Elektrosztatikai

jelenségek
Atomok, elektronok
Vezetők, szigetelők
1.) Az anyagok szerkezete

A testek atomokból, molekulákból

állnak.
Atom = atommag + elektronfelhő
└ protonok (p+) └ elektronok (e-)
└ neutronok (n0)

Elektromosan semleges test:

–semleges atomokból, molekulákból áll,
–a benne lévő p+-ok és e--ok száma egyenlő,
és eloszlásuk egyenletes.
 1.) Az anyagok szerkezete

ION képződik, amikor az eredetileg semleges

atom (külső hatásra) e--t ad le, vagy e--t vesz
fel.
• Kation (+): e--hiányos atom (az atom leadott e -t)
-

• Anion (-): e--többletes atom (az atom felvett e -t)

-

FÉMek szerkezete különleges (fémrács): a

helyhez kötött pozitív fémionok között
szabad (delokalizált) e--ok egyenletes
eloszlásban, rendezetlenül mozognak.
A fémek elektromosan semlegesek.
 2.) A testek elektromos állapota
Elektromos állapotú test:
– az eredetileg semleges testben megváltozik az
e--ok száma, vagy egyenletes eloszlása.
- pozitív (+) elektromos
állapotú testben e--hiány
(p+-többlet);
- negatív (-) elektromos
állapotú testben e--többlet
(p+-hiány) van.
 3.) Az elektromos kölcsönhatás
A pozitív / negatív elektromos mező okozza
Megnyilvánulhat
Vonzásban Taszításban
Két különböző el. állapotú Két azonos el. állapotú
test el. mezője közt test el. mezője közt
(+) és (-) (+) és (0) (-) és (0) (+) és (+) (-) és (-)
Két semleges test
között nem jöhet
létre elektromos
kölcsönhatás.
 4.) A testek elektromos állapotba hozása

4.1. Szoros érintkezés

A megfelelően választott
anyagok összedörzsölése
során a testek elektromos
állapotba kerülnek:
– az egyik test pozitívvá,
– a másik test negatívvá
válik.
4.2. Töltésátadás (feltöltés):
az elektromos
tulajdonságú részecskék
testen belüli számának
változása.
A negatív (-) elektromos
állapotú test felvett e--okat, így
benne e--többlet (p+-hiány) jött
létre;
a pozitív (+) elektromos
állapotú testről elvándoroltak
az e--ok, így benne e--hiány (p+-
többlet) jött létre.
A testek elektromos állapotának kimutatása
ELEKTROSZKÓP
részei:
tányér (fém)
állvány (fém)
mutató (fém)
talp (műanyag)

működése:
ha azonos elektromos
állapotúvá válik a mutató
és az állvány, akkor
taszítják egymást, ezért a
mutató kitér (elfordul).
 L/1. Semleges elektroszkóphoz negatív
elektromos állapotú testet érintve
• A testről e--ok vándorolnak
át az elektroszkópra.
• A tányéron, az állványon és a
mutatón egyaránt e--többlet
alakul ki (mindegyik negatív
elektromos állapotúvá válik).
• A mutató és az állvány
taszítja egymást
• A mutató kitér (elfordul).
 L/2. Semleges elektroszkóphoz pozitív
elektromos állapotú testet érintve
• A elektroszkópról e--ok
vándorolnak át a testre.
• A tányéron, az állványon és a
mutatón egyaránt e--hiány
alakul ki (mindegyik pozitív
elektromos állapotúvá válik).
• A mutató és az állvány
taszítja egymást
• A mutató kitér (elfordul).
 4.) A testek elektromos állapotba hozása
4.3. Töltésszétválasztás
(az elektromos
tulajdonságú részecskék
testen belüli
eloszlásának
megváltoztatása)
Elektromos megosztás:
az eredetileg
semleges testben egy
külső elektromos
mező hatására
megváltozik az e--ok A test egyik része (a lokális e--hiány
eloszlása (a számuk miatt) pozitívvá, másik része (a lokális
nem változik). e--többlet miatt) negatívvá válik.
 L/3. Semleges elektroszkóphoz negatív
elektromos állapotú testet közelítve
• A test negatív elektromos
mezője taszítja az
elektroszkópban lévő e--okat.
• A tányérról az állványra és a
mutatóra vándorolnak át az
e--ok.
• Az állványon és a mutatón
lokális e--többlet alakul ki
(mindegyik negatív
elektromos állapotúvá válik).
• A mutató és az állvány
taszítja egymást.
• A mutató kitér (elfordul).
 L/4. Semleges elektroszkóphoz pozitív
elektromos állapotú testet közelítve
• A test pozitív elektromos
mezője vonzza az
elektroszkópban lévő e--okat.
• Az állványról és a mutatóról
a tányérra vándorolnak át az
e--ok.
• Az állványon és a mutatón
lokális e--hiány alakul ki
(mindegyik pozitív
elektromos állapotúvá válik).
• A mutató és az állvány
taszítja egymást
• A mutató kitér (elfordul).
Az elektromos megosztás
Az elektromos töltés
Az elektromos erő
 A testeken az e--hiány, vagy az e--
többlet mértéke különböző lehet
→ a testek elektromos állapotának
mértéke különböző lehet.

