Balkán háborúk

1850-es évek elején Oroszország erősnek érzi magát ezért támadást intéz az Oszmán Birodalom ellen.
Az oroszok célja egyrészt a keleti kérdés rendezése. A keleti kérdés: Kié lesznek a hanyatló Oszmán
Birodalom területei? Oroszország terjeszkedni szeretne Európa felé, de ennek a nagyhatalmak nem
örülnek. Európa egyensúlyra törekszik ezért a törököket támogatják. Emellett az oroszok fő célja a
tengerszorosok megszerzése, azért, hogy kijussanak a Földközi-tengerre ezzel még nagyobb
befolyáshoz jutni.
Első lépésként megszállta Oroszország Havasalföldet és Moldvát. A Habsburg Birodalom
diplomáciailag tiltakozik, de a nagyhatalmak beavatkoztak a törökök oldalán. Ezzel kezdetét vette az
1853-56 között zajló krími háború. A szembenálló erők: oroszok <-> törökök, angolok, franciák, Szárd-
Piemonti Királyság. Az oroszok vesztét valójában az okozta, hogy az ország fejletlen és nem tudják jól
megoldani a csapataik utánpótlását, az ellenség viszont igen! A fordulópont 1855-ben következett be,
amikor Szevasztopol elesett, illetve ebben az évben meghalt I. Miklós cár is.
Végül II. Sándor az utódja békére hajlik, Párizsban 1856-ban meg is kötik a békét. Az oroszokat sikerül
visszaszorítani, elvesztik a Duna torkolat vidékét és nem tarthatnak hadihajókat a Fekete-tengeren.

Ám az oroszok tovább próbálkoztak területet szerezni a törököktől. 1875-ben Boszniában felkelés

tört ki a magas török adók miatt, amihez a következő évben a bolgárok és Szerbia is csatlakozott. De
nem jártak sikerrel, az Oszmán Birodalom győzedelmeskedett. Ezt a törökök kihasználva összeálltak
Romániával és Szerbiával és megtámadták a törököket 1877-ben. Viszont a háború előtt az oroszok
előzetesen megállapodást kötnek az Osztrák-Magyar Monarchiával, hogy ha semleges marad, akkor
okkupálhatja (katonailag megszállhatja) Bosznia-Hercegovinát az oroszok pedig megelégednek
Besszarábiával. Bár komolyabb török ellenállás volt, mégis az orosznak sikerült megközelíteniük
Isztambult. Ekkor a szultán békét kért, amit 1878-ban San Stefánóban meg is kötöttek, ezzel a szultán
lemondott az európai területekről kivéve a fővárost.

A balkáni erőegyensúly felbomlását azonban a többi nagyhatalom nem fogadta el, így néhány
hónappal később a berlini kongresszuson (1878) újra tárgyálták. Végül a törökök jelentős területeket
tarthattak meg, viszont az oroszok csak Besszarábiát tarthatták meg, és a Monarchia megszállhatta
Bosznia-Hercegovinát, ami az előzetes megállapodásban szerepelt. Az európai nagyhatalmak ekkor
nemzetközileg és jogilag is elismerték Szerbia, Montenegró és Románia függetlenségét.

A mohó ,,területéhség” átragadt a már önálló balkáni államokra és területeket akarnak szerezni a
meggyengült Törökországtól. Ezzel kezdetét vette az első Balkán-háború, ami 1912-13 között zajlott.
Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegró hadat üzen, vesztese Törökország, aki csaknem az
összes európai területét elveszti. Ám a győztesek összevesztek az osztozkodásnál és nem tudtak
megállapodni így kitört a második Balkán-háború 1913-ban. Szerbia, Görögország, Románia valamint
Törökország fogott össze Bulgária ellen, aki el is vesztette a háborút és majdnem az összes hódítását
elveszíti.

A két háború vesztesei a központi hatalmak felé közelednek majd. Albánia elnyeri függetlenségét,
ezzel pedig tovább nő az ellentét a Monarchia és Szerbia között. 1908-ban végül annektálta a
Monarchia Bosznia-Hercegovinát ez pedig elvezet az 1914-es szarajevói merénylethez ami az első
világháború kitörésének ürügye lesz.