szabadsá gjogok
ellen, lsd. Sá ntha Ferenc: Ö tö dik pecsét
fő ként azonban a zsidó holokauszt ↑: 1) a deportá lá sok felgyorsítá sa, pl. Radnó ti+,
Szerb Antal+; 2) zsidó ellenes pogromok: kivégzések a Duna-parton, lsd. emlékmű
Σ 1944-45 magyarorszá gi zsidó holokausztja 400e á ldozattal, a vidéki zsidó sá g kihal
B) Katonai események: 0,5 mó német-magyar vs. 1,1 mó szovjet katona
vö . nyilas kö szö ntés: „Kitartá s! É ljen Szá lasi!” ill. Hitler Mo-nak szá nt pufferszerepe
- a 2. Ukrá n Front áttö ri a Ká rpá tok vonalá t → má r októ berben: a debreceni nagy
tankcsata, de pl. Kmét és térségének elfoglalá sa →
- 1944. dec. 24. – 1945. febr. 13. Budapest ostroma: „Festung Budapest”
csak a legsú lyosabb vá rosostromokhoz fogható tü zérségi pusztítá s, ill. tű zharc:
 pl. 800e civil szorul be, iszonyatos lá tvá ny a rommá lő tt há zakró l, az ö sszes híd
felrobbantá sa, a vá r ostromakor a 43e védő bő l ezernél kevesebb tud kitö rni, csak
civilek kö zü l 20e hal meg
- a németek utolsó ellenoffenzívá ja: 1945. má rc. Tavaszi szél-hadmű velet Székesfehér-
vá r térségében: részleges sikerek, de Ø á ttö rés → a nyilasok fokozatos kimenekü lésével
- 1945. ápr. 4. a VH „felszabadítja” Mo-ot a német megszá llá s aló l (utolsó ü tk. á pr.12.)
a való sá g: a VH népellenes bű ntettei:
- „malenkij robot”: katonailag elrendelt kényszermunka, munkaszolgá lat, ami á lt.
egyet jelentett a férfilakossá g GULAG-ba deportá lá sá val vagy megsemmisítésével
(szolyvai halá ltá bor, 25-30e ká rpá taljai magyar pusztulá sa)
- „Davaj csaszi!” = „Add az ó rá t!”: orszá gos méretű erő szakos szabadrablá s, zabrá lá s
- sú lyos erő szakhullá m, első sorban a nő kkel szemben, vö . 1945. febr. 12-én a magyar
ható sá gok elő szö r engedélyezik az abortuszt, aug. Mo. 470e adag ellengyó gyszert
kér nyugati szervezetektő l szifilisz ellen (ú n. „Lenin-betegség”)

Σ Há ború s ká rok:
1. Személyi: - 800e halott, ebbő l 550e polgá ri (vö . USA ö sszvesztesége: 300e)
- 800e hadifogoly, ebbő l 300e nem tér haza
2. Anyagi: Σ a nemzeti vagyon 40%-a elvész
pl. ipar: gyá rak 50%, mg.: á llatá llomá ny 60%, infrastr.: Duna-hidak 100%,
vasutak 40% pusztul el
+ szovjet megszá llá s: - kb. 200e munkaszolgá lat („malenkij robot”)
- Σ 125 mó dollá rnyi szabó badrablá s, pl. 400 gyá r leszerelése
+ nyugatra „menekített” (németek, nyilasok) nemzeti vagyon (pl. Szent Korona):
2-3 md dollá r!
Kö zvetve:
- 150-150e emigrá ns ill. majd svá b kitelepített (250e magyar menekü lt)
+ majd „jó vá tétel” (1947 pá rizsi béketá rgyalá s): 300 mó dollá r

© Marton József © Marton József