1849. január 4-én Windischgrätz bevonul Pestre, Batthányt pedig lecsukatja.

Január
5-én Görgei kiadja a váci nyilatkozatot, amelyben megtagadja Kossuth azon
parancsát, hogy mentse föl Lipótvárat és Komáromot; és inkább a felvidéki
bányavárosokba megy téli pihenőre, hogy hadseregét szervezhesse.
Január 13-án Bem bevonul Marosvásárhelyre, mire Székelyföldön egy népfölkelés
bontakozik ki. Puchner Gálfalvánál megtámadja Bemet, de vereséget szenved. Bem
Nagyszeben ellen vonul, de Puchner Piskiig szorítja vissza, ahol azonban február 9- én
Bem kerekedik fölül. Március 21-én Erdély felszabadul. Ez igen fontos tény, mert
Nagyvárad a hadiipar egyik központja, valamint a Tiszántúlt nem lehet két oldalról
támadni. Február 5-én Guyon Richárd (angol származású katona) áttöri a Branyiszkói-
hágót védő osztrák vonalakat, így Görgei előtt szabaddá válik az út a Tisza felé.
Windischgrätz csapatait csellel körbe akarják venni, de a terv nem sikerül. A magyar
haderők főparancsnoka, Dembinski Henrik (Görgeit a váci nyilatkozat miatt
leváltották) február 26-27-én ellentámadást indít Kápolnánál, de a rossz
manőverezések miatt nem sikerült a terv, Dembinski pedig visszavonul, aki helyett
Vetter Antalt teszi meg főparancsnokká, de később Kossuth újra kinevezi Görgeit. A
kápolnai csatát Windischgrätz úgy jelenti az udvarnak, mintha fényes győzelmet
aratott volna. Ezen fölbátorodva március 4- én Schwarzenberg feloszlatja a birodalmi
parlamentet, és új alkotmányt hirdet ki a császári teljhatalomra hivatkozva, ez az
olmützi alkotmány. Ebben fölfüggesztik Magyarország 1848-as alkotmányát, és
kimondják, hogy hazánk koronatartományként kezelendő. Ez azonban nem
hátráltatja a magyar hadvezéreket, hogy Klapkával elkészíttessék a tavaszi hadjárat
haditervét, amelynek alapján március végétől megkezdődik Magyarország
fölszabadítása. A magyar erők megint a bekerítés taktikájával próbálkoznak. Aulich
Lajos, Damjanich János és Klapka György dél felől akarják bekeríteni Windischgrätzet,
ez azonban a tápióbicskei csatában április 4-én kiderül, és bár április 6-án
Windischgrätz újabb vereséget szenved az isaszegi csatában, Gödöllőnél sikerül
kibújnia a gyűrűből. Az isaszegi vereség miatt Windischgrätzet leváltják, posztját
Welden foglalja el, de ő sem jár sikerrel. A főváros május 21-én szabadul föl, közel
egy hónapos ostrom után. A győzelmek hatására az ország még föl nem szabadított
területein népfölkelések bontakoznak ki, amelyek a hadsereggel egyetemben
fölszabadítják az ország nagy részét.
Április 14-én a debreceni nagytemplomban a katonai sikerekre alapozva felolvassák a
Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kinyilvánítja a Habsburg-ház trónfosztását és az
elszakadást.