Villámok

Villám:
A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Keletkezhet felhő–föld
és felhő–felhő között is. Áramerőssége általában 20-30 000 amper, de kivételes esetben
meghaladhatja a 300 000 ampert is.

Keletkezése:
A villám egyfajta elektromos
gázkisülés, ami felhőn belül,
felhők között vagy
a talaj és felhők között jön
létre. Többnyire elágazásos
szerkezetű, de van felületi
villám is, amely a felhők
felületén keletkezik.

A villám keletkezésének
pontos folyamata még
tudományos viták tárgya, de
elfogadott magyarázat, hogy a villám kialakulása a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak
súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza, aminek következtében az elektromos
töltések szétválnak a felhőn belül. A felhő felső felén a pozitív, alul a negatív töltések
halmozódnak fel. A jégkristályok apró ütközései következtében a felfelé haladó
nedvességben elektronhiány lép fel, így elektromos töltésszétválasztás jön létre a felhőn
belül. Az elektronok a felhő alsóbb területén halmozódnak fel, ami így elektromosan negatív
töltésű lesz.

A megfagyásnak is fontos szerepe van. Ahogy a felfelé szálló nedvesség a felhő felsőbb
részében hidegebb levegővel találkozik, elkezd megfagyni, tömege növekedni kezd, ezért
lefelé hullik és közben negatív töltésűvé válik, a még nem fagyott, felfelé haladó nedvesség
pedig pozitív töltésű lesz. . A töltések szétválását
a levegőben ionizációnak nevezik. Az elektronok kis tömegük miatt könnyen elmozdulnak, és
áramlásuk elnevezése: elektromos áram. A levegő ionizációs folyamata során vékony,
hosszabb-rövidebb járatok alakulnak ki a felhő és a földfelszín között, amikben az elektronok
mozogni tudnak. A villám nem egy lépésben csap le, mivel ezek a hosszabb-rövidebb vezető
szakaszok nem egyszerre alakulnak ki, hanem fokozatosan. A járatok általában nem
pontosan a felhő és a föld közötti legrövidebb egyenesen keletkeznek, hanem ezek
jellemzően cikk-cakk alakban haladnak. Ez amiatt van, mert az ionizáció mértékét
befolyásolja a levegőben található apró porszemcsék elhelyezkedése, amik elősegítik az
ionizációt. Így az elektromosan vezető csatorna abban az irányban alakul ki, ahol a jobban
vezető szakasz megtalálható. A már kialakult apró vezető szakasz elősegíti további vezető
szakaszok kialakulását, mivel a töltések a vezető szakaszban annak végéig el tudnak
mozdulni, tehát módosítják a korábban kialakult elektromos teret, vagyis az erőviszonyokat.
Az elektromosan vezető csatornák kialakulási folyamatának végén a felhő és a földfelszín
összekapcsolódik egy vagy több, elektromosan vezető csatornán keresztül, amin először egy
gyengébb „elővillám” fut végig, majd egy vagy több erősebb töltésáramlás megy végbe,
gyakran ugyanazon a csatornán, hiszen abban a pillanatban azon a legkisebb az elektromos
ellenállás. A kisülésben szállított töltésmennyiség mindössze 1-2 coulomb, az átlagosan 0,2 s-
ig tartó kisülési időtartam alatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége
180 km/s (egy 18 km magasságban lévő felhőtől a földig a kész villám 0,1 másodperc alatt
végighalad, alacsonyabb felhő esetén az idő még rövidebb). A hőmérséklet elérheti a
30 000 kelvint. A villámok 75%-a felhőn belül zajlik le. A villám fénye látható- és UV-
fényből áll.
Ha a villám homokos talajba csap, üvegszerű anyag keletkezik, aminek a neve fulgurit.