1) Keleti kérdés, az orosz török háború:

Balkánon zendülésekre és véres összecsapásokra került sor, a török és az elnyomott,

mohamedán és keresztény lakosság között. Bulgáriában ezek felkeléssé alakultak, melyet a
törökök kegyetlenül levertek 1875-ben. A rendezés érdekében összehívott konferencián a
szultán elutasította Bulgária és Bosznia-Hercegovina autonómiáját. A cár ezt kihasználva, a
keresztények védelmében háborút robbant ki. 1877. Oroszország egyezséget köt az OMM-
mel. Ennek értelmében amennyiben a Monarchia semleges marad az orosz–török
konfliktusban, Oroszország beéri Besszarábia déli részével és hozzájárul, hogy a Monarchia
megszállhassa Bosznia–Hercegovinát. Az 1877 és 1878 között zajló háborúban, kezdetben
szerb és román támogatással, a törököknek sikerült megállítani az orosz hadakat. A kezdeti
sikerek ellenére az oroszok ellenálhatatlanul törtek előre. Isztambul közelében a törökök
békét kértek (San Stefano), s beleegyeztek – Isztambul kivételével – az egész Balkán
elvesztésébe. Az oroszok létrehozták a befolyásuk alatt álló Nagy-Bulgáriát.

2) A Berlini kongresszus:
A nagyhatalmak ekkora arányú orosz térnyerést nem fogadtak el. Együttes fellépéssel a cári
birodalmat arra szorították, hogy a rendezést egy nemzetközi kongresszusra bízza.
A berlini kongresszus (1878)
•nem ismerte el Nagy-Bulgáriát
•jelentős területeket kapnak vissza a törökök a Balkánon
•Besszarábia orosz kézre kerül
•oroszok távol tartása a tengerszorosoktól, így az orosz hadihajók nem jelenhettek meg a
Földközi-tengeren.
•OMM okkupálja, megszállja Bosznia Hercegovinát 1878