ELEKTROMOS TÖLTÉS: fizikai mennyiség*, mely

segítségével megadható egy test elektromos
állapotának mértéke. *származtatott, skalár mennyiség
Jele: Q
Mértékegysége: coulomb (1C).
 Charles Augustin de Coulomb (1736 – 1806)
Francia fizikus, hadmérnök.
Tudományos munkái elektrosztatikával,
mágnesességgel és alkalmazott
mechanikával foglalkoztak.
1764-től 1772-ig Martinique szigetén a Bourbon-
erőd építését tervezte, vezette.
1777-ben a mágnestűk készítésével foglalkozó
dolgozata akadémiai díjat nyert.
1779-es írása az egyszerű gépekről kettős
akadémiai díjat kapott.
1803-ban a párizsi Természettudományos
Akadémia tagjává választotta.
1777-ben a finom drótok rugalmasságának
mérésére torziós (csavarási) mérleget
készített, melyet az elektromos és a mágneses
erők mérésére használt.
 + 1C a töltése 6,24 trillió db p+-nak;
-1C a töltése 6,24 trillió db e–-nak.
(1trillió = 1millió∙1millió ∙1millió = 106∙106 ∙106 = 1018 )
6,24∙1018 = 6 240 000 000 000 000 000
1.) Mekkora az elektromos töltése 1db e –-nak, vagy p+-nak?
6,24∙1018 (db) → 1C
1 (db) → ? C
|q| = 1 / 6,24∙1018 ≈ 1,6∙10-19 (C)

Elemi töltés: 1db e-, vagy p+ töltése. Jele: q

Nagysága: qe ≈ –1,6∙10-19C qp ≈ +1,6∙10-19C

Robert Millikan, 1909. Olajcsepp-kísérlet az e- töltésének meghatározására

Az elektromos töltés fogalmának bevezetésekor még nem ismerték az elemi
részecskéket (e–, p+, n0), ezért az elektromos állapotú testek töltésére az
elektromos mezőik által kifejtett erőhatások nagyságából következtettek.

Coulomb az elektromos erőt a torziós

(csavarási) mérlegével vizsgálta.

Az elektromos (coulomb) erő: az

elektromos kölcsönhatás nagyságát és
irányát jellemző erő.

Jele: Fc Mértékegysége: newton (1N).

A coulomb-erő (Fc) kiszámolása
 Kísérletek
1. A szőrmével dörzsölt műanyagrúddal
töltsétek fel az elektroszkópot, majd
érintsétek meg kézzel az elektroszkóp
tányérját! Mit tapasztaltok?
2. Újra töltsétek fel az elektroszkópot, majd
érintsétek meg fémpálcával az elektroszkóp
tányérját! Mit tapasztaltok?

3. Újra töltsétek fel az elektroszkópot, majd érintsétek meg fapálcával az

elektroszkóp tányérját! Mit tapasztaltok?
4. Vizezzétek be a fapálcát, majd újra töltsétek fel az elektroszkópot! Ezután
érintsétek meg a vizes fapálcával az elektroszkóp tányérját! Mit
tapasztaltok?
5. Újra töltsétek fel az elektroszkópot, majd érintsétek meg műanyag pálcával
(szívószállal) az elektroszkóp tányérját! Mit tapasztaltok?
 Vezető- és
szigetelőanyagok
Az anyagok (elektromos vezetés szempontjából)

Elektromos VEZETŐK Elektromos SZIGETELŐK

Bennük könnyen
elmozdulhatnak az
elektromos tulajdonságú
részecskék (e--ok, ionok).
Bennük egyáltalán nem
(vagy nagyon nehezen)
mozdulhatnak el az
elektromos tulajdonságú
részecskék (e--ok, ionok).

Pl.: fémek, szén (grafit), Pl.: üveg, műanyag,

csapvíz, emberi test,… porcelán, desztillált víz,
szén (gyémánt), …
 A víz (elektromos vezetés szempontjából)

A tiszta víz A csapvíz elektromos VEZETŐ

elektromos
SZIGETELŐ

A csapvíz oldott ásványi anyagokat (ionokat)

tartalmaz, melyek könnyen el tudnak
mozdulni.
Különleges anyag a szén (C)

GRAFIT GYÉMÁNT
A vezető ≠ vezeték
Vezeték =

Szigetelés
(műanyag)
+
Vezető huzal
(réz, alumínium,…)

Kettős szigetelés
(két-, többeres
vezeték)
Szigetelő szalag („szigszalag”)
Vannak anyagok, melyek sem elektromos vezetőként, sem
elektromos szigetelőként nem alkalmazhatók. Ilyen például a
száraz fa és papír.

Léteznek más, különleges szerkezetű anyagok:

A félvezetők bizonyos körülmények között vezetik az
elektromosságot, más körülmények között viszont
szigetelőként viselkednek. (pl. szilícium)

A félvezető anyagokat az
elektronikában a miniatűr
áramköri eszközök
készítésére használják.
 Kísérlet
1.A szőrmével dörzsölt műanyagrúddal töltsétek fel az
elektroszkópot, majd kapcsoljatok vezetéket az
elektroszkóp állványának alsó részére! Mit tapasztaltok?
2.Hagyjátok a vezetéket az elektroszkóp állványára
kapcsolva, majd így próbáljátok meg újra feltölteni az
elektroszkópot! Mit tapasztaltok?

Az elektroszkópról a vezetéken keresztül a többlet-

elektromosság azonnal a Földbe jut, így az
elektroszkóp semleges marad.
 Földelés
Ha az a célunk, hogy egy test
elektromos állapota megszűnjön,
akkor egy vezetőt kapcsolunk a
test és a Föld közé.
A testről a többlet-elektromosság a Földbe
jut, így a test semlegessé válik.
A földelés használatával biztonságosabbá
tehető az elektromos berendezések földvezeték
működése.
Földelés például a trolibuszról lelógó
fémlánc, a villámhárító,...
 Szikrakisülés
Ha két különböző
elektromos állapotú test
közel kerül egymáshoz,
akkor a többlet töltések egy
elektromos szikrán
keresztül átugranak az egyik
(e- - többletes) testről a
másik (e- - hiányos) testre.
pl.: villám
A villámhárító – Benjamin Franklin
A villámhárító egy
hegyes fémrúd, mely
(nem elhárítja a
villámot, hanem)
leföldeli a felhőkben
kialakuló többlet-
elektromosságot.

1753-ban Benjamin Franklin

alkalmazta először a villámhárítót.
Elektromos kísérleteihez sárkányreptetéssel
gyűjtötte az elektromosságot a zivatarok
felhőiből, innen eredt a villámhárító ötlete.
Ő igazolta először, hogy a villám is
elektromos jelenség (szikrakisülés).
Vigyázz, az elektromos vezetés
életveszélyes is lehet!
Baleset megelőzési tudnivalók
 Házi feladat

Tanulni a TK. 6-11. oldal

+ füzet!
Készíts elektroszkópot!

KÖSZÖNÖM
A
FIGYELMET!