Elektromos állapot, elektromos áram

Az anyagok atomokból, molekulákból épülnek fel.

Az atom alkotórészei:
proton: pozitív töltésű, az atommagban van, helyhez kötött
neutron: semleges, az atommagban van, helyhez kötött
elektron: negatív töltésű, az atommag körül elektronfelhőt alkot, helye változhat
Ha egy test semleges, akkor egyenlő számú elektron és proton van benne, egyenletes
eloszlásban.
A testek elektromos állapota elektrontöbblettel, vagy elektronhiánnyal magyarázható

A testek elektromos állapotát jellemző mennyiség az elektromos töltés.

Jele: Q, mértékegysége: Coulomb, mértékegységének jele: C

Egy test elektromos állapotba hozható:

 dörzsöléssel
 elektromos állapotú test és semleges test érintkezésekor
 elektromos megosztással

Az elektromos állapot kimutatására alkalmas eszköz az elektroszkóp.

Vezetőknek nevezzük azokat az anyagokat, melyben az elektromos tulajdonságú

részecskék könnyen elmozdulhatnak. (fémek, szén, csapvíz, emberi test)
Szigetelőknek nevezzük azokat az anyagokat, melyben az elektromos tulajdonságú
részecskék nem mozdulnak el. (műanyagok, porcelán, desztillált víz, száraz fa ….)

Az elektromos tulajdonságú részecskék egyirányú, rendezett mozgását elektromos

áramnak nevezzük.
Az elektromos áramot az áramerősséggel jellemezzük.
Az áramerősség megmutatja a vezető keresztmetszetén 1 másodperc alatt átáramlott
részecskék együttes töltését.
Az áramerősség jele: I
Az áram erősségét a vezetőben keresztmetszetén átáramlott töltés és az áramlási idő
hányadosaként számítjuk ki.

Q
I= ∆t
Az áramerősség mértékegysége: Amper, jele A
1C
1A = 1 s