Házi feladat ellenőrzése

L/ 5. Pozitív elektroszkóphoz
pozitív testet közelítünk
A test pozitív elektromos mezője vonzza
az elektroszkópban lévő e--okat.
Az állványról és a mutatóról e--ok
vándorolnak a tányérra.
Az állványon és a mutatón lévő lokális e--
hiány fokozódik (elektromos állapotuk
pozitívabbá válik).
A mutató és az állvány jobban taszítja
egymást
A mutató kitérése nő.
 L/6. Pozitív elektroszkóphoz
negatív testet közelítünk
A test negatív elektromos mezője taszítja
az elektroszkópban lévő e--okat.
A tányérról e--ok vándorolnak az állványra
és a mutatóra.
Az állványon és a mutatón lévő lokális e--
hiány csökken (elektromos állapotuk
kevésbé pozitívvá válik).
A mutató és az állvány kevésbé taszítja
egymást
A mutató kitérése csökken.
L/7. Negatív elektroszkóphoz
negatív testet közelítünk
A test negatív elektromos mezője taszítja
az elektroszkópban lévő e--okat.
A tányérról e--ok vándorolnak az
állványra és a mutatóra.
Az állványon és a mutatón lévő lokális e--
többlet fokozódik (elektromos állapotuk
negatívabbá válik).
A mutató és az állvány jobban taszítja
egymást
A mutató kitérése nő.
 L/8. Negatív elektroszkóphoz
pozitív testet közelítünk
A test pozitív elektromos mezője vonzza
az elektroszkópban lévő e--okat.
Az állványról és a mutatóról e--ok
vándorolnak a tányérra.
Az állványon és a mutatón lévő lokális e--
többlet csökken (elektromos állapotuk
kevésbé negatívvá válik).
A mutató és az állvány kevésbé taszítja
egymást
A mutató kitérése csökken.
Az elektromos töltés
Az elektromos erő
 A testeken az e--hiány, vagy az e--
többlet mértéke különböző lehet →
a testek elektromos állapotának
mértéke különböző lehet.

ELEKTROMOS TÖLTÉS: fizikai mennyiség*, mely

segítségével megadható egy test elektromos
állapotának mértéke. *származtatott, skalár mennyiség
Jele: Q
Mértékegysége: coulomb (1C).
 Charles Augustin de Coulomb (1736 – 1806)
Francia fizikus, hadmérnök.
Tudományos munkái elektrosztatikával,
mágnesességgel és alkalmazott mechanikával
foglalkoztak.
1764-től 1772-ig Martinique szigetén a Bourbon-
erőd építését tervezte, vezette.
1777-ben a mágnestűk készítésével foglalkozó
dolgozata akadémiai díjat nyert.
1779-es írása az egyszerű gépekről kettős
akadémiai díjat kapott.
1803-ban a párizsi Természettudományos
Akadémia tagjává választotta.
1777-ben a finom drótok rugalmasságának
mérésére torziós (csavarási) mérleget készített,
melyet az elektromos és a mágneses erők
mérésére használt.
 + 1C a töltése 6,24 trillió db p+-nak;
-1C a töltése 6,24 trillió db e–-nak.
(1trillió = 1millió∙1millió∙1millió = 106∙106∙106 = 1018 )
6,24∙1018 = 6 240 000 000 000 000 000
1.) Mekkora az elektromos töltése 1db e –-nak, vagy p+-nak?
6,24∙1018 (db) → 1C
1 (db) → ? C
|q| = 1 / 6,24∙1018 ≈ 1,6∙10-19 (C)

Elemi töltés: 1db e-, vagy p+ töltése. Jele: q

Nagysága: qe ≈ –1,6∙10-19C qp ≈ +1,6∙10-19C

Robert Millikan, 1909. Olajcsepp-kísérlet az e- töltésének meghatározására

Az elektromos töltés fogalmának bevezetésekor még nem ismerték az elemi
részecskéket (e–, p+, n0), ezért az elektromos állapotú testek töltésére az
elektromos mezőik által kifejtett erőhatások nagyságából következtettek.

Coulomb az elektromos erőt a torziós

(csavarási) mérlegével vizsgálta.

Az elektromos (coulomb) erő: az

elektromos kölcsönhatás nagyságát és
irányát jellemző erő.

Jele: Fc Mértékegysége: newton (1N).

A coulomb-erő (Fc) kiszámolása
 Kísérletek
1. A szőrmével dörzsölt műanyagrúddal
töltsétek fel az elektroszkópot, majd
érintsétek meg kézzel az elektroszkóp
tányérját! Mit tapasztaltok?
2. Újra töltsétek fel az elektroszkópot, majd
érintsétek meg fémpálcával az elektroszkóp
tányérját! Mit tapasztaltok?

3. Újra töltsétek fel az elektroszkópot, majd érintsétek meg fapálcával az

elektroszkóp tányérját! Mit tapasztaltok?
4. Vizezzétek be a fapálcát, majd újra töltsétek fel az elektroszkópot! Ezután
érintsétek meg a vizes fapálcával az elektroszkóp tányérját! Mit tapasztaltok?
5. Újra töltsétek fel az elektroszkópot, majd érintsétek meg műanyag pálcával
(szívószállal) az elektroszkóp tányérját! Mit tapasztaltok?
 Vezető- és
szigetelőanyagok
Az anyagok (elektromos vezetés szempontjából)

Elektromos VEZETŐK Elektromos SZIGETELŐK

Bennük könnyen
elmozdulhatnak az
elektromos tulajdonságú
részecskék (e--ok, ionok).
Bennük egyáltalán nem
(vagy nagyon nehezen)
mozdulhatnak el az
elektromos tulajdonságú
részecskék (e--ok, ionok).

Pl.: fémek, szén (grafit), Pl.: üveg, műanyag,

csapvíz, emberi test,… porcelán, desztillált víz,
szén (gyémánt), …
 A víz (elektromos vezetés szempontjából)

A tiszta víz A csapvíz elektromos VEZETŐ

elektromos
SZIGETELŐ

A csapvíz oldott ásványi anyagokat (ionokat)

tartalmaz, melyek könnyen el tudnak mozduln
Különleges anyag a szén (C)

GRAFIT GYÉMÁNT
A vezető ≠ vezeték
Vezeték =

Szigetelés
(műanyag)
+
Vezető huzal
(réz, alumínium,…)

Kettős szigetelés
(két-, többeres
vezeték)
Szigetelő szalag („szigszalag”)
Vannak anyagok, melyek sem elektromos vezetőként, sem elektromos
szigetelőként nem alkalmazhatók. Ilyen például a száraz fa és papír.

Léteznek más, különleges szerkezetű anyagok:

A félvezetők bizonyos körülmények között vezetik az
elektromosságot, más körülmények között viszont
szigetelőként viselkednek. (pl. szilícium)

A félvezető anyagokat az
elektronikában a miniatűr
áramköri eszközök
készítésére használják.
 Kísérlet
1.A szőrmével dörzsölt műanyagrúddal töltsétek fel az
elektroszkópot, majd kapcsoljatok vezetéket az
elektroszkóp állványának alsó részére! Mit tapasztaltok?
2.Hagyjátok a vezetéket az elektroszkóp állványára
kapcsolva, majd így próbáljátok meg újra feltölteni az
elektroszkópot! Mit tapasztaltok?

Az elektroszkópról a vezetéken keresztül a

többlet-elektromosság azonnal a Földbe jut, így
az elektroszkóp semleges marad.
 Földelés
Ha az a célunk, hogy egy test
elektromos állapota megszűnjön,
akkor egy vezetőt kapcsolunk a
test és a Föld közé.
A testről a többlet-elektromosság a Földbe
jut, így a test semlegessé válik.
A földelés használatával biztonságosabbá
tehető az elektromos berendezések földvezeték
működése.
Földelés például a trolibuszról lelógó
fémlánc, a villámhárító,...
A villámhárító – Benjamin Franklin
A villámhárító egy
hegyes fémrúd, mely
(nem elhárítja a
villámot, hanem)
leföldeli a felhőkben
kialakuló többlet-
elektromosságot.

1753-ban Benjamin Franklin

alkalmazta először a villámhárítót.
Elektromos kísérleteihez sárkányreptetéssel
gyűjtötte az elektromosságot a zivatarok
felhőiből, innen eredt a villámhárító ötlete.
Ő igazolta először, hogy a villám is
elektromos jelenség (szikrakisülés).
Vigyázz, az elektromos vezetés
életveszélyes is lehet!
Baleset megelőzési tudnivalók
 Összefoglalás
Melyik fizikai mennyiséggel jellemezzük
a testek elektromos állapotát?
Mi a jele, mértékegysége?
Mekkora az egységnyi elektromos töltés?
Mi az, az elemi töltés? Mekkora az elemi töltés nagysága?
Hogyan számítható ki coulomb-erő nagysága?
Hogyan csoportosítjuk az anyagokat elektromos vezetés szempontjából?
Milyen anyagokat nevezünk elektromos vezetőnek? Mondj példát!
Milyen anyagokat nevezünk szigetelőnek? Mondj példát!
Milyen anyagok a félvezetők? Mi készül félvezető anyagból?
Mi a vezeték?
Mi a földelés? Mondj példát a földelés használatára!
 Házi feladat

Tanulni a TK. 13-15.

oldal + füzet!
Olvasni a TK. 18. old.!

KÖSZÖNÖM
A
FIGYELMET!