18.

Az 1848 – 49-es szabadságharc katonai és politikai eseményei

Az 1848 – 49-es szabadságharc

- A kirobbanás okai: - Nemzetiségi probléma: - Egyre több jogot akartak szerezni a
nemzetiségiek, ebben a Habsburgok támogatták őket.
- Parasztmozgalmak: - Adóterhek miatt. Politikai jogok megtagadásáért
- Nincsen magyar hadsereg 🡪 Kossuth 1848. júliusában 200.000 fős hadsereget
toboroz össze főleg védelmi célra.
- A horvátok követelték legjobban a függetlenséget, ebben támogatta őket Bécs is, és
kinevezték horvát bánná: Jellasicsot, aki 1848. szeptember 11-én átlépte a
Drávát és megindította a magyarok elleni támadást
- 1848. szept. 15. Az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát (szüretkor fizetendő adó)
- 1848. szept. 16. Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) létrehozása
- elnöke: - Kossuth Lajos
- Átvették a kormány szerepét és toborzást végeztek
A szabadságharc eseményei:
- Jellasics nem ütközött ellenállásba és így szinte az egész Dunántúlt el tudta foglalni.
Vele szemben a magyar sereg élén: István nádor, majd Móga János állt.
- 1848. szept. 29. Pákozd – Sukoró mellett megütköztek a horvátok (Jellasics) a
magyarokkal (Móga János), és a magyar sereg visszaverte a horvátok támadását,
akik ezután Bécs felé menekültek.
- 1848. okt. 6. Bécsben kitört a 2. forradalom . Az akkori hadügyminisztert
kivégezték (Latour)
-1848. okt. 7. Ozora mellett a magyarok győztek Jellasics seregének maradéka felett.
Lehetőség adódott az osztrákokkal szemben, de azzal, hogy Móga halogatta a Bécs elleni
akciót, elveszett ez az előny (ezt hívják úgy, hogy az elszalasztott alkalom).
- Kossuth sürgetésére a magyar hadsereg átlépi az osztrák határt és
- 1848. okt. 30-án megütköztek Schwechat mellett a Windischgrätz vezette
osztrákokkal, akik győzelmet arattak a magyarok felett.
- Mógát leváltották és a magyar sereget Görgey Artúr szervezte újjá.
- 1848. dec. 2. V. Ferdinándot lemondatták, helyére Ferenc József került (1848-1916),
aki általános támadást indított Magyarország ellen. (Csak 1867-től magyar király)
- A hadseregek:
- A Habsburg fősereg vezetője: - Windischgrätz
- A mellékszíntereken: - Erdélyben a császári seregeket Puchner vezeti,
aki a románokat és a szászokat is támogatta egyben
- Mo. É-i hadszínterén a császári sereget Schlick vezette
- 1848.decemberében Ferenc József kiadott egy rendeletet, ami szerint őt nem kötik
az áprilisi törvények, így azok illetve az OHB működése is törvénytelen.
- Ezután megindul Windischgrätz Mo. felé, vele szemben Görgey Artúr serege, aki
nem érzi kedvezőnek a helyzetet, hogy megütközzön az osztrákokkal, de ismét
Kossuth sürgetésére a magyarok Perczel Mór vezetésével megütköznek Mór mellett
1848. dec. 30-án, ennek a csatának magyar vereség lett a vége.
- 1848. dec. 31. az OHB és az országgyűlés Debrecenbe költözött
- 1849. Batthyány Lajos és Deák Ferenc Bécsben tárgyalnak Windischgrätz-cel, aki
feltétlen megadást követelt, ezt a követség nem fogadta el.
- Megindult a téli hadjárat:
- Perczel Mórt és seregét Debrecenhez küldték, h. védje Görgeyt és seregét É-ra,
így szembetalálkozott Windischgrätz seregével, Görgey egy cselt vetett be, de
 közben megérkezett Schlick serege.
-1849. febr. 5. Görgey seregéből egy jeles katona kivált: Guyon Richárd
seregével áttörte É-on a Branyiszkói-hágót, ezzel jelentős magyar győzelemre
tett szert, és így eljutott a Tiszához, ahol egyesülni tudott a Klapka György
vezette sereggel.
- A magyar fősereg éléről Kossuth leváltotta Görgeyt és helyére megválasztotta
Dembinski Henriket, aki lengyel volt és magyarul sem tudott, de Kossuth bízott
benne.
- Eközben Erdélyben is győzelmet arattak a magyarok, ahol a magyar sereget Bem
József vezette, és 1849 tavaszára sikerült kiűzni Erdélyből az osztrákokat.
- 1849.febr.26. Kápolna mellett Windischgrätz támadást indított a magyarok ellen,
erre nem volt felkészülve Dembinski és vereség érte.
- Ennek 2 következménye lett:
- 1. Ferenc József 1849.márc.4-én kiadta az Olmützi oktrojált (kényszerített)
alkotmány, melyben F. J. semmisnek tekintette az 1848-as áprilisi
törvényeket és a forradalom előtti állapotot akarta visszaállítani, vagyis,
hogy Magyarország, Erdély és Horvátország ismét az osztrák császárság
1-1 tartománya legyen.
- 2. Felkelés tört ki Dembinskivel szemben és a sereg élére ismét Görgey került.
- 1849.márc. 5. Szolnok melletti csata: Damjanich János és serege győzött az
osztrákok felett.
- Ezt követően megindult a tavaszi hadjárat:
- Győztes csaták sorozata: - április 2.4.6.: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg
- Ezekben a csatákban Windischgrätz, Schlick és Jellasics seregei felett
arattak győzelmet a magyarok.
-1849.ápr.14. A Debreceni Nagytemplomban az országgyűlés kimondta a
Habsburg-ház trónfosztását (detronizáció) és ezzel Magyarország függetlenségét,
amit a Függetlenségi Nyilatkozatban fogalmaztak meg.
- Kossuthot kinevezték kormányzóelnöknek és új kormányt alakítottak, melynek
miniszterelnöke Szemere Bertalan lett.
- Közben Ferenc József az oroszok segítségét kérte (a cár: I. Miklós) a
szabadságharc leveréséhez, aki azért ígérte meg segítségét, hogy nem terjedjen át
hazájába a forradalom.
- 1849. máj.21. Görgey Buda ellen vonult és sikerült a várat elfoglalnia.
Így júniusban az OHB és az országgyűlés visszaköltözött Pestre
- Az országot ezután Ny felől támadták az osztrákok, hadseregük vezetője:
- Haynau („bresciai hiéna”)
- Az orosz seregek pedig K felől közeledtek Paszkievics vezetésével.
- Eredetileg a magyarok azt tervezték, hogy a gyengébb osztrákokat megverik, majd
az egyesült sereg megveri az oroszokat.
- Július: Komárom mellett Görgey serege veszít, Haynau 2x-es túlerőben volt
- 1849.júli.28. a kormány kiadja a Nemzetiségi Törvényt, amely jogokat biztosít a
nemzetiségieknek, de ez már túl későn történt.
Szabadságharc lezárása:
- 1849.júli.31. Segesvár:
- 1849.aug.9. Temesvár: Bem József serege vereséget szenved
- 1849.aug11. Kossuth Lajos lemondott, Törökország felé menekült, a főhatalmat
Görgeyre bízta, aki nem akart tovább harcolni 🡪

🡪 1849.aug.13. Világosnál letettük a fegyvert az oroszok előtt. Így az ország

 különböző pontjain lévő magyar erők Görgey felhívására sorra megadták
magukat, utoljára Komárom vára, 1849.okt.2-án.
- A magyarok (hadvezérek és politikusok) orosz fogságba estek. I. Miklós
amnesztiát kért számukra Ferenc Józseftől, ő azonban bosszút akart állni és nem egyezett bele
és kimondta, hogy aki 1848. októbere után valamilyen politikai v. katonai szerepet vállalt, az
esküszegő, felségáruló🡪 katonai bíróságok alakultak és gyorsított eljárásban többnyire
börtönbüntetésre ítélték őket, de sokan halálos ítéletet kaptak.

1849.okt.6-án pedig 13 honvédtábornok halálos ítéletét hajtották végre az aradi vár udvarán: