1847-48as országgyűlés: Kossuth Lajost Pest vármegyében követté választják

1848 március 15: a forradalom kitörése, és

• Pozsony – a felsőtábla elfogadja a felirati javaslatot és a menetrend
szerinti gőzhajóval 100 tagú országgyűlési küldöttség viszi Bécsbe
• Bécs – győzött a bécsi forradalom; Metternichet menesztik, Windischgrätz
teljhatalmat kap; munkások gyújtogatnak a városban
1848 március 15: Pest, forradalom
-Landerernél, cenzúra nélkül kinyomtatják: 12 pont, Nemzeti Dal
-délután csatlakozik Pest város vezetése
-rend fenntartása miatt-> Közcsendi Bizottmány létrehozása (márciusi ifjak átadják
a vezetést a városi elöljáróságnak és a liberális nemeseknek)
-ezután a tömeg Budára vonult
-a megrettent Helytartótanács elfogadta a követeléseket
-Táncsics Mihály kiszabadult börtönéből

1848 március 17: gróf Batthyány Lajos magyar miniszterelnökké nevezése-> független
felelős minisztérium
-Batthyány létrehozta: nagykoalíciós kormány
-Nagykolalíciós kormány
-nehézségek: - üres a kincstár, nincs önálló magyar hadsereg, megoldatlan a
jobbágy és nemzetiségi kérdés

-1848 április 11: az uralkodó szentesítette a rendi országgyűlés által kidolgozott

törvényeket (áprilisi törvények), lerakták Magyarországon a polgári átalakulás
alapjait
-áprilisi törvények:
-felszámolták a feudális és rendi jellegű kiváltságokat
-felszabadították a jobbágyságot
-Magyarország alkotmányos királysággá vált
-rendi gyűlést felváltja-> népképviseleti országgyűlés cenzusos választójogok
alapján (törvényhozás)
-Magyarország és Erdély egyesülése (unió)

1. A jobbágyfelszabadítás
-megszűnt az úriszék
-eltörölték a tizedet
-a jobbágyok úrbéres földjeik tulajdonosaivá váltak
-mentesültek az úrbéres telkek után járó korábbi szolgáltatások alól
(robot, kilenced)
-a földesurak kártalanítását az állam fizette meg

-A nemzetiségek
-egyházi értelmiségiek álltak a nemzetiségi mozgalmak élén
-minél szélesebb nemzetiségi jogokat akartak
-nacionalizmus: szembeállította a magyar vezetői rétegek <-> nemzetiségi
vezetői rétegek
-nem kaptak kollektív jogokat (pl. területi autonómiát) csak egyéni
szabadságjogokat (pl nyelvhasználat)

1848 május: Batthyány elrendelte 10 honvéd zászlóalj felállítását.

1848 július 5.: Pesti népképviseleti országgyűlés: 200 ezer új katonát és a
felállításához szükséges pénzt szavaztak meg.

1848 nyara: államtanács, bécsi kormányok: több kísérlet a magyar had- és

pénzügyminisztérium felszámolására
1848 aug. 31. - A magyar kormány megtagadta az önálló had és pénzügyviselés
megszüntetését
1848 szeptember 11. Jelacic csapatai Magyarországra törtek, Batthány lemondott
ideiglenesen
1848 szeptember 15 Jobbágyság megnyerése -> eltörölték a szőlődézsmát
1848 szeptember 29. Pákozdi győzelem, Móga csapatai Jelacic seregét
feltartóztattálk/megverték
1848 Október 8 Bathánny végleg lemondott, az OHB legg a végrehajtó hatalom, elnöke
Kossuth
1848 Október 30 Schwechat-ban Windisgrätz legyőzte a magyar sereget.

1848 Október 31. Bécsi forradalom leverése

1848 november 29. Bem József lett az erdélyi magyar erők vezetője, 49 márciusára
kiverte a császáriak és az őket segítő orszokat erdélyből.
1848 december 2: V. Ferdinándot lemondatták, Ferenc József lett a császár
1848 decemberében 50 ezer fős általános támadás indult Magyarország ellen
Windischgrätz vezetésével, Duna mentén Pest felé
Görgey Artúr vezette a feldunai sereget amely WIndischgrätz-el szemben állt fel.

Görgey visszavonult
1849 január 4. Görgey Pest-Budát is feladta, megőrizte hadseregét és a fővárost a
harcoktól
Windisgrätz nem volt hajlandó alkut kötni, feltétel nélküli megadást követelt.
A kormány és az országgyűlés Debrecenbe, a hadiipar Nagyváradra költözött.

-elmérgesedett a román-magyar viszony

-román parasztok, határőrök rátörtek a magyar falvakra, városokra
-november 17: a császáriak bevonultak Kolozsvárra
-császáriak majdnem elérték Debrecent, de ekkor Bem József megkezdi a védelmet,
székely népfelkelést hirdet
-Bem József (erdélyi magyar erők élén áll): 1849 márciusára kiverte a császáriakat
és a segítségükre siető orsz csapatokat Erdélyből

1849. február 5. Branyiszkói-hágó, Görgey csapatai átkeltek a Hernád völgyébe

erőszakosan. Időt nyertek és egyesültek a Debrecen előterében gyülekező magyar
erőkkel.
Görgey Artúr, Klapka György és Damjanich János seregei egyesültek, kb. 50 ezer
katona -> Dembinski a vezető

1849 február 9: piski csata

1849. február 26-27 Kápolnai vereség -> Görgey került a vezetésre, nem volt döntő
mértékű, inkább politikailag jelentős, Windischgrätz azt hitte elverte a magyar
sereget ezért üzent amire a császár ->

1849. Március 4. Olmützi alkotmány, Ferenc József adta ki, minden kompromisszumtól
ellehetetlenítette Magyarországot és tartományi rangra süllyesztette azt, abszolűt
hatalmat biztosított Ferenc Józsefnek ("beleolvadt a nagyhatalomba")

1848 március 5: szolnoki győzelem

1849. április 14. Habsburg-ház trónfosztása és Magyarország függetlenségi

nyilatkozata, államformát nem döntötték el, Kossuth lett a kormányzó-elnök

1849 Május 2. Szemere Bertalan miniszterelnök, Kossuth ellensúlyozására.

Tavaszi hadjárat:
1849 Április 2. Hatvanban Görgey győzelmet arat. bekerítő hadművelet Windischgrätz
ellen.
1849 Április 4. Tápióbicskei győzelem
1849 Április 6. Isaszegi győzelem

1849 április 26: komáromi győzelem

Ezután Windischgrätz-et leváltották. A magyarok be akarták keríteni a Pest

környékén állomásozó császári főerőket
Nem sikerült a Pest környéki támadás viszont
A tavaszi hadjárat következtében Magyarország nagy része felszabadult.

1849. Május 4-21. Pest-Budai csata -> Magyar kézbe került minden, Budai vár is,
1849 Május 1. Ferenc József segítséget kér I. Miklós orosz cártól és 200ezer fős
hadsereget küldd az orosz uralkodó amivel a magyarok nem tudtak mit kezdeni.

1849 június 20-21: Pered- Zsigárdi vereség

1849 Június 28: Győr vereség
1849 július 31: Segesvári vereség
1849: augusztus 2: Debrecen térségében vereség
1849. augusztus 9: Temesvári vereség

-a szabadságharc veresége
-1849 június közepe: orosz csapatok magyar földre lépnek
-ugyanekkor császáriak ellentámadása is megindul (új főparancsnok: Haynau)
-Görgey terve: vereséget kell mérni a császári haderőre az erőd
koncentrálásával Komárom erődrendszere körül
-Kossuth mégis Szegedet jelöli ki
-Görgey: Komárom-Szőny vereség
-Kossuth leváltotta a fővezérségről Görgeyt (július eleje)
-július 31: segesvári ütközet, itt esett el Petőfi
-Bem seregei felmorzsolódtak Erdélyben
-Dembinski harc nélkül feladja Szegedet
-Szőreg (Szeged közelében): augusztus 3-5, vereség Haynautól
-augusztus 1: a kormány Szegeről Aradra költözött
-Kossuth leváltotta Dembinskit-> főparancsságot Bem vette át
-magyar sereg döntő vereség: augusztus 9, Temesvár (Bem<-> Haynau)
-vereség hírére Kossuth lemond, katonai és polgári hatalmat Görgeyre ruházza,
ő Törökországba menekül
-1849 augusztus 13: világosi fegyverletétel, feltétel nélkül
-Az osztrákokkal szemben megalázás, mivel a Magyarok az oroszoknak tették le
a fegyvert, nem az osztrákoknak.

Utóvédharcok:
1849 Augusztus 17: Arad
1849 augusztus 21: Borosjenő
1849 október 2: Komárom - Klapka György