A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei

A szabadságharc 1848-49-ben zajlott, az 1848 március 15.-ei forradalom után, ekkor Magyarország a
Habsburg Birodalom része volt, uralkodója V. Ferdinánd később Ferenc József.

A szabadságharc kirobbanásának több oka volt, a nemzetiségi probléma, az áprilisi törvények nem
oldották meg a nemzetiségek problémáit, egyre több jogot akartak szerezni, amit a Batthyány-
kormány elutasított, viszont a Habsburgok támogatták őket a magyar kormánnyal szemben, ezért a
nemzetiségek az udvar felé húztak. A parasztmozgalmak, sokalták a terheket, például a szőlődézsmát,
ezt később el is törölték. Nincsen magyar hadsereg, Kossuth 1848 júliusán 200000 fős hadsereget
toboroz, elsősorban védelmi célokkal. A horvát függetlenségi mozgalom egyre jobban erősödik, ezt
Bécs támogatja. Jellasics horvát bán 1848 szeptember 11.-én át lép a Drávát ezzel megindítja
támadását a magyarok ellen. Batthyány lemond, megalakul szeptember 15.-én a Országos
Honvédelmi Bizottság, elnöke Kossuth, átvette az OHB a kormány szerepét.

Jellasics nem ütközött ellenállásba így szinte az egész Dunántúlt el tudta foglalni, vele szemben a
magyar sereg élén Móga János állt, akivel 1848 szeptember 29.-én összeütköztek Pákozdnál, a
magyar sereg le vertek őket, Jellasics Bécsbe menekült csapatával. Október 6.-án kitör Bécsben a
második forradalom, 7.-én Ozora mellett a magyar csapat ismét győzedelmeskedik Jellasics ellen. 30.-
án a magyar hadsereg átlépi az osztrák határt Kossuth sürgetésére, Schwechat mellett megütköznek
a Windischgratz vezette osztrák hadsereggel, magyar vereséggel zárul ezután a magyar sereget
Görgey Artúr szervezte újjá. 1848 december 2.-án lemond V. Ferdinánd és helyét Ferenc József veszi
át. A 30.-i Móri csata után az OHB és az országgyűlés Debrecenbe költözik. 1949 március 5.-én Görgey
serege áttörte északon a Branyiszkói-hágót, így eljutott a Tiszához és tudták egyesíteni seregüket
Klapka Györggyel. Eközben Erdélyben a Bem József által vezetett sereg kiűzte tavaszra az osztrákokat.
Február 26.-án Kápolnánál Windischgratz támadást indított a magyarok ellen, magyar verséggel
zárult. Ferenc József március 4.-én kiadta az Olmützi alkotmányt, amiben semmisnek tekintette az
áprilisi törvényeket, a forradalom előtti állapotra akarta vissza állítani Magyarországot, hogy a
tartománya legyen a Habsburg Birodalomnak. Ezután Klapka tervei alapján elkezdőtek a tavaszi
hadjáratok ahol sorra magyar nyereséggel zárultak a csaták, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác,
Nagysalló, Komárom. A sikerek hatására 1849 március 14.-én Debrecenben a Függetlenségi
Nyilatkozat kimondta a Habsburg ház trónfosztását, és ezzel az ország függetlenségét. Kossuthot
kinevezték kormányzónak, miniszterelnök Szemere Bertalan lett. Közben Ferenc József belátta, hogy
egyedül nem bír a magyarokkal, segítséget kért az osztrák cártó,l aki 200000 fős sereget küldött.
Május 19.-én Görgey sikeresen visszavette Budát így az országgyűlés és az OHB visszaköltözött Pestre.

Az országot nyugatról Haynau, keletről az oroszok támadták meg, mivel többszörös túlerőben voltak
a magyarok haditerve az volt, hogy előszőr az osztrákokat győzik le, majd csapatkoncentráció és
együtt az oroszokat támadják meg. Zsigrád és Pered mellett vesztett a magyar sereg, Komárom
mellett Görgey serege vereséget szenvedett, Haynau kétszeres túlerőben volt. 1849 júliusában a
kormány kiadja a Nemzetiségi Törvényt, amely jogokat biztosít a nemzetiségeknek, ez már túl későn
történik, az összefogás lehetetlen. Július 31.-én Segesváron vereséget szenvednek a magyarok, Petőfi
eltűnik. Augusztus 9.-én Temesvári csata ismét magyar vereséggel zárul. 11.-én Kossuth lemond,
Törökországba menekül és a tejhatalmat Görgeynek adja. 13.-án Világosnál Görgey az oroszok előtt
letette fegyverét, majd az ország többi részében is megadják magukat a magyarok Görgey
felhívására. A magyar hadvezérek és politikusok oroszfogságba estek, Ferenc József megtagadja az
amnesztiát és kimondta hogy aki 1848 októbere után valamilyen politikai vagy katonai szerepet
vállalt el az esküszegő és felségáruló, büntetésben fognak részesülni.

1849 október 6.-án 13 honvédtábornok halálos ítéletét hajtották végre az aradi vár udvarában